198751. lajstromszámú szabadalom • Kisnyomású higanygőz-kisülő lámpa

3 HU 198751 D 4 nevezzük, ha ezeknek a tárgyaknak különbö­ző a reflexiós spektrumuk, de ugyanakkor ugyanazt a szlnérzetet keltik egy adott fényben, például nappali világításnál. Ha va­lamilyen más tipusú fényben, például egy iz­zólámpa fényében ezeknek a tárgyaknak a szinhatésa eltérő, akkor azt mondjuk, hogy a metameria (feltételes színazonosság) megsza­kad. A találmány olyan kisnyomású higanygőz kisülő lámpára vonatkozik, amelynek igen jó színvisszaadása van, és különösen a nagy­számú szinének jó színvisszaadása van, amelynek eredményeképpen nagyon kicsi a lehetősége annak, hogy a metameria megsza­kadjon, miközben az ismert lámpák hátránya­it teljesen vagy lényegében teljesen kiküszöböljük. Kisnyomású higanygőz kisülő lámpa a találmány szerint olyan lumineszcens réteget tartalmaz, amely a) legalább egy három vegyértékű anti­monnal vagy három vegyértékű antimon­­nal és két vegyértékű mangánnal akti­vált lumineszcens alkáli-földfém-halo­­foszfátból, b) legalább egy, két vegyértékű európium­mal aktivált lumineszcens anyagból, amelynek emissziós maximuma 470--500 nm hullámhossz tartományba esik, és az emissziós sáv félérték sávszéles­sége legfeljebb 90 nm, és c) egy három vegyértékű cériummal és kél vegyértékű mangánnal aktivált ritka földfém metaborátból áll, amely utóbbi­nak monoklin kristályszerkezete van, és amelynek alap kristályszerkezete az Ln(Mg, Zn, Cd)BsOio képletnek felel meg, amelyben Ln az ittrium, lantén és gadolinium elemek legalább egyike, és amelyben B legfeljebb 20 mól%-ig Al-le; és/vagy Ga-val helyettesíthető, amely metaborét Mn2* piros fényt emittál. A találmány szerinti megoldáshoz vezető' kísérletek megfelelő módon azt mutatták, hogy az R (a, 8) nagyon magas értéke érhető el akkor is, ha az emisszió sávszélessége sokkal kisebb, mint az ismert lumineszcens stronciura-ortofoszfátnak, de amely emisszió maximuma lényegében ugyanazon a helyen helyezkedik el. Azt találtuk, hogy a Ce3* és Mn2* akti­válta ritka földfém-metaborátok emissziója különösen jól közelíti meg ezt az értéket. Ezek a metaborátok önmagukban ismertek, és részletesebben a 7 905 680. számú, valamint a 8 100 346. számú holland szabadalmi beje­lentésekben vannak ismertetve. Ezeknek az alap kristályszerkezete monoklin kristály­­szerkezet, amely megfelel az Ln(Mg, Zn, CdJBsOio képletnek. Ebben a képletben Ln az Y, La és Gd elemeknek legalább egyike. A bóráiban a B 20 mól%-ig helyettesíthető Al­­-lal és/vagy Ga-val, amelynek az Mg, Zn és/ /vagy Cd elemek megválasztásának, kis befo­lyása van a lumineszcens tulajdonságokra. A Ce aktivétől- beépül egy Ln helyére (sót, el is foglalhatja valamennyi Ln helyét), és a gerjesztő sugárzás energiáját elnyeli (a ger­jesztő sugárzás egy kisnyomású higanygőz kisülő lámpában főleg 254 nm-es), átadja az Mn aktivétornak, amely beépül egy Mg (és/ /vagy Zn és/vagy Cd) helyére. A boréinak nagyon hatásos emissziója van, amely az Mg2*-lól származik egy olyan sávban, amely­nek a maximuma körülbelül 630 nm-en van, és félérték sávszélessége mintegy 80 nm. Ez a melaborát a találmány szerinti lám­pában alkalmazva előnyös, mivel a’ spektrum mélyvörös tartományában kibocsátott kis mennyiségű sugárzási energia következtében nagy fényfluxust eredményez. Azt találtuk továbbá, hogy a metaborátoknak a lámpában való viselkedése nagyon kedvező. Ez azt je­lenti, hogy lámpában alkalmazva megtartják előnyös lumineszcens tulajdonságaikat, és a lámpa élettartama során a fényfluxus csak nagyon kis mértékben csökken. Ez az eset forog fenn akkor is, ha viszonylag nagy a sugárterhelés; például olyan lámpákban, ame­lyeknek az átmérője kicsi, például 24 mm. Megjegyzendő, hogy az ismert lumineszcens stroncium-ortofoszfát alkalmazása korlátozot­tan megmarad a gyakorlat számára, általában olyan lámpáknál, amelyeknek nagyobb az át­mérője (36 mm), mivel a fényfluxus nagymér­tékű csökkenése csak különösen nagy terhe­lésnél következik be. Azt találtuk továbbá, hogy a lámpában alkalmazott metaborétokkal nem csupán az ál­talános színvisszaadási index jó-igen jó érté­kei érhetők el [R (a, 8) = legalább 85], de nagyszámú különálló tárgy színe is kielégítő­en reprodukálható. Ez nyilvánvalóvá válik, ha az átlagos színvisszaadást 94 vizsgáló szín sorozata alapján határozzuk meg, amint azt J. J. Opslelten a .Lighting Research and Technology", Vol. 12., No,, 4, 1980, pp. 186- -194. oldalain javasolta. A 94 vizsgáló szín­nek ez a csoportja telítetlen, és nagymérték­ben telitett színeket tartalmaz, és olyan színpontjai vannak, amelyek többé-kevésbé szabályosan oszlanak el a színtartományban. A találmány szerinti lámpáknál az R (a, 94) átlagos színvisszaadási index értéke legalább 85. A találmány szerinti magas értékű R (a, 94)-el jellemezhető lámpáknak az az előnye, hogy a metameria megszakadása következté­ben a színvisszaadásban fellépő hibák lénye­gében teljesen elkerülhetők. Annak érdekében, hogy az R (a, 8) és az R (a, 94) ilyen magas értékeit elérjük, a találmány szerinti lámpában 5-90 t% metabo­­rátot (c anyag) kombinálni kell egy két vegyértékű európiummal aktivált anyaggal, amelynek emissziós maximuma a 470-500 nm tartományban van, és az emissziós sáv félér­ték sávszélessége legfeljebb 90 nm {b anyag), továbbá legalább egy lumineszcens halofoszfáttal (a anyag), az Sb-vel vagy Sb-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom