198834. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kozmetikai készítmények előállítására alkalmas tömény propoliszos oldatok kinyerésére és propoliszos krémkozmetikumok készítésére
1 HI! 198834 B 2 A találmány tárgya eljárás a nyers propolisz biológiailag aktív komponenseinek új műszaki megoldással, a természet által adott kompozíciójának lényeges megbontása nélküli, az eddig ismert eljárásokénál magasabb kihozatallal tömény alkoholos oldatban történő egylépcsős kinyerésére és propoliszos kozmetikai krémek készítésére. Az emberiség érdeklődése a környezet egyre fokozottabb szennyeződése, a vegyianyagok (pl. növény védószerek) széleskörű elterjesztéséből adódó ártalmak következtében egyre inkább fordul az évszázadok óta jótékonyságáról ismert természetes anyagok egészségóvó hatása felé. A fokhagyma, a torma, a ginzenggyökér, a különböző kigyóméreg kivonatok stb. mellett az utóbbi években a köztudatba bekerült a méhek által termelt propolisz néven ismert méhészeti termék gyógyitó hatása is. A propoliszt számos tudományos igényű és ismeretterjesztő publikáció ismerteti (Yves Donadien: La Propolis Therapeutique naturelle; Editteur Paris, 1979. 1-47. old. és Romváry Vilmos cikke Nők Lapja 1983. 19, szám). Az eddigi kutatások (szabadalmak) többsége megelégedett a nyers propoliszban öszszességében potenciálisan meglevő biológiailag aktív komponensek egy részének kinyerésével, amely lényegében etanollal történő egylépcsős, esetleg kétlépcsős extrakciót jelent. A 167862 számú osztrák és a 11610 számú magyar szabadalmi leírások igazolják, hogy az etanolos extrakció maradéka (a propolisz etanol oldhatatlan része) jelentős mennyiségben tartalmaz biológiailag aktív anyagokat, amelyeket a hagyományos eljárások nem hasznosítanak. Ez azért is hátrányos, mert - a propolisz etanol oldhatatlan része, mint azt a fenti szabadalmak is igazolják - az etanol oldható, biológiailag aktiv komponensekre stimuláns és potencírozó szinergetikus hatással van. A szinergizmus jelensége és annak hatásmechanizmusa a gyógyászatban jól ismert. Ilyen például a morfin és a szintetikus fájdalomcsillapítók (petidiniumklorid, stb) közötti szinergens hatás. A neosztigmin (amely önmagában fájdalomcsillapító hatással nem rendelkezik) a morfin fájdalomcsillapító hatását, több mint tízszeresére is fokozhatja (Knoll József: Gyógyszertan, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1976. I. köt. 61. old.). Feltehetően hasonló hatásmechanizmussal magyarázható az a tény, hogy a propolisz etanol oldhatatlan maradékénak és az etanolos extraktumnak különböző kombinációi fokozott fungicid, baktericid, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító stb. hatással rendelkeznek. Az etanol oldhatatlan részben dúsulnak fel azok a vegyületcsoportok is, amelyek a kígyómérgekben, darázs és méh mérgekben is megtalálhatóak és közismerten reumatikus fájdalmakat gyógyítanak, (pl. mellitin, toxalbumin, 6tb.) A 11610 számú magyar szabadalmi leírás szerinti eljárás az első olyan műszaki megoldás, amely a propolisz etanol-oldhatatlan részét az emberi szervezet számára kozmetikai és gyógyászati célra hasznosíthatóvá teszi. Az eljárás hátránya azonban, hogy a biológiailag aktív komponenseknek a természet, (méhek) által beszabályozott arányát mesterségesen megbontja és az etanolos frakciókat olyan híg oldatokban állítja elő, aminek következtében ezekből az oldatokból igen nagy, közel tízszeres oldószer igényük miatt csak korlátozott variációjú kozmetikai készítmények állíthatók elő. A fenti eljárással előállított különböző frakciók és azok különböző arányú elegyei nem alkalmasak arra, hogy az emberi bőr sokfélesége által megkövetelt különböző típusú hordozókba (pl. krémkompoziciókba) bevihetők lehessenek. A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a propolisz etanol oldhatatlan részének kinyerésével nemcsak gazdaságosabb, hanem fokozottabb hatású készítmények állíthatók elő. Az eddig ismert egy vagy többlépcsős etanolos extrakciót alkalmazó eljárások hátránya az is, hogy az etanol oldható rész csak rendkívül nagy etanol felesleggel nyerhető ki. Ez nemcsak nagy oldószer igényt jelent, hanem híg oldatok készítését is, amely korlátozza a kozmetikai készítmények elöállithatóságát. Megfelelő hatóanyagtartalmú kompozíciók előállításakor a jelentős etanol felesleg a készítményekre dezemulgeáló hatással van, így azok stabilitása a hagyományos extraktuinokkal rendkívül korlátozott. A kompozíciók szétesnek és felhasználásra alkalmatlanná válnak. A nyers propolisz biológiailag aktív komponenseinek és jelentős mennyiségű etanol oldhatatlan részének kinyerésére és kozmetikai készítményekben (krémekben) való hasznosítására olyan új műszaki megoldást sikerült találnunk, amely eredményeképpen egylépcsős extrakcióval minden eddiginél nagyobb hatásfokkal megvalósítható a propolisz nagy töménységű alkoholos oldatának előállítása. Az általunk kidolgozott új eljárással a propolisz hatóanyagai egy lépcsőben kinyerhetóek anélkül, hogy a nagyszámú komponens természetes egyensúlyát megbontanánk. A találmány további előnye, hogy a találmány szerinti eljárással előállított kivonat, a kereskedelemben és a kozmetikai iparban egyaránt jól ismert készítmények sokaságába diszpergálható anélkül, hogy az eredeti készítmény hidrophil, vagy hidrophob tulajdonságait megváltoztatná. A találmány szerint előállított tömény kivonatok különösen kozmetikai krémkészitményekben fejtik ki jótékony hatásukat. A találmány szerint alkalmazott keverék oldószer a propolisz etanol oldhatatlan részé5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
