198782. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet térszín alatt sajtolással épülő vonalas mérnöki műtárgy, különösen csővezeték vasbeton csőelemei közötti kapcsolat létrehozására, valamint a szerkezet kialakítására szolgáló csőelem

9 HU 198782 A 10 18 kötőgyűrű belső palástfelületével, fontos szerepe van a belső felület megfelelő kenésé­nek a súrlóűáscsökkentó folyékony kenő­anyag a 15 kenőcsöveken és a 17a injektáló csövön át juttatható a súrlódó felületek kör­nyezetébe. A 17a csócsonkokon át kilépő ke­nőfolyadék a gyűrű alakú 33 térben és 34 résen ét kilép a csörakat palástjára is, és biztosítja az előre haladó csörakat kenését. A 3. ábrán a sajtolási műveletnek egy olyan fázisát ábrázoltuk, amikor a 8, 21 csöelemek közbenső sajtolóéllomés műtárgyaként funk­cionálnak, és a 8 csőelem 24 végrészét a 21 csőelem 23 végrésze felé közelítjük. Magétól értetődik, hogy amikor a c.sövégek már ösz­­szezéródnak, és a 21 és 8 csőelemeket együtt sajtoljuk az A nyíl irányában előre, a kap­csolat vízzérósága, a 18 kötőgyűrű felszakit­­hatatlansága és a kapcsolati helyen a szögel­térésnek megfelelő mozgás tökéletesen bizto­sítva van, hiszen a 30 helyen nincs rés, amelyen ét a talaj rés zees kék a kapcsolat bel­sejébe hatolhatnának; a 19 homloklemez a szivárgási utat igen nagymértékben meg­­hosszabbitja, a 34 résen keresztül beszivár­gó vízzel szemben pedig a három 6 tömítő­gyűrű tökéletes védelmet nyújt. A 18 kötő­gyűrű a gyűrű alakú 33 tér felől sem kaphat olyan igénybevételt, amely a megrongálódá­sét, lefeszitését idézhetné elő. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a kővetkezőkben foglalhatók össze: a találmány szerinti szerkezet alkalma­zásának az eredményeként a sajtolással te­repszint alatt épített csővezeték munkáinál jelentős teljesítménynövekedés és energia­­megtakarítás érhető el, járulékos munkák hagyhatók el, utómunkálatok legfeljebb mini­mális mértékben válnak szükségessé. Nincs szükség ugyanis talajvíz-süllyesztésre - il­letve lehetővé vélik a sajtolás során a talaj­víz közbenső felengedése -, és a kenőfolya­dék rendszer állapota úgy állítható be, hogy a sajtolás - benyomás vagy behúzás - alatt a mozgó csőrakat úsztatott helyzetet vesz fel, ami a súrlódási ellenállást a minimálisra csökkenti. A kapcsolatok vízzáróséga már a sajtolási munkák alatt, tehát mozgás közben is kifogástalan, és a végleges szerkezet víz­­zérósága is kitűnő. A jelenleg ismert hasonló célú megoldásoknál a közbenső állomási kapcsolatok gyakorlatilag soha nem zárnak megbízhatóan, ezért a vá­góéitól vagy közbenső állomástól távolabb kell - gyakorlati megfontolások alapján meg­határozott helyen - különleges, ún. kenöcsö­­veket beépíteni. A találmányunknak köszön­hetően a kenés optimális helyen, az állomási csatlakozó csőelemen át végezhető és nincs szükség külön kenócsövek beépítésére. A vízzárás biztosítása több szerkezeti elem együttes, a célnak megfelelő alkalmazásával történik, és - egyebek mellett - a szerkezeti elemek méreteinek gondos összehangolásából adódik, ami előre tervezhető és számítható. A ví '.zárási biztosító kapcsolószerkezet egyes részei - a köLőgyűrű és lehorgonyzógyűrű - az elöregyértáskor beépíthetők a csöelemek­­be, ami igen magas minőségi színvonalat ga­rantál. A gyártósablonok minimális módosítá­sával elérhető, hogy az ismert vasbeton cső­­-gyártósi technológiák esetében (pörgetett, pörgetve hengerelt, nyomott, két sablonban pörgetett, álló sablonban vibrált stb.) egyen­­síilárdságú, stabil és vízzáró kapcsolat ala­kuljon ki a vasbeton cső és ahhoz már a gyártáskor rögzített, és a csörakat mozgása serán szögeltérést is lehetővé tevő kötőgyű­rű között. A csőelemek beépítésekor külön (járulékos) vízzáró szerkezet kialakítása nem szükséges. A szerkezet a szögeltérést úgy teszi lehetővé, hogy közben a kapcsolat viz­­záróságának a megbízhatósága nem csökken. A tömítőgyűrűk esetleges meghibásodása ese­tin a kapcsolószerkezet feltárás nélkül javít­ható anélkül, hogy a vízzárás megszűnne. A találmány természetesen nem korláto­zódik a fentiekben részletesen ismertetett k'viteli példákra, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül sokféle módon megvalósítható. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy bár a találmányt körkeresztmetszetű vasbe­ton csőelemek alkalmazásén keresztül ismer­tettük, magától értetődően négy- vagy sok­szög keresztmetszetű vasbeton csőelemek esetében is alkalmazható. Ekkor természete­sen ilyen alakúak lesznek például a kötő-, tömító- és lehorgonyzógyűrűk is. Kiemeljük továbbá - amint erre a leírásban többször utaltunk -, hogy .sajtolási" technológián nemcsak a nyomással előidézett csőrakat­­- mozgatást kell érteni, hanem a behúzásos technológiát is, amikor is a csörakatot nem a végén tolva, hanem fejszerkezettel húzva juttatjuk a térszín alatti tervezett hely­zetébe, hiszen a csőelemek ekkor is egymás­hoz .sajtolódva" mozognak előre. Végül azt if hangsúlyozzuk, hogy .csővezetéken" min­denféle zárt szelvényű vonalas műtárgy ér­tendő - függetlenül a rendeltetésétől -, tehát a találmány oltalmi körébe ugyanúgy beletar­toznak a találmány szerinti szerkezet és cső­­elemek segítségével létesített csatornavezeté­kek, vízvezetékek, vagy egyéb anyagok to­vábbítására szánt vezetékek, mint az alag­utak, közműalagutak, aluljárók és hasonló, vasbeton elemekből sajtolásos technológiával létesülő műtárgyak. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Szerkezet térszín alatt nyomás vagy/és húzás révén eszközölt sajtolással épülő vonalas mérnöki műtárgy, különösen csővezeték vasbeton csöelemei közötti kap­csolat létrehozására, amely szerkezetnek pro­­f .los csőelem-végre illeszkedő rugalmas tömí­tőgyűrűje, valamint e tömítőgyűrűt és a szomszédos csöelemek közötti hézagot takaró 7 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom