198697. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként N-(2-nitro-fenil)-4-amino-pirimidin származékokat tartalmazó fungicid készítmények, valamint eljárás a hatóanyagok előállítására
1 2 rudáljuk, majd levegőáramban szárítjuk. F9) BORÍTOTT GRANULÁTUM Táblázat szerinti hatóanyag 3% poüetílén-glikol (MS * 200) 3% kaolin 94% A finoman eldörzsölt hatóanyagot keverőberendezésben a polietilén-glikollal megnedvesített kaolinra egyenletesen felhordjuk. Ily módon pormentes, borított granulátumot kapunk. ■ F10) SZUSZPENZ1Ó-KONCENTRÁTUM Táblázat szerinti hatóanyag 40% etilénglikol 10% nonil-fenol-polietilén-glikol-éter (15 mól) etilén-oxld) 6% nátrium-llginln-szulfonát 10% karboxi-me til-cellulóz 1 % 37%-os, vizes formaldehid-oldat 0,2% szilikonolaj (75%-os, vizes emulzió) 0,8% vfc 32% A finoman eldörzsölt hatóanyagot az adalékanyagokkal alaposan összekeverjük. Ily módon szuszpenzió-koncentrátumot állítunk elő, melyből vízzel történő hígítással bármely kívánt koncentrációjú szuszpenzió előállítható. BIOLÓGIAI PÉLDÁK „ Bl) példa Hatás Puccinia graminis ellen búzán a) Fennmaradó védőhatás 6 nappal az elültetés után búzapalántákat a hatóanyag permetezőpor (F5. példa) alakjából előállított 0,02% hatóanyagot tartalmazó permetlével permetezünk be. 24 órán elteltével a kezelt növényeket a gomba ureidospóra szuszpenziójával fertőztük meg. A növényeket 48 órán át 95 -100% relatív nedvességtartalom mellett és körülbelül 20 °C hőmérsékleten melegházban inkubáltuk, majd 22 °C hőmérsékletű melegházba helyeztük. A rozsdafoltosságot 12 nappal a fertőzés után határoztuk meg. b) Szísztemikus hatás 5 nappal elültetésük után búzapalántákra a hatóanyag permetezőpor készítményéből (F5. példa) előállított permetlevet öntöttünk (0,006% hatóanyag, a talajtérfogatra számítva). 48 óra elteltével a kezelt növényeket a gomba ureidospóra-szuszpenziójával fertőztük meg. A növényeket 48 órán át 95-100 °C relatív levegő-nedvesség mellett, 20 °C hőmérsékleten inkubáljuk, majd 22 °C hőmérsékletű melegházban helyeztük el. A rozsdafoltosság kifejlődését a fertőzést követő 12. napon határoztuk meg. Az 1., 2. és 7. táblázatban ismertetett vegyületek, különösenaz Ib és Id alcsoportba tartozó vegyületek Puccinia-gombákkal szemben igen jó hatást mutattak. A kezeletlen, de fertőző kontrollnövényeken a Puccinia-fertőzés 100% volt. Többek között az 1.1, 1.4, 1.5, 1.8, 2.1, 2.2, 2.5, 2.6, 2.7, 2.8, 2.12,2.27, 2.32, 2.40, 2.42, 2.49, 7.2, 7.5 és 7.32 számú vegyületek esetén a Pucdnia-fertőzés 0*-5%-os volt. j B2) példa Hatás Cercospora arachidicola ellen földimogyoró növényeken Visszamaradó védőhatás 10—15 cm-es földimogyoró növényeket a hatóanyag permetezőpor-készítményéből (F5. példa) előállított, 0,006% hatóanyagot tartalmazó permetlével permeteztünk be, majd 48 óra elteltével a gomba kondidium-szuszpenziójával fertőztünk meg. A fertőzött növényeket 72 órán át 21 *C hőmérsékleten és magas levegőnedvesség-tartalom mellett inkubáltuk, majd a tipikus levélfoltok jelentkezéséig melegházban tartottuk azokat. A fnngidd hatás kiérzékelése 12 nappal a fertőzés után történt, a fellépő foltok száma és nagysága alapján. A kezeletlen, de fertőzött kontrollnövényekkel szemben (a foltok száma és nagysága * 100%) az Ib és Id alcsoportba tartozó hatóanyagokkal kezelt földimogyoró növényeken a Cercospora-fertőzés jelentősen kisebb mértékű volt. így az 1.1, 1.4, 1.5, 1.8, 1.63, 1.80, 2.2, 2.3, 2.32, 2.40, 7.1 és 7.32számú hatóanyagok a fenti kísérletben a foltok kifejlődését csaknem teljes mértékben meggátolják (0-10%). ’ B3) példa Hatás Erysiphae graminis ellen árpán a) Visszamaradó védőhatás Körülbelül 8 cm magas árpanövényeket a hatóanyag permetezőpor-készítményéből (F5. példa) előállított, 0,002% hatóanyagot tartalmazó permetlével permeteztünk be. 3-4 nap elteltével a kezelt növényeket a gomba konldiumával poroztunk be. A fertőzött árpanövényeket 22 "C hőmérsékletű melegházban helyeztük el, és a gombafertőzést a 10. napon értékeltük. b) Szisztemikus hatás Körülbelül 8 cm magas árpanövényeket a hatóanyag permetezőpor-készítményéből (F5. példa) előállított permetlével öntöztünk (0,006% hatóanyag, a talaj-térfogatra számítva). Az öntözés során vigyáztunk, hogy a permedé a föld feletti növényrészekkel ne kerüljön érintkezésbe. 48 óra elteltével a kezelt növényeket a gomba konldiumaival beporoztunk. A fertőzött árpanövényeket 22 °C hőmérsékletű melegházban helyeztük el, és a gombafertőzést 10 nap elteltével értékeltük. Az (I) általános képletű vegyületek elsősorban az Ib és ld alcsoportba tartozó hatóanyagok igen jó hatást mutattak Erysiphe ellen. A kezeletíen, de fertőzött kontrollnövények esetén az Erysiphe-fertőzés 100% volt. Többek között a 7.1, 7.2 és 7.12 számú vegyületek voltak eredményesek, azonban a táblázatban felsorolt, lényegében valamennyi vegyület az árpa gombafertőzését 30% alá csökkentette. B4) példa Visszamaradó védőhatás Venturia inaequalis ellen almacsemetén 10 -20 cm hosszú, friss hajtásokkal rendelkező almacsemetéket a hatóanyag permetezŐpor-készítményéből (F5. példa) előállított, 0,006% hatóanyagot tartalmazó permetlével permeteztünk be. 24 óra eltel198.697 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 10