198710. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1-(ciklusosan vagy policiklusosan szubsztituált) 1H-imidazol-5 karbonsavakat tartalmazó herbicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 HU 198710 B 2 soknak (XIV) általános képletül amino-metilénszármazékokkal - a képletekben Y1 és L jelentése a korábban megadott — végzett reduktív N- alkilezése útján, az A. reakcióvázlatban bemutatott módon. A reduktív N-alkilezést célszerűen úgy hajtjuk végre, hogy keverés és kívánt esetben melegítés közben a reakciópartnereknek egy alkalmas, a reakciópartnerekkel szemben közömbös oldószerrel készült elegyét hidrogénezzük a szakirodalomból jól ismert katalitikus hidrogénezési módszerek valamelyike szerint. E célra oldószerként használhatunk alkoholokat, így például metanolt vagy etanolt, vagy étereket, így például letrahidrofuránt. A "szakirodalomból jól ismert katalitikus hidrogénezési módszer" alatt azt értjük, hogy a reagáltatást hidrogén-atmoszférában egy alkalmas katalizátor, például szénhordozós palládium vagy szénhordozós platina jelenlétében hajtjuk végre. A reakciópartnerekben és a reakcióterraékekben egyes funkciós csoportok nem kívánatos további hidrogéneződésének megelőzése céljából előnyös lehel egy alkalmas katalizátorméreg, például tiofén hozzáadása a reakcióelegyhez. Alternatív módon a reduktív N-alkilezést végrehajthatjuk úgy, hogy keverés és kívánt esetben melegítés közben a reakciópartnerek elegyét nálrium-ciano-bór-hidriddel, nálrium-bór-hidriddel, hangyasavval vagy az utóbbi sójával, így például ammónium-formiáttal reagáltatjuk. A (XIII) általános képletű vegyületek túlnyomó része ismert vegyület vagy ismert módon állítható elő. Az (I) általános képletű vegyületek stabil vegyületek, így nincs szükség kezelésük során elővigyázatossági intézkedésekre. A korábban említett felhasználási arányokban az (1) általános képletű vegyületeket tartalmazó herbicid készítmények tehát kiváló szelektív herbicid hatásúak és így jó eredményekkel felhasználhatók haszonnövényekben, különösen cukorrépában, szójababban, gabonafélékben és előnyösen kukoricában és rizsben. Egyes esetekben a találmány szerinti készítmények károsítanak olyan gyomnövényeket is, amelyek napjainkig csak totális herbicid hatású anyagokkal voltak irthalók. Magasabb felhasználási arányoknál az összes vizsgált növény olyan súlyosan károsodik, hogy elpusztulnak. A találmány l érinti herbicid készítmények tehát a hatásos mennyiségben vett (1) általános képletű hatóanyag mellett egy vagy több közömbös hordozóanyagot és adott esetben egyéb adalékanyagot tartalmaznak. Előállításukat a szokásos módon, a hatóanyagnak a hordozóanyaggal vagy hordozóanyagokkal és adott esetben egyéb adalékanyagokkal való bensőséges összekeverése útján végezzük. A találmány szerinti készítmények előállíthatók többek között emulgeálható koncentrátumok, közvetlenül permetezhető vagy hígítható oldatok, híg emulziók, nedvesíthető porkészítmények, oldható porok, porozószerek, granulátumok és például polimer anyagokkal kapszulázott készítmények formájában. A találmány szerinti készítmények kijuttatását a szokásos módon, az adott uralkodó körülményektől és a kezelés céljától függően például permetezéssel, porlasztással, porzással, kiszórással vagy öntözéssel végezhetjük. A találmány szerinti készítmények előállítása során közelebbről úgy járunk el, hogy az (I) általános képletű hatóanyagot szilárd vagy folyékony hordozó- vagy hígítóanyaggal, így például oldószerrel vagy szilárd hordozóanyaggal homogénre keverjük és/vagy őröljük és kívánt esetben felületaktív anyagokat adagolunk. Hordozóanyagként használható oldószerekre megemlíthetjük az aromás szénhidrogéneket, előnyösen a 8-12 szénatomot tarlalmazóakat, például dimetil-benzolok elegyeit vagy helyettesített naftalinokat: ftalátokat, például dibulil-ftalátot vagy dioklil-ftalátol; alifás vagy aliciklusos szénhidrogéneket, például a ciklohexánt vagy a paraffinokat; alkoholokat és glikolokat és ezek étereit és észtereit, például az etanolt, etilén-glikolt, etilén-glikol-monomelil-, és -monoét ilétert; ketonokat, például a ciklohexanont; erősen poláros oldószereket, például az N-metil-2- pirrolidont, dimelil-szulfoxidot vagy a dimetilformamidol; növényi olajokat vagy az epoxidált növényi olajokat, például az epoxidált kókuszdióolajat vagy szójababolajat; vagy a vizet. A például a porozószerekhez és a diszpergálható porokhoz hasznosítható szilárd hordozóanyagok rendszerint természetes ásványi töltőanyagok, így például a kalcit, lalkum, kaolin, montmorillonit vagy az attapulgit. A fizikai tulajdonságok javítása céljából adagolhatok nagy diszperzitású kovasav vagy nagy diszperzitású abszorbens polimerek. A célszerűen alkalmazható szemcsés abszorbens hordozóanyagok porózus típusúak, ilyen például a horzsakő, téglatörmelék, szepiolit vagy bentonit. A célszerűen alkalmazható, nem abszorbeálható hordozóanyagok közé tartoznak például a kalcit vagy a homok, A fentiekben említetteken túlmenően különböző előgranulált, szervetlen vagy szerves eredetű anyagok hasznosíthatók, például különösen a dolomit vagy porított növényi maradékok. A készítménnyé alakítandó (I) általános képletű vegyület jellegétől függően a célszerűen alkalmazandó felületaktív anyag lehet nem ionos, kationos és/vagy anionos emuigeáló-, diszpergá- 16- vagy nedvesítőszer. Természetesen használhatók ilyen felületaktív anyagok elegyei is. A célszerűen alkalmazható anionos felületaktív anyagok lehetnek vízoldható szappanok és vízoldható szintetikus felületaktív anyagok egyaránt. A célszerűen alkalmazható szappanok a hoszszabb szénláncú (10 — 22 szénatomot tartalmazó) zsírsavak alkálifém-, földalkálifém- vagy adott esetben helyettesített ammóniumsói, így például oleinsav vagy sztearinsav nátrium- vagy kálimsója, vagy pedig természetes zsírsavelegyek, például kókuszdióolajból vagy stillingia-magolaj-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
