198710. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1-(ciklusosan vagy policiklusosan szubsztituált) 1H-imidazol-5 karbonsavakat tartalmazó herbicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 HU 198710 B 2 ból nyert zsírsavelegyek sói. Megemlíthetők itt továbbá a zsírsavak metil-taurinnal képzett sói. Gyakrabban használunk azonban szintetikus felületaktív anyagokat, különösen zsírsav-szulfonátokat, zsírsav-szulfátokat, szulfonált benzimidazol-származékokat vagy alkil-aril-szulfonátokal. A zsírsav-szulfonátok és -szulfátok rendszerint alkálifémsók, földalkálifémsók vagy adott esetben helyettesített ammóniumsók formájában vannak, és 8 — 22 szénaiomos alkilcsoportot tartalmaznak, továbbá ez az alkilcsoporl zsírsavból leszármaztál haló acilcsoportol foglal magába. Példaképpen megemlíthetjük a lignoszulfonsavnátriumsót vagy -kalciumsót, a dodecil-szulfonsav ugyanilyen sóit, továbbá természetes zsírsavakból kapott zsíralkohol-szulfálok ugyanilyen sóit. Ugyanilyen típusú vegyületek a zsíralkoholok és az etilén-oxid alkotta adduktok kénsavval vagy szuifonsavakkal képzett észtereinek sói. A szulfonált benzimidazol-származékok előnyösen 2 szulfonsav-csoporiot és egy, 8 — 22 szénatomot tartalmazó zsírsav-csoportot tartalmaznak. Az alkil-aril-szultönálokra példaképpen megemlíthetjük a dodecil-benzol-szulfonsav, dibulil-naftalin-szulfonsav vagy naftalin-szulfonsav és formaldehid alkotta kondenzációs termékek nátrium-, kalcium- vagy trietanol-amin-sóját. Hasznosíthatók továbbá megfelelő foszfátok, így például p-noni!-fenol 4—14 mól elilén-oxiddal alkotott adduktjainak fos/.forsawal képzett észterei só formájában, valamint a foszfolipidek. A nem ionos felületaktív anyagok előnyösen alifás vagy cikloaliíás alkoholok, vagy telített vagy telítetlen zsírsavak és alkil-fenolok poliglikol-cter-származékai, amelyek 3-10 glikol-étercsoportot és az alifás szénhidrogén-láncban 8-2(1 szénatomot, illetve az alkil-fenolok esetében az alkilláncban 6-18 szénatomot tartalmaznak. További célszerűen alkalmazható nem ionos felületaktív anyagok a polipropilén-gtikol vagy az alkilrészben 1 - 10 szénatomot tartalmazó etilén-diamino-polipropilén-glikol polietilén-oxiddal alkotott vízoldható addukljai, amelyek 20- — 250 etilén-glikol-éter-csoportot és 10—100 propilén-glikol-éter-csoportot tartalmaznak. Ezek a vegyületek rendszerint egy propilén-glikol egységre vonatkoztatva 1-5 etilén-glikol egységet tartalmaznak. A nem ionos felületaktív anyagokra reprezentatív példaként megemlíthetjük a nonil-fenol-polietoxi-etanolokal, törökvörösolaj- poliglikol-étereket, polipropilén/polietilén-oxid adduktokat, tributil-fenoxi-polietoxi-etanolt, polietilén-glikolt és az oklil-fenoxi-polieloxi-elanolt. A polioxietilén-szorbilán zsírsavakkal alkotott észterei, például a polioxietilén-szorbitán-trioleát szintén célszerűen használható nem ionos felületaktív anyagok. A kationos felületaktív anyagok előnyösen kvaterner ammóniumsók, amelyek N-helyettesítőként legalább egy, 8-22 szénatomot tartalmazó alkilcsoportot és további helyettesítőként adott esetben halogénezett rövids/énláncú alkil-, benzii- vagy hidroxi-(rövidszénláncú)alkilcsoportokat tartalmaznak. A sók előnyösen halogenidek, metil-szulfátok vagy etil-szulfátok formájában vannak. Példaképpen a sztearil-trimetil-ammónium-kloridot és a benzil-di(2-klór-etil)-etil-ammónium-bromidot említhetjük. A készítmények előállításához szokásosan használható felületaktív anyagokat ismerteti többek között a "McCutcheon’s Detergents and Emulsifiers Annual" c. könyv (megjelent 1981- ben az MC Publishing Corp., Ridgewood, New Jersey, Amerikai Egyesült Államok, kiadó gondozásában), Stäche, H. "Tensid-Taschenbuch" c. könyve (2. kiadás, C. Hanser Verlag, München- Bécs, 1981), valamint Ash, M. és J. "Encyclopedia of Surfactants" c. könyve (I —III. kötet, megjelent 1980-81-ben a Chemical Publishing Co. New-York-i kiadó gondozásában). A találmány szerinti készítmények rendszerint 0,1-95%, előnyösen 0,1-80% hatóanyagot, 1-99,9%. szilárd vagy folyékony hordozóanyagot és 0 — 25%, előnyösen 0,1-25%- felületaktív anyagot tartalmaznak. Az előnyös készítmények a következő összetétclűck (a megadott százalékok tömegszázalékok): Emulgeájható koneentrátumok hatóanyag: 1 - 20%, előnyösen 5-10%, felületaktív anyag: 5-30%, előnyösen 10-20%, folyékony hordozóanyag: 50 - 94% előnyösen 70-85%). Porozószerek hatóanyag: 0,1-10%», előnyösen 0,1-1%), szilárd hordozóanyag: 99,9-90%, előnyösen 99,9-99%. Szuszpenziós koneentrátumok hatóanyag: 5-75%, előnyösen 10-50%, víz: 94-25%), előnyösen 88-30%, felületaktív anyag: 1-40%, előnyösen 2-30%. Nedvesíthető porkészítmények hatóanyag: 0,5-90%, előnyösen 1-80%, felületaktív anyag: 0,5-20%, előnyösen 0-15%, szilárd hordozóanyag: 54-95%, előnyösen 15-90%. Granulátumok hatóanyag 0,5-30%, előnyösen 3-15%, szilárd hordozóanyag: 99,5-70%, előnyösen 97-85%. A találmányt közelebbről a következő kiviteli példákkal kívánjuk megvilágítani. A. A köztitermékek előállítása 1, példa a) 64 tömegrész oktahidro-l(2H)-naftalenon, 50 töraegrész metil-glicin-hidroklorid, 2 tömegrész 4%-os metanolos tiofén-oldat, 560 tömeg5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
