198697. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként N-(2-nitro-fenil)-4-amino-pirimidin származékokat tartalmazó fungicid készítmények, valamint eljárás a hatóanyagok előállítására

1 2 nyékét önmagukban ismert módszerekkel állíthatjuk elő, például a hatóanyag és töltőanyagok, például ol­dószerek, szilárd hordozóanyagok és adott esetben fe­lületaktív vegyületek (tenzidek) alapos eikeverésével és/vagy eldörzsölésével. ’ A készítmények előállítására alkalmas oldószerek például a következők: aromás szénhidrogének, elő­nyösen a 8-12 szénatomos frakciók, például xilolele­­gyek vagy szubsztituált naftalinok, rtálsav-észterek, például dibutil- vagy dioktil-ftalát, alifás szénhidrogé­nek, például dklohexán vagy paraffinok, alkoholok és gükolok, valamint ezek éterei és észterei, például etanol, etilénglikol, etilénglikol-monometil- vagy -etll­­-éter, ketonok, például dklohexanon, erősen poláros oldószerek, például N-metil-2-pirrolidon, dimetll­­-szulfoxid vagy' dimetil-formamid, valamint adott esetben epoxidált növényi olajok, péládul epoxidált kókuszolaj vagy szójaolaj, vagy víz. Szilárd hordozóanyagként például a porozószerek vagy diszpergálható porok előállítására általában ter­mészetes kőzetliszteket alkalmazunk, pédául kalcitot, talkumot, kaolint, montmorillonitot vagy attapulgi­­tot. A fizikai tulajdonságsok javítására nagydiszper­­zítású kovasav vagy nagydiszperzitású nedvszívó ké­pességű polimerlzátumok is adagolhatok. Szemcsés adszorptív granulátum hordozóként például a követ­kező anyagok alkalmazhatók: porózus anyagok, pél­dául tajtékkő, téglapor, szepiolit vagy bentonit, to­vábbá a nem szorptív hordozóanyagok, például kal­­dt vagy homok. Alkalmazhatók ezenkívül egyéb elő­granulált szerves vagy szervetlen anyagok is, például a dolomit vagy aprított növényi maradékok is. Külö­nösen előnyös, az alkalmazást jelentősen megkönnyí­tő adalékanyagok, melyek hatására a hatóanyag fel­használt mennyisége jelentősen csökkenthető, a ter­mészetes (állati vagy növényi) vagy szintetikus foszfo­­lipidek, így a kefalinok és ledtinek, például a foszfa­­tídil-etanol-amin foszfatidil-szerin, foszfatidil-kolln, szfingomielin, foszfatidü-inozlt, foszfatidil-glicerin, lizoledtin, plazmalogének vagy kardiolipin, melyet például állati vagy növényi sejtekből, főleg agyból, szívből, májból vagy szójababból nyerhetünk. Alkal­mas, kereskedelmi forgalomban levő elegyek például a foszfatidil-kolin-elegyek. Szintetikus foszfolipidek például a dioktanoil-foszfatidil-kolin és diplamltoil­­-foszfatidil-kolin. Felületaktív vegyületek a formálandó (I) általános képletű hatóanyag természetétől függően a nem-iono­­gén kation- és/vagy anionaktív tenzidek, melyek jó emulgeáló, diszpergáló és nedvesítő tulajdonságokkal rendelkeznek. Tenzidek alatt a tenzidek elegyei is ér­tendők. Alkalmas anionos tenzidek az úgynevezett vízold­ható szintetikus felületaktív vegyületek. Szappanok a hosszabbláncú (10—22 szénatomos) zsírsavak, alkálifém-, alkáli-földfém- vagy adott eset­ben szubsztitutált ammóniumsói, például az olaj-vagy sztearinsav, vagy a természetes zsírsav-elegyek, pél­dául kókuszdió- vagy faggyúolaj, nátrium- vagy ká­liumsói. Ugyancsak ilyen jellegű vegyületek a zsfrsav­­-metíl-laurinsókis, ■ Elterjedtebb azonban az úgynevezett szintetikus tenzidek alkalmazása, ilyen vegyületek például a zsír­­szulfonátok, zsírszulfátok, szulfonált benzimidazol­­■«zármazékok vagy alldl-szulfonátok. A zsírszulfonátok vagy -szulfátok áltaában alkáli­fém-, alkáli-földfém- vagy adott esetben szubsztituált ammóniumsók, és egy 8- 22 szénatomos alkilcsopor­­tot tartalmaznak, ahol alkilcsoport alatt az acilgyök alkilrésze is értendő, ilyen például a lignínszulfonsav, a dodedl-kénsav-észter vagy egy természetes zsírsa­vakból előállított zsíralkohol-szuífát-elegy, ntárium­­vagy kalciumsói. Ugyancsak idetartoznak a zsíralko­­hol-etilén-oxld-adduktumok kénsav-észtereinek és szulfonsav-származékalnaksói is. A szulfonált benzimi­­da zol-származékok előnyösen 2-szulfonsav-csoporto­­kat és egy 8-22 szénatomos zsírsav-gyököt tartalmaz­nak. Alkil-aril-szulfonátok például a dodecil-benzil­­-gzulfonsav, dibutil-naftalin-szulfonsav vagy egy naftil­­-szulfonsav-formaldehid kondenzációs termék nát­rium-, kalcium-vagy trietanol-aminsói. Ugyancsak alkalmazhatók a megfelelő foszfátok, például eg>' p-nonil-fenol-(4-l4)-etilén-oxld-adduk­­tu, foszforsav-észter-származékának sói is. Anionos tenzidek elsősorban az alifás vagy cikloali­­fás alkoholok, telített vagy telítetlen zsírsavak és alkil­­-fenolok poliglikol-éter-származékal, melyek 3-30 gli­­koléter-csoportot, az alifás szénhidrogénben 8-20 szénatomot, és az alkilfend alkil-részébe 6-18 szén­atomot tartalmazhatnak. Alkalmas nem-ionos tenzidek a vízoldható, 20-250 etilénglikol-éter-csoportot és 10-100 propilénglikol­­-éter-csoportot tartalmazó, polietilén-oxid-adduktu­­mok, melyek polipropilén-glikollal, etilén-diamino­­-polipropilén-glikollal és alldl-poíipropilén-glikollal képződnek, mely utóbbi az alkilláncban 1-10 széna­tomot tartalmaz. Ezek a vegyületek általában propi­­lénglikol egységenként 1-5 etilénglikol egységet tar­talmaznak. ' Nem-ionos tenzidek például a nonilfenol- poliet­­oxi-etanolok, ricinusolaj-poliglikol-éter, polipropilén­­-polietilén-oxid-adduktumok, tributil-fenoxi-nolieti­­lén-etanol, polietlén-glikol és oktil-fenoxl-polietoxi­­-efanol. Ugyancsak alkalmazhatók a polioxletilén-szorbi­­tán zsírsav-észterei, például a polioxl-etilén-szorbi­­tán-trioleát. Kationos tenzidek, mindenekelőtt a kvaterner ammóniumsók, melyek N-szubsztituensként legalább egy 8-22 szénatomos alkilcsoportot tartalmaznak, és további szubsztituensként rövldszénláncú, adott eset­ben halogénezett alldl-, benzil- vagy rövidszénláncú hi lroxi-alldl-csoporttal lehetnek szubsztituálva. A sók előnyösen a halogenldek, metil-szulfátok vagy etil­­-szulfátok, például a sztearil-trimetil-ammónium-klo­­rid vagy benzil-di-(2-klór-etil)-etil-ammónlum-bromid. A formálási technikában általános alkalmazott ten­­zideket többek között a következő irodalmi források ismertetik: Me Cutheon’s Detergents and Emulsifiers Annual BC Publishing Corp., Ringwood New Jersey, 1980 Sisely and Wood, Encydopedia of Surface Active Agents, Chemical Publishing Co., Inc., New York, 1980. A mezőgazdasági készítmények általában 0,006-95 tömeg%, főleg 0,1-95 t% (I) általános képletű ható­anyagot, 99,9-1 t%, főleg 99,8-5 t%, szilád vagy fo­lyékony adalékanyagot és 0-25 t%, főleg 0,1-25 t% tenzidet tartalmaznak. Míg a kereskedelmi forgalomban általában kon­centrált készítmények az előnyösek, a felhasználó általában hígított szert alkalmaz. -198.697 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom