198751. lajstromszámú szabadalom • Kisnyomású higanygőz-kisülő lámpa

1 HU 198751 B A találmány tárgya kisnyomású higanygőz lámpa, amelynek szinvisszaadási indexe .igen jó', a kisugárzott fehér fény színhőmérsék­lete legalább 3200 K, szinpontja (xi, yi.) a Planck görbén vagy annak közelében van, és 5 amelynek gázzáró, fényáteresztő burája van, a burában higany és nemesgáz töltet, vala­mint luminescens halofoszfátból és két vegy­értékű európiummal aktivált luminescens anyagból álló luminescens réteg van. io Az .igen jó' szinvisszaadási index kife­jezés ebben a leírásban és a hozzáfűzött igénypontokban egy olyan átlagos R (a, 8) színvisszaadási indexet jelent, amelynek ér­téke legalább 85 (az átlagos színvisszaadási 15 index nyolc vizsgáló szín szinvisszadási in­dexének az átlaga, amint azt a Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság kiadványa CIE No. 13.2 (TC-3.2), 1974. definiálja). A látható sugárzás szinét az x, y szín- 20 koordináták jellemzik, amelyek meghatározzák a szinpontot a színháromszögben [lásd a CIE közleményeket, No. 15 ÍE—1.3.1), 1971]. Az ál­talános világítási célokra szolgáló lámpák olyan fényt kell, hogy kibocsássanak, amely 25 .fehérnek' tekinthető. A fehér sugárzás a szinháromszögben a Planck görbén levő szín­pontokon található. Ez a görbe, amelyet olyan görbének is neveznek, amely a fekete test sugárzósát jellemzi, és amelyet ezek után P 30 görbének nevezünk, tartalmazza az olyan ki­bocsátott sugárzás szinpontjait, amelyet egy teljesen fekete test bocsát ki különböző hő­mérsékleteken (az úgynevezett színhőmérsék­let). Mivel a fehér sugárzós színhőmérséklete 35 magasabb, ezért a szinpont x koordinátájá­nak és mintegy 2500 K hőmérséklettől az y koordinátának is kisebb az értéke. Egy adott színhőmérséklet nemcsak egy adott pontot jelöl ki a P görbén, hanem egy olyan sugár- 40 zást is, amelynek szinkoordinátái a P görbét ebben a pontban metsző egyenesen feksze­nek (lásd az említett CIE No. 15. publikációt). Ha ennek a sugárzásnak a szinpontja közel esik a P görbéhez, akkor ezt a sugárzóst is 45 fehér fénynek tekintjük, amelynek az adott színhőmérséklete van. Ebben a leírásban és a hozzáfűzött igénypontokban a .P görbéhez közeleső pont" a szinpontnak a P görbe pontjától levő olyan távolságát jelenti, 50 amelynek azonos a színhőmérséklete, és leg­feljebb 20 MPCD (Minimum Perceptible Colour Difference legkisebb észlelhető szinkülönb­­ség) távolságra van, amely a színkülönbség egysége; lásd a J. J. Rennilson in .Optical 55 Spectra', October 1980, page 63. közlemé­nyét. Több évtizede ismeretesek és még min­dig gyakran használtak azok a kisnyomású higanygőz kisülő lámpák, amelyek Sb34 és 50 Mn2’ aktivált lumineszcens alkáli-földfém-ha­­lofoszfótot tartalmaznak. Ezeknek a lámpák­nak az az előnye, hogy olcsók és fényfluxu­suk kielégítően magas. Ezeknek a lámpáknak azonban az a nagy hátrányuk* bogi szín­visszaadásuk sok kívánni valót hagy maga után. Ezeknek az R (a, 8) átlagos szinvissza­adási indexe 50-60 nagyságrendbe esik, és az R (a, 8) = 75 értékel csak olyan lámpák­kal lehet elérni, amelyeknek magas a színhő­mérséklete (például 5000 K), de amelyet még nem lehet igen jó színvisszaadási indexnek tekinteni. Hosszú idő óta ismeretesek olyan lám­pák, amelyek igen jó színvisszaadási index­szel rendelkeznek. Ezekben a lámpákban kü­lönleges lumineszcens anyagok vannak, vagyis slroncium-ortofoszfát-bózisú, ónnal aktivált, pirosán lumineszkáló anyag, amely gyakran kék fényt emittáló Sb34 aktiválta halofoszfáttal van kombinálva, különösen ilyen a stroncium-halofoszfát. Az említett st-oncium-ortofoszfát nagyon széles sávban lumineszkál, amely benyúlik a mélyvörös tar­tományba is. Ezeknek az ismert lámpáknak az a hátrányuk, hogy a használat során az em­lített stroncium-ortofoszfótnak viszonylag ki­csi a fényfluxusa, és a fényfluxus nem marad meg a lámpa élettartama során. Azt találtuk, hegy az utóbb említett hátrány miatt ezen anyagokat nem érdemes használni, ha azt a higany-kisülés által kibocsátott sugárzással nsgyobb mértékben terheli. A 2 848 726. számú NSZK-beli szabadalmi leírásból ismeretes egy igen jó szinvissza­adási indexű lámpa, és mint az előbb emlitett lámpa, pirosán lumineszkáló, ónnal aktivált stroncium-ortofoszfótot és ezen túlmenően egy borót-foszfátot tartalmaz, amely utóbbi két vegyértékű európiummal van aktiválva, emissziós sávjának maximuma körülbelül 480 nm-en van, és félérték sávszélessége m'ntegy 85 nm. Ebben a lámpában a lumi­neszcens rétegben továbbá lumineszcens al­­kali-földfém-halofoszfát is van. A luminesz­cens stroneium-ortofoszfát alkalmazása kö­vetkeztében ennek a lámpának szintén az a hátránya, hogy fény fluxusa viszonylag ala­csony, és különösen az a hátránya, hogy ez a fényfluxus a lámpa élettartama során hama­rosan csökken. Igen jó színvisszaadási index [R (a, 8} = 80-85 értékek], magas fényfluxus és a fényfluxus fennmaradása még nagyobb terhe­lés esetén is olyan lámpákkal érhető el, ame­lyek három olyan lumineszcens anyagot tar­talmaznak, amelyek három eltérő, de viszony­lag keskeny sávban emittálnak [lásd a 164 697. számú holland szabadalmi leírást (PHN. 7137)]. Ezekben a lámpákban viszont hátrányos, hogy bizonyos metamer színek szétszakadnak, ami - jóllehet, ritkán fordul elő -, de zavaró, különösen, ha a színvissza­adással szemben magasak a követelmények. Egy tárgynak a szinhatása egy lámpa fényé­ben eltér az ugyanazon színhőmérsékletű re­ferencia sugárzó fénye alatti szinhatástól. Két tárgynak a színét általában metamernek 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom