198847. lajstromszámú szabadalom • Hemosztatikus anyag

3 HU 1988-17 F-1 nem tapadnak össze és nem rendelkeznek kellő szilárdsággal. Ezek az anyagok a vért átengedik, ezért diffúziós vérzésgátlóként nem használhatók. A kollagénből nyert hab­­szerű termékek a természetes vérrel érint­kezve azonnal elvesztik szilárdságukat és kohéziójukat. A találmány feladata, hogy ka­­pillárvérzések csökkentésére, elsősorban sé­rülések vagy sebészeti beavatkozások után olyan hemosztatikus anyagot dolgozunk ki, amelynek szerkezete, és ezzel összefüggés­ben tulajdonságai magasabb helyi hemosztati­kus hatékonyságot jelentős szorpcióképessé­­get és a vér vonatkozásában átlátszatlansá­got biztosítanak, és ugyanakkor mechanikai szilárdsága és merevsége lehetővé teszi a vérző felületek összenyomását. További cél, hogy a hemosztatikus anyagot a szervezet sejtszövetei elviseljék és adszorbeálják. A térhálós szerkezettel rendelkező he­mosztatikus anyag kidolgozása során figye­lembe vettük a különböző geometriai alakza­tok könnyű előállithatóságát is. A találmány tárgya tehát hemosztatikus anyag legalább egy, vérrel érintkezve hemo­sztatikus anyag, például karboxicellulóz és/­­vagy annak alkáli-, adott esetben kalciumsó­ja, kristályos kollagén, alginsav és/vagy an­nak alkáli-, adott esetben kalciumsója szálas részecskéiből, amelyben a vérrel érintkezve hemosztatikus hatást mutató anyag szálas ré­szecskéi metilcellulóz, hidroxietil-cellulóz, hidroxipropil-cellulóz, metil-hidroxietil-cel­­lulóz, és metil-hidroxipropil-cellulóz, legalább egyikének adhéziós részecskéivel térhálós szerkezetté vannak összekötve, ahol a vérrel érintkezve hemosztatikus hatást mutató anyag minden szálas részecskére 1-10 adhé­ziós részecske jut. A helyi hemosztatikumok egyes típusai­nak a felhasználás során mutatott különböző tulajdonságai és viselkedései vezetnek ezek gyakori kombinációjához, amellyel a hatás messzemenően javítható. Ez különösen igaz a trombus-képződés aktiválásának gyorsítására, ennek következtében a kapillár vérzés csök­kentésére, a vérszorpciós sebesség növelésé­re, valamint a hemosztatikum mechanikai szi­lárdságára és átjárhatatlanságára. A talál­mány értelmében előnyös kombinációkat ka­punk az egyes helyi hemosztatikumok szálas részecskéiből, amelyeket az adhéziós adalék­anyag részecskéivel kötünk össze. Hemosztatikus testek, elsősorban stoma­­tológikus csapocskák szempontjából a trom­bus gyors aktiválása mellett fontos a mecha­nikai szilárdság és a foghúzás után az Al­­veolus-ból távozó vérrel szembeni átjárhatat­lanság. Ezek az igények kielégíthetők, ha például vérrel telített állapotban kellő szi­lárdságot mutató karboxicellulóz-kalciumsó szálas részecskéit szálas alginát- vagy kolla­génrészecskékkel kombináljuk, amelyek a he­mosztatikus anyagnak az alkalmazás során átjárhatatlanságot kölcsönöznek. A találmány szerinti hemosztatikus anyag fizikailag térhálósított szerkezetét a hemosztatikum szálas részecskéi között az adhéziós adalékanyag részecskéivel képzett pontszerű kötések alakítják ki. Ez a szerke­zet akkor alakul ki, ha a hemosztatikum egy szálas részecskére statisztikailag 1-10 adhé­ziós részecske jut. Pontosabban, a térhálós szerkezet a fenti körülmények között csak abban az esetben alakul ki, ha a heraosztati­­kum szálas részecskéi azonos hosszúságúak. A valóságban azonban a hemosztatikum szálas részecskéi különböző hosszúak, ami eloszlási görbével ábrázolható. Ez esetben szükséges, hogy a pontszerű kötések számát, vagyis az anyagok arányét az adhéziós adalékanyag ja­véra változtassuk. A szálas részek hosszának nagy szórása esetén a térhálós szerkezet képzéséhez a hosszabb szálak előnyösek. A rövidebb szálak a térhálós szerkezetbe bezá­ródva rögzülnek. A hemosztatikus anyag összefüggő, me­chanikusan térhálósított szerkezetének kiala­kításához szükséges körülményeket statiszti­kai megfontolások és kísérleti vizsgálatok alapján állapítottuk meg. Ilyen szerkezet ak­kor képződik, ha a hemosztatikum egy szálas részecskére legalább egy adhéziós részecske jut. Emellett az adhéziós részecske tömegará­nya, ami azonos a fent említett kritikus aránnyal, méretének lX-ra történő csökken­tésével mérsékelhető. Ha a két komponens aránya az adhéziós anyag javára eltolódik, megnő a hemosztatikus anyag térhálós szer­kezetének mechanikai szilárdsága és merev­sége. A találmány szerinti hemosztatikus ar yag biológiai tulajdonságai, elsősorban a helyi felhasználáshoz kifejtett hemosztatikus he.tékonyság, adszorpcióképesség, valamint a felhasználás szempontjából jelentős fizikai­­-nechanikai tulajdonságok, így fajlagos tö­meg, mechanikai szilárdság, hajlékonyság, öeszenyomhatóság és formálhatóság, hidrofili­­tás, poláros oldószer szorpciós sebessége és szorpciós kapacitása, az alkalmazási céltól és a szervezeten belüli felhasználási helytől függően széles határok között változtatható. A találmány szerinti helyi hemosztatikum szerkezete és tulajdonságai az adhéziós ré­szecske, valamint a hemosztatikum szálas ré­szecskéinek és annak méretének megfelelő megválasztásától függenek. A helyi hemoszta­­tixum tulajdonságai bizonyos mértékben a különböző alkalmazási formák előállítására szolgáló eljárások módosításával is megvál­tó z tatható. Az oxidált cellulóz, vagyis karboxicellu­lóz alapú szálas hemosztatikum részecskék a sejtszövetek által abszorbeálhatok. A karb­­oxilcsoportok, amelyek koncentrációja 8-24%, részben vagy egészben kationsóvá alakítha­tok. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom