198782. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet térszín alatt sajtolással épülő vonalas mérnöki műtárgy, különösen csővezeték vasbeton csőelemei közötti kapcsolat létrehozására, valamint a szerkezet kialakítására szolgáló csőelem
7 HU If8782 A tömítőgyűrű pedig erről az oldalról tökéletes víz zórést biztosit. A 2. és 3. ébrén a találmány szerinti kapcsolószerkezet közbenső állomásnál alkalmazott előnyős kiviteli alakját tüntettük fel. Itt kétféle közbenső állomási csóelemet alkalmazunk. Ezek közül az egyik, a 8 csőelem a 2. ébrén részben hosszmetszetben, részben oldalnézetben látható. A találmány szerinti szerkezettel létesített közbenső állomási kapcsolat nemcsak a közbenső - előtoló vagy/és előhúzó - sajtolóerő átvitelére alkalmas, hanem az építés közbeni vízzárást és/vagy kenési és/vagy injektálási lehetőségeket, valamint a szögeltérések biztosításához szükséges mozgásokat is biztosítja. A 8 csőelem K és N átmérője az építendő műtárgy - például csatorna vagy közműalagút - méreteinek felel meg, úgy hogy N > K. A hosszirányú L méretet a sajtoláshoz használt hidraulikus munkahengerek méreteinek a függvényében kell megválasztani. A 8 csőelem 23 végrészén ugyanolyan 2 kötőgyűrűvel és 3 lehorgonyzógyűrűvel van ellátva, mint az 1. ábrán feltüntetett la, lb csőelemek, ezért ezek funkciójának az ismertetésétől itt eltekintünk. A 8 csőelem 24 végrésze az egészében 9 hivatkozási számmal jelölt kapcsolóelemmel van ellátva, amelynek a palástirányban mérve e hosszúságú, a 8 csőelem palástfelületébe süllyesztett, általában acél- vagy műanyag lemezből készített 16 támgyűrűje 10 bekötőkarmok, valamint a hozzá hegesztett, és a belső vége környezetében körbenfutó 11 lehorgonyzógyűrű segítségével van a 8 csőelem betonanyagához rögzítve. Mind a 2 kötőgyűrű, mind a 3 lehorgonyzógyűrű, mind pedig a 16 támgyűrű a 10 bekötőkarmokkal és a 11 lehorgonyzógyűrűvel a csóelem előregyártásakor kerül beépítésre. A 9 kötőelem részét képezi a 16 támgyűrű belső végénél kívül, de a bemélyitésben elhelyezkedő belső 12 határológyűrű, a cserélhető külső 13 véggyűrű, valamint két, egymástól oldalirányú távközzel elrendezett 14 távolságtartó gyűrű, amely utóbbiak, továbbá a 12 határológyűrű és 13 véggyűrű külső palástfelületének az átmérője a korábban említett K, vagyis e derékszögű négyszög keresztmetszetű gyűrűk külső felülete és a 8 csőelem K átmérőjű részének a külső palástfelülete egy síkba esnek. A 8 csőelem belső teréből 15 kenócsövek torkollnak ki a 16 támgyűrű külső felületére ott, ahol a 14 távtartó gyűrűk húzódnak. Ezeken a helyeken a 14 távtartó gyűrűkör lyukak vannak (amit azzal érzékeltettünk, hogy a 2. ábrán a 14 távtartó gyűrűket neír sraffoztuk). Amint már említettük, a 13 véggyűri cserélhető, így csak szakaszosan és bonthatóan van felerősítve. A 14 távtartó gyűrűi célszerűen szegmensekből vannak összeállítva. A 12 határológyűrű és 14 véggyűrűk tel jes hosszúságukban vannak a hüvelyszerű 6 16 támgyűrűhöz - például hegesztéssel - rögzítve. A közbenső állomási 8 csőelem falába körbenfutó (nem ábrázolt) betáplálónyilással rendelkező 17 injektálóvezeték van beépítve, amelyből több 17a ágvezeték torkollik ki a 8 csóelem palástfelületére. A 8 csőelem K és N átmérőjű részei között az átmenetet a 32 ferde váll biztosítja, amelynek az «" hajlásszöge legalább 46°. A 3. ábrán feltüntettük a fentiekben részletezett 8 esóelemmel együtt a másik közbenső állomási 21 csőelemet, érzékeltetve a 8 és 21 csőelemek közötti kapcsolat kialakitásának a módját is. A 21 csóelemnek az egyik - a csőrakat sajtolással történő, A nyíllal jelölt mozgásirányát tekintve elülső - 4 végrésze ugyanolyan profilos kiképzésű, mint az 1. ábra szerinti la, lb csóelemeké, ezért az ott mér használt hivatkozási számokat a 3. ábrán is értelemszerűen alkalmaztuk. Ezzel a 4 végrészével a 21 csóelem egy 1. ábra szerinti lb csőelem 7 végrészéhez a már leírt módon csatlakoztatható. A 21 csőelem másik végéhez viszont köpenyszerű 18 kötőgyűrű van csatlakoztatva, amely az 1. és 2. ábrán látható 2 kötőgyűrűtől egyrészt a hosszméretét, másrészt a 21 csőelembe bekötésének a módját tekintve tér el. A 18 kötőgyűrű túlnyúló (szabad) b hosszúsága ugyanis a sajtoláshoz használt (nem ábrázolt) hidraulikus munkahenger lökethosszának felel meg, tehát jóval meghaladja az 1. ábrán feltüntetett a méretet. A 18 kötőgyűrűnek a 21 csőelemre eső f hosszúságát ebben az esetben is a biztonságos rögzítés és a megfelelő szivárgási hossz figyelembe vételével kell megválasztani. A 18 kötőgyűrű a befelé nyúló, sugárirányú 19 homloklemez, valamint az arra merőleges, ahhoz hegesztett és hátrafelé a 21 csóelem 23 végrészébe nyúló 20 lemezbordák segítségével van a 21 csőelemhez csatlakoztatva. A 19 homloklemez a szivárgási utat még jobban meghosszabbítja, mint az 1. ábrán látható 3 lehorgonyzógyűrű. A rugalmas anyagból, célszerűen gumiból készült 6 tömítőgyűrűk - e kiviteli példa esetében három tömitógyűrű - a 8 és 21 csóelemek között mozgás közben is olyan vízzáró kapcsolatot biztosítanak, amely a szögeltérések által igényelt mozgást is lehetővé teszi. Az állomási csatlakozó 8 és 21 csőelemek közötti kapcsolat kialakítása - amint ez a 3. ábra alapján jól érzékelhető - úgy történik, hogy - miután a 21 csóelem talajba sajtolását már végrehajtottuk, és az indítóaknába csak a 23 végrész nyúlik be - elhelyezzük a 6 tömítőgyűrűket a 8 csőelem 24 végrészén úgy, hogy azok a 12 határológyűrű, 13 véggyűrű és 14 távtartó gyűrűk által alkotott, illetve határolt hornyokba illeszkedjenek. Mivel ebben az esetben a 8 csőelemet meglehetősen hosszú úton - 1 hosszúságban - kell előresajtolni a 21 esöelemhez, úgyhogy a három 6 tömítőgyűrű hosszú szakaszokon érintkezik a 8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 00 65
