198836. lajstromszámú szabadalom • Liposzómák képzésére alkalmas készítmény

1 HU 198836 B 2 A találmány tárgya új liposzóma-képzó ké­szítmény, mely révén a liposzómák új mód­szerrel állíthatók elő. A találmány szerint olyan hidratálószereket alkalmazunk, melyek legalább két ionizálható csoporttal rendelkez­nek, és amelyek liposzóma-képző anyagokkal együtt vizes oldattal való hígítás hatására spontán liposzómákat képző gélt alkotnak. Számos eljárást és módszert fejlesztet­tek ki különböző tipusú és méretű liposzó­mák készítésére, és hatóanyagok kapszulázá­­fiára. Ezeknek a módszereknek legnagyobb része szerint a foszfolipidek és zsírsavak teljes szolubilizációjának és egyenletes elke­­veredésének biztosítása céljából a vizes rendszerben való diszpergálás előtt szerves oldószert alkalmaznak. Egy másik módszer szerint ultrahangos kezelést alkalmaznak a foszfolipid/zsírsav anyag eloszlatásához. így pl. Robinson [Trans. Faraday Soc. 56, 1260 (I960)], valamint Papahadjopoulos és munkatársai [Biochem. Biophys. Acta, 135, 639 (1967)] leírják foszfolipid diszperziók képző­dését kétfázisú éter/víz rendszerből, mely eljárás sorén az étert úgy párolják le, hogy nitrogént buborékoltatnak az elegyen ke­resztül. Hasonló módszert alkalmaznak Cho­wan és munkatársai [Biochem. Biophy. Acta, 266, 320 (1972)] kloroformmal, hogy biztosít­sák a foszfolipidek teljes és alapos elkevere­­dését a diszpergálás előtt. A Papahadjopoulos D. és Miller N. által elsőként leirt [Biochem. Biophys. Acta, 135, 624 (1967)] ultrahangos diszpergálási mód­szerrel kis egyrétegű hólyagocskák (vesicu­­lum) állíthatók elő, de a technika felhasznál­hatósága korlátozott a kis kapszulázási haté­konyság miatt. Batzri és Korn [Biochem. Biophys. Acta 198, 1015 (1973)] a szerves fázisban (etanol­­ban) lévő lipideket vizes oldatba injektálták. Lényegében azonos eljárásban Deanter és Ba­­ugham étert alkalmazott e célból [Biochem. Biophys. Acta, 443, 619 (1976)]. Egy másik módszer szerint foszfatidil­­-szerinból származó vagy foszfatidil-szerint tartalmazó lipid hólyagocskában kalcium ha­tására szerkezeti változást idéznek elő, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy viszonylag kicsiny a kapszulázás hatékonysága a hólya­­gocska újraképzésének nehézsége miatt [Pa­pahadjopoulos és munkatársai: Biochem. Bio­phys. Acta, 394, 483 (1975); és Hauser FL: Trends in Pharm. Science 3, 274-77 (1982)]. Számos más szabadalmi leírás ismertet a jelen találmány szerinti eljárás szempontjából érdekes lipid hólyagocska képzési eljáráso­kat. A 3804776 lajstromszámú amerikai egye­sült államokbeli szabadalmi leírásban ismerte­tett eljárás szerint polipeptidek előállításéhoz alkalmas olajban vagy zsírban kapszulázott aminosavak előállításéra a kiindulási anyagot száraz por formájában, a zsír vagy olaj meg­olvasztott keverékében diszpergálják, majd ezt a keveréket vízbe öntik. A kapszulázott anyagot viszonylag nagy zsircseppek foglal­ják magukba. Az ilyen hólyagocskák nem megfelelők intravénás (IV) injekciókhoz, és alkalmazásuk csak orális beadásra korlátozó­dik. Bizonyos gyógyszereket úgy kapszuláz­nak lipid hólyagocskákba, hogy a gyógyszer és lipid vizes foszfolipid diszperzióját meg­fagyasztják (4016100 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás). Papahadjopoulos és Szoka (4235871 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás) olyan módszert ismertet li­poszómák előállításéra, mely szerint a hólya­­gocska-képző anyagot szerves oldószerben feloldják, majd a kapszulázandó anyagot tar­talmazó vizes oldattal összekeverik. Homogén viz-az-olajban emulzió képződik, majd a szerves fázist lepárolják, így gélszerű keve­réket kapnak. Ezt a gélt azután vízben szuszpendál jak, így bólyagocskékat képez­nek. Egy másik ide tartozó eljárást ismertet a 3932567 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, amely szerint poliamino-polikarbonsav kelátképző szereket, EDTA és TDPA kapszuláznak. Egy másik ame­rikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, a 4217344 lajstromszámú leírás, megemlíti, hogy bizonyos adalékanyagok és nem-ionos lipid anyagok kombinálásával a lipid hólya­gocskák permeabilitását és felületi töltését módosítani lehet. Az említett számos adalék­anyagra példaként a polipeptideket és fehér­jéket említik. Mackaness és munkatársai a 4:92859 lajstromszámú amerikai egyesült álla­mokbeli szabadalmi leírásban liposzómákat, mint hordozókat tartalmazó kontraszt közege­ket Írnak le. A kontraszt-anyagok sóira pél­daként az arginin sót, cisztein sót, glicin sót, glicil-glicin sót, és N-metil-glükózamin­­-sókat emlílik. Ezeket az anyagokat röntgen­­sugár-kontraszt-anyagok vizoldható sóinak előállításához alkalmas alifás és aliciklusos aminokként jellemzik. A Science 1984. márciusi számának egyik közleményében Fendler János ad tájékozta­tást egy sor szintetikus felületaktív anyag­ról, amelyeket hólyagocskák képzésére lehet alkalmazni, Fendler ismerteti a kvaterner am­monium- és karboxilát., szulfát, szulfonát. és foszfát ikerionos anyagokat, amelyekkel a következő dokumentumok is foglalkoznak: Fendler J.H.: Acc. Chem. Rés. 13, 7 (1980); Kurdiaké T. és Shinkai S.: Adv. Phis. Org. Chem. 17, 435 (1980); Kunitake T. és munka­társai: J. Am. Chem. Soc. 103, 5401 (1981); F ihrbop J.H. és Matthieu J.: J. Chem. Soc. Chem. Commun., 141. oldal (1983); és Talman M. és munkatársai: Science, 221, 1047 (1983), Felfedeztük, hogy liposzómák spontán képződnek, amikor foszfolipidekel és/vagy zsírsavakat, liposzóma képző anyagokat hid­ratálószeri tartalmazó vizes oldatban disz­­pergálunk. A találmány szerinti eljárásban 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom