198834. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kozmetikai készítmények előállítására alkalmas tömény propoliszos oldatok kinyerésére és propoliszos krémkozmetikumok készítésére

3 HU 198834 B 4 bői olyan komponenseket (pl. palmitinsavész­­ter) is kiold, amely további etanol oldhatat­lan komponensek beoldását is biztosítja. To­vábbi előnye az eljárásunknak az is, hogy az általunk alkalmazott keverékoldószeres ext­­raktumból fehérjeszármazékok is kimutatha­tóak (a hagyományos és ismert eljárásokéval szemben), amelyekről közismert, hogy a bio­lógiailag aktív szerek egy része fehérjékhez kötődve fejti ki hatását. Az etanol oldhatatlan komponensek ol­datba vitelére végzett kísérleteink során meglepődve tapasztaltuk, hogy ha megváltoz­tatjuk az etanol polaritását C3-C6 szénatom­­számú alifás szénhidrogén, többértékű alko­hol, azaz glicerin bevitelével, az azonos lelő­helyről származó propoliszból, jelentős meny­­nyiségű, eredetileg etanol oldhatatlan rész is alkoholos oldatba vihető. Ez újabb felisme­réshez vezetett. Tekintettel arra, hogy az alifás szénhidrogének az etanollal azeotróp elegyet, mégpedig forrpontminimummal ren­delkező azeotrópot képeznek, lehetőség van az extrakciót követően az alifás szénhidro­génnek az oldatból egyszerű atmoszferikus desztillálóval (esetleg vákumdesztillációval) való eltávolítására, mégpedig olyan hőmér­sékleten, amelyen a kinyert komponensek hó­­károsodást nem szenvednek. így például a találmány szerinti legnagyobb szénatomszámú alifás szénhidrogén a hexán, az etanollal olyan azeotrópot képez, amelynek forráspont­ján lehetőség van az extraktum hőkérosodós nélküli betöményitésére, és a hexán tökéletes eltávolítására, amelyre ismereteink szerint eddig nem volt példa. így eljárásunkkal akár 90X-os töménységű koncentrátumok is előál­­lithatóak. Találmányunk szerinti eljárásban az eta­nol polaritásának megváltoztatására gáznemü alifás szénhidrogén is alkalmazható. Ez eset­ben úgy járunk el, hogy az extraktorba he­lyezett etanolos-nyers propoliszos szuszpen­zióba - pl. üvegfritten keresztül - alifás szénhidrogén gázt vezetünk, miközben a propolisz az etanolban flotálódik, egyidejűleg dezintegrálódik, a géznemű alifás szénhidro­gén elnyeletődésével az alkalmazandó keve­rék oldószer pedig .in situ’ módon alakul ki. Találmányunk szerint tehát a propolisz közel teljes mennyisége nagy töménységű al­koholos oldatban feltárható, nincs szükség a természetes kompozíció lényeges és mestersé­ges megbontására, önkényes frakció előállítá­sára. Ezáltal a találmány szerint előállított koncentrátumokból egységes hatású, külön­böző krémkozmetikumok készíthetők. A találmány szerinti eljárás gazdasági előnnyel is rendelkezik. Egyrészt azért, mert az etanol oldhatatlan rész zömét is oldatba viszi és hasznosítja, másrészt azért, mert a koncentrátumok desztillációval történő betö­­ményítésével az oldószer visszanyerhető és újra felhasználható. A találmány szerinti eljárás egyik leglé­nyegesebb eredménye, hogy az új műszaki megoldással az eredetileg etanol oldhatatlan komponensek zömét emberi egészségre ártal­matlan, a kozmetikai iparban és gyógyászat­ban is használt alkoholos, alifás szénhidro­génmentes koncentrátumba visszük, úgy, hogy az alkalmazott, egyébként is rendkívül illékony alifás szénhidrogéneket az alkohol­ban elnyeletjük, majd az azeotróp elegy for­ráspontján végzett desztillációval maradék­talanul eltávolítjuk. Találmányunk szerint a nyers propolisz feltárására és eredetileg etanolban oldhatat­lan komponenseinek oldatba vitelére a gézne­mű alifás kosolvensekkel úgy járunk el, hogy a nyers propoliszt 1:10 előnyösen 3:5 tömegarányú etanollal, vagy 1:4, előnyösen 1:1 tömegarányú etanolból és glicerinből álló keverékoldószerrel extraháljuk oly módon, hogy az oldószert, vagy az oldószerelegyet propánnal és/vagy butánnal telítjük, a szuszpenziót leszűrjük, majd az extrahált komponenseket vákuumdesztillációval 15-90 - —1%—os, előnyösen 30-50 tX-os koncentrációra dúsítjuk. Atmoszferikus nyomáson cseppfolyós ali­fás szénhidrogének alkalmazása esetén pedig úgy járunk el, hogy a nyers propoliszt eta­nolból, glicerinből, pentánból és/vagy hexán­ból álló 1:10 tömegarányú, előnyösen 3:5 tö­megarányú, olyan keverékoldószerrel extra­háljuk a keverékoldószer azeotróp forrás­pontján, amelyben a glicerinnek és/vagy pentánnak és/vagy a hexánnak az etanolra vonatkoztatott tömegaránya 0:1, előnyösen 0,3-0,5. Ezt követően az elegyet leszűrjük, majd az extrahált komponenseket azeotróp-, majd vákuumdesztillációval 15-90 t%-os, elő­nyösen 30-50 t%-os koncentrációra dúsítjuk. A fentiek szerint előállított extraktumo­­kat kozmetikai készítmények hatóanyagaként használjuk fel. A kompozíciót úgy állítjuk elő, hogy o/v nem ionos tipusú hordozó alap kenőcsöt és a fentiek szerint előállított pro­poliszos extraktum 1-30, előnyösen 15-20 tX mennyiségét 35 °C-on összekeverjük. így 1- -25, előnyösen 10-15 tX tiszta propolisz tar­talmú, kenőcsbe diszpergált, propoliszos kon­­centrétumot nyerünk. A kozmetikában isme­retes receptúrákkal előállított krémeknek és a koncentrátum 1-25, előnyösen 5-15 tX mennyiségnek összekeverésével 0,1-10, elő­nyösen 1-5 t% tiszta propolisz tartalmú koz­metikai krémeket állítunk elő. A találmány szerinti eljárást kiviteli példákon is bemutatjuk és állításainkat - egyes példák esetében - az eljárás szerint előállított, koncentrátumok analitikai vizsgá­latainak eredményeivel is alátámasztjuk, an­nak igazolására, hogy az eljárás szerint al­kalmazandó keverékoldószer jobb kihozatalt eredményez, mint a hagyományos, etanolos extrakció. Kísérleteinket azonos lelőhelyről beszerzett (Pénzesgyór-Somhegy, Bakony 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom