198705. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,3-dioxán-5-il-alkén-karbonsavak és az ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 HU 198705 B 2 A TXA2 érrendszeri hatásait gátló aktivitást a következő kísérlettel vizsgáltuk: Alderley Park törzstenyészet-beli hím patká­nyokat nátrium-pentabarbitállal altattunk, és az állatok carotis artériájának vérnyomását mértük. Az állatok juguláris vénájába U46619-et (TXA2- mimetikus hatóanyag; lásd R. L. Jones és mun­katársai: "Chemistry, Biochemistry and Pharmacological Activity of Prostanoids" /szerk.: S. M. Roberts és F. Scheinmann, Pergamon Press, 1979/ 211. oldal) fecskendeztünk, és há­rom kísérletsorozatban meghatároztuk a ható­anyag ED50-értékét (maximális vérnyomásemel­kedés 50%-ának kiváltásához szükséges dózis). A hatóanyag ED50-értéke körülbelül 50 /xg/kg volt. A vizsgálandó vegyületeket intravénásán (a juguláris vénán keresztül) vagy orálisan (gyo­morszondán keresztül) adtuk be az állatoknak, az állatoknak 5 perc elteltével U46619-et adtunk be az ED50-értéknek megfelelő dózisban, és ezt a kezelést minden tizedik percben megismétel­tük mindaddig, amíg a vizsgált vegyület már nem gátolta az U46619 vérnyomáskeltő hatását. Ebben a kísérletben a balraforgató 5(Z)-(2,2- -dietil-4-fenil-l,3-dioxan-cisz-5-il)-hepténkar­­bonsav 50 mg/kg-os orális dózisban beadva 120 percig jelentős (30%-osnál nagyobb) mértékben gátolta a TXA2-mimetikus hatóanyag magas vér­nyomáskeltő hatását. Az (1) általános képletű ve­­gyületek előnyös képviselői ebben a kísérletben 10 mg/kg-os vagy annál kisebb intravénás dózis­ban legalább 60 percen át jelentős mértékben gá­tolják az U46619 vérnyomásnövelő hatását. Az előnyös hatású vegyületek közül példaként az I. táblázatban felsorolt 1., 2., 3., 5., 11., 13., 20., 21., 23. és 24. sz. vegyületet említjük meg. Ezek a ve­gyületek a hatásos dózisban semmiféle toxikus mellékhatást nem idéznek elő. Miként már korábban közöltük, az (I) általá­nos képletű vegyületeket a gyógyászatban a TXA2 egy vagy több kedvezőtlen hatásának visz­­szaszorítására, következésképpen a TXA2 ked­vezőtlen hatásaira visszavezethető megbetegedé­sek vagy rendellenességek megelőzésére és/vagy kezelésére használhatók fel. Az (I) általános képletű vegyületeket a gyógyászatban orális, rek­­tális, intravénás, szubkután, intramuszkuláris vagy inhalációs úton gyógyászati készítmények formájában használhatjuk fel. A szükséges dózist (ami például 0,5 — 20 mg/testsúly kg lehet) az adagolás módjától függően rendszerint legföl­jebb napi 4 részletre elosztva adjuk be. Az (I) általános képletű vegyületeket vagy azok sóit a szokásos gyógyszerészeti hígító-, hor­dozó- és/vagy segédanyagok felhasználásával is­mert módon gyógyászati készítményekké alakít­hatjuk. A gyógyászati készítmények például orá­lisan adagolható tabletták, kapszulák, oldatok vagy szuszpenziók, rektálisan adagolható kúpok, steril injekciós oldatok vagy szuszpenziók, inha­lációs célokra alkalmas aeroszolos vagy egyéb permetezhető készítmények, szippantóporok és hasonló kompozíciók lehetnek. A gyógyászati készítményeket önmagukban is­mert gyógy&zertechnológiai műveletekkel állít­juk elő. Az orális adagolásra szánt tablettákat vagy kapszulákat célszerűen enteroszolvens be­vonattal, például cellulóz-acetát-ftalát bevonat­tal látjuk el annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsük az (I) általános képletű hatóanyag érintkezését a gyomornedvekkel. A gyógyászati készítmények az (I) általános képletű hatóanyagokon, illetve azok sóin kívül kívánt esetben egy vagy több egyéb gyógyhatású anyagot, például vérlemezke-aggregációt gátló anyagot, lipoidszint-csökkentő anyagot, vérnyo­máscsökkentő hatóanyagot, /3-adrenerg blokkoló hatóanyagot vagy érlágítót is tartalmazhatnak. A felsorolt további hatóanyagokat célszerűen a szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésére szánt készítményekhez adhatjuk. A légzőszervi megbetegedések kezelésére szánt készítmények további hatóanyagokként például antihisztamin­­hatású anyagokat, szteroidokat (így beclometha­­sone-dipropionátot), nátrium-kromoglükátot, foszfodiészteráz-inhibitorokat vagy /?-adrenerg serkentő hatóanyagokat tartalmazhatnak. Az (I) általános képletű vegyületeket gyógyá­szati felhasználásukon kívül a laboratóriumi far­makológiában is alkalmazhatjuk a TXA2 hatá­sainak mérésére és értékelésére szolgáló állatkí­sérletekben (például macskákon, kutyákon, nyu­­lakon, majmokon, patkányokon és egereken vég­zett kísérletekben). Ezen a területen az (I) álta­lános képletű vegyületek a mérési körülmények standardizálására, új mérési módszerek kifejlesz­tésére használhatók fel. TXA2-antagonista hatá­suk következtében az (I) általános képletű ve­gyületeket a szervezetből kiemelt szervek véré­nek és véredényeinek épségben tartására is fel­használhatjuk, továbbá a testen kívüli esterséges vérkeringtetés során (például szerv- vagy végtag­átültetésekben) a vérhez adhatjuk. Az utóbbi esetben az (I) általános képletű vegyületeket, il­letve azok sóit rendszerint 0,5 — 50 mg/1 állandó koncentráció eléréséig adjuk a vérhez. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részlete­sen ismertetjük. A példákhoz a következő meg­jegyzéseket fűzzük: (i) Amennyiben egyebet nem közlünk, a be­­párlást vákuumban, forgó bepárló készülékben végeztük. (ii) Amennyiben egyebet nem közlünk, a mű­veleteket szobahőmérsékleten (18 — 26 °C-on) Végeztük. (iii) Az oszlopkromatográfiás műveletekhez Merck Kieselgel 60 (Art. 7734) minőségű szili­­kagélt használtunk fel; 1 g mintához kb. 50 — 70 g szilikagélt alkalmaztunk. A művelet menetét 0,25 mm vastagságú szilikagél-lemezen (Merck Kieselgel 60F 254; Art. 5715) végzett kromato­­grafálással követtük. A gyors kromatografálás­­hoz Merck Kieselgel Art. 9385 típusú szilikagélt használtunk fel. Ezeket az anyagokat az E. Merck, Darmstadt, Német Szövetségi Köztársa­ság cégtől szereztük be. (iv) A közölt hozam-adatok csupán tájékozta­tó jellegűek, mert nem törekedtünk a maximális hozam elérésére. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom