198697. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként N-(2-nitro-fenil)-4-amino-pirimidin származékokat tartalmazó fungicid készítmények, valamint eljárás a hatóanyagok előállítására

1 2 tével a kezelt növényeket a gomba konidium-szusz­­penzlójával fertőztük meg. A növényeket ezután 5 na­pon át 90-100% realtív nedvességtartalom mellett in­­kubáltuk, majd további 10 napon át 20—24 °C hő­mérsékletű melegházban tartottuk. A levélfoltosság mértékét a fertőzés után! 15. napon állapítottuk meg. A táblázatban feltüntetett vegyületek a fertőzést leg­alább 25% alá csökkentették, így például az 1.4, 1.5 és 1.12 számú vegyületek. A kezeletlen, de fertőzött kontrollnövényeken a fertőzés 100%-os volt. B5) példa Hatás Botrytis cdnerea ellen babnövényeken Visszamaradó védőhatás ■ Körülbelül 10 cm-es babnövényeket a hatóanyag permetezőpor-készítményéből (F.5 példa) előállított 0,02% hatóanyagot tartalmazó permetlével permete zünk be. 48 óra elteltével a kezelt növényeket a gom ba konldium-szuszpenziójával fertőztük meg. A fér tőzött növényeket 3 napon át 95-100% relatív leve gőnedvesség-tartalom mellett, 21 °C hőmérsékleten inkubáltuk, majd megállapítottuk a gombafertőzés mértékét. A táblázatokban felsorolt vegyületek a legtöbb esetben a gombafertőzést Igen erősen gátol­ták. 0;02% koncentráció mellett az 1., 2. és 7. táblá­zatban felsorolt vegyületek, például az 1.1, 1.4, 1.5, 1.8, 1.12, 7.1 és 7.32 számú hatóanyagok teljesen ha­tásosak volt. A kezeletlen, de fertőzött babnövények esetében a Botrytis-fertőzés 100%-os volt. B6) példa Hatás Phytophthora Infestans ellen paradicsomnövé­nyeken a) Visszamaradó hatás Három hetes paradlcsomnövényeket a hatóanyag permetezőpor-készítményéből (F.5. példa) előállított 0,06% hatóanyagot tartalmazó permetlével permetez­tünk be. 24 óra elteltével a kezelt növényeket a gom­ba sporangium-szuszpenziójával fertőztük meg. A gombafertőzés kiértékelését 5 napos, 90-100% rela­tív nedvességtartalom mellett, 20 °C hőmérsékleten végzett inkubáció után határoztuk meg. b) Szisztemikus hatás ■ Három hetes paradicsomnövényeket a hatóanyag permetezőpor-készítményéből (F.5. példa) előállított permetlével öntöztünk (0,06% hatóanyag, a talaj-tér­fogatra számítva). A kísérlet során vigyáztunk arra, hogy a permedé a növény föld feletti részeivel ne ke­rüljön érintkezésbe. 48 óra elteltével a kezelt növé­nyeket a gomba sporangium-szuszpenziójával fertőz­tük meg. A gombafertőzés mértékét 5 napos, 90- 100% relatív levegő nedvességtartalom mellett 20 °C hőmérsékleten végzett inkubálás után állapítottuk meg. A fend kísérletben különösen az íb és Id alcsoport­ba tartozó vegyületek mutattak igen jó szisztémás ha­tást, például az 1.1,1.2,1.4,’1.5 ■1.7,1.8,1.12,1.16, 1.20, 1.37, 1.49, 1.57, 1.74, 1.80,1.84, 2.1,2.2, 2.5/ 2.7, 2.8/2.27, 2.32, 2.49, 2.55, 4.4/7.7,'éff 7.32 szá­mú hatóanyagok. A kezeletíen kontrollnövényekhez képest (100%-os fertőzés) ezen vegyületek lényegében teljesen visszaszorították a gombafertőzést (0-5%). B7) példa Hatás Plasmapora vitícola ellen szőlőn a) Visszamaradó védőhatás • 4-5 leveles állapotú szőlővenyigéket a ható­anyag permetezőpor-készítményéből (F.5. példa)elő­állított 0,06% hatóanyagot tartalmazó permedével permetezünk be. 24 óra elteltével a kezelt növénye­ket a gomba sporangium-szuszpenziójával fertőztünk meg. Az inkubációt 6 napon át 95-100% relatív le­vegő-nedvességtartalom mellett, 20 °C hőméisékleten végeztünk, majd a gomba fertőzést kiértékeltük. b) visszamaradó kurativ hatás 4 -5 leveles állapotú szőlővenyigéket a gomba spo­rangium-szuszpenziójával fertőztünk meg. 24 órás in­kubáció után, melyet 95-100% relatív nedvességtar­talmú és 20 °C hőmérsékletű kamrában végeztünk, a fertőzött növényeket megszárítottuk, majd a hatóa­nyag permetezőpor-készítményéből (F5. példa) előál­lított 0,06% hatóanyagot tartalmazó permetlével per­meteztük be. A permedé megszáradása után a kezelt növényeket ismét nedveskamrába helyeztük. A gom­bafertőzést a fertőzést követő 6. napon értékeltük ki. Az 1., 2. és 7. táblázat szerinti vegyületek Plasma­­pora viticola ellen igen jó fungicid hatást mutattak, különösen az 1.1, 1.4, 1.5, 1.8 és 7.32 számú ható­anyagok csökkentették minimálisra a gombafertőzést (0-5%). B8) példa Hatás Piricularia oryzae ellen rizsnövényeken Visszamaradó védőhatás • Kéthetes rizsnövényeket a hatóanyag permetező­por-készítményéből (F5. példa) előállított 0,02% ha­tóanyagot tartalmazó permetlével permeteztünk be. 48 óra elteltével a kezelt növényeket a gomba koni­­diuni-szuszpenzióiával fertőztük meg. A növényeket 5 napon át inkubáltuk, 95-100% realtív levegőnedves­­ség-tartalom mellett, 24 °C hőmérsékleten, majd meg­határoztuk a gombafertőzést. A permedével kezelt rizsnövényeken, elsősorban az 1.1/1.4, 1.5, 1.8 és 7.32 számú hatóanyagok al­kalmazása esetén, a kezeletlen kontrollnövényekhez képest (100% fertőzés) 10%-nál kisebb mértékű gom­bafertőzés volt észlelhető. _ Szabadalmi Igénypontok 1. Készítmény növényeknek gombák által okozott fertőzéseinek leküzdésére vagy meglőzésére, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 0,006-95 tö­megé mennyiségben legalább egy (I) általános képle­­tű vegyületet tartalmaz - a képletben Rí És R2 egymástól függetlenül nitro- vagy tri­­fluor-metil-csoport, R3 hidrogén-vagy halogénatom, R4 hidrogénatom, R5 és R4 egymástól függetlenül halogénatom, 1 -4 szénatomos alkoxi csoport, trífluor-metil-csoporttal vagy 1—3 szénatomos alkoxicsoporttal szubsztituált 1-4 szénatomos alkoxicsoport, 1—6 szénatomos al­­kil-tío-csoport vagy 3—6 szénatomos alkenü-oxi-cso­port -szilárd vagy folyékony formálási segédanyagok kísére­tében, melyek előnyösen a következők lehetnek: Ca­­-dodecil-benzolszulfonát, ricinusolaj-polietllén-glikol­­-éter, tributil-fenol-polietilén-glikol-éter, dklohexa-198.697 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom