198681. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként oximino-difenil-éter származékokat tartalmazó herbicid készítmények és eljárás a hatóanyag előállítására

1 HU 198681 B 2 rid és sztirol polimerek és kopolimerek; szilárd poli(klór-fenol)-ok; bitumen; viaszok és szilárd műtrágyák, például szuperfoszfátok. Alkalmas folyékony hordozóanyagok például a vfz; az alkoholok, például az izopropanol és a glikolok; a ketonok, például az aceton, a metil­­-etil-keton, a metil-izobulil-keton és a ciklohexa­­non; az éterek; az aromás és aralifás szénhidro­gének, például a benzol, toluol és xilol; a kőolaj frakciók, például a kerozin és a könnyű ásvány­olajok; a klórozott szénhidrogének, például a szén-tetraklorid, perklór-etilén és triklór-etán. Alkalmazhatjuk a különféle folyékony hordozó­­anyagok keverékét is. A mezőgazdaságban felhasználásra kerülő ké­szítményeket gyakran koncentrált formában for­málják és szállítják, majd alkalmazás előtt a fel­használó hígítja. Kis mennyiségű, felületaktív ha­tású hordozóanyag jelenléte megkönnyíti a hígí­tás elvégzéséi. Ezért előnyösen a találmány sze­rinti készítmény hordozóanyagainak legalább az egyike felületaktív anyag. A készítmény például legalább két hordozóanyagot tartalmaz, amelyek közül legalább egy felületaktív anyag. Az alkalmazott felületaktív anyag lehet emul­­geálószer, diszpergálószer vagy nedvesítőszer; lehet nemionos vagy anionos. Ilyen felületaktív anyagok például a poliakrilsavak és ligninszul­­fonsavak nátrium- vagy kalcium-sói; legalább 12 szénatomos zsírsavak vagy alifás aminok vagy amidok etilén-oxiddal és/vagy propilén-oxiddal adott kondenzációs termékei; a glicerin, szorbit, a szacharóz vagy pentaeritril zsírsavészterei, ezek etilén-oxiddal és/vagy propilén-oxiddal al­kotott kondenzátumai; zsíralkoholok vagy alkil­­fenolok, például p-oktil-fenol vagy p-oktil-krezol etilén-oxiddal és/vagy propilén-oxiddal adóit kondenzációs termékei; ezen kondenzációs ter­mékek szulfátjai vagy szulfonátjai; a legalább 10 szénatomos kénsav- vagy szulfonsav-észterek alkálifém- vagy alkáliföldfém-, előnyösen nátri­um-sói, például nátrium-lauril-szulfát, nátrium­­-szek-alkil-szulfátok, szulfonált ricinusolaj nátri­umsója, és nátrium-alkil-aril-szulfonátok, példá­ul dodecil-benzol-szulfonát; etilén-oxid polimer­­jei és etilén-oxid — propilén-oxid kopolimerek. A találmány szerinti készítmények lehetnek nedvesíthető porok, porok, grrmulumok, olda­tok, emulgeálható koncentrátumok, emulziók, szuszpenziók, koncentrátumok és aeroszolos ké­szítmények. A nedvesíthető porok általában 25, 50 vagy 75 t% hatóanyagot tartalmaznak szilárd közömbös hordozóanyag mellett. Diszpergáló­szer tartalmuk 3 — 10 t%, és kívánt esetben 1 -10 t% stabilizálóanyagot és/vagy más adalék­anyagot, így behatolást elősegítő vagy tapadást elősegítő anyagot tartalmaznak. A porokat álta­lában porkoncentrátumokká formáljuk, ame­lyeknek összetétele hasonló a nedvesíthető po­rok összetételéhez, de diszpergáló szert nem tar­talmaznak. Ezeket a készítményeket az alkalma­zás helyén további szilárd hordozóanyaggal, álta­lában* 0,5—10 t% halóanyagtartalmú készít­ménnyé hígítjuk. A granulumokat általában 0,152 — 1,676 mm méretűre készítjük, agglomerációs vagy impreg­­nálásos eljárással állíthatók elő. A granulumok általában 0,5-75 t% hatóanyagot és 0-10 t% adalékanyagot, például stabilizálószert, felület­aktív hatású anyagot, a lassú felszabadulást biz­tosító módosító anyagot és kötőanyagot tartal­maznak. Az úgynevezett "szárazon folyó porok" vi­szonylag kis méretű granulumokból állnak, és hatóanyagtartalmuk viszonylag magas. Az emulgeálható koncentrátumok általában az oldószeren kívül, illetve szükséges esetben se­gédoldószeren kívül, 10-50 t/térf.% aktív anya­got, 2 — 20 t/térf.% emulgeálószert és 0 — 20 t/térf.% egyéb adalékanyagot, például stabilizá­lószert, behatolást elősegítő anyagot vagy korró­ziógátló anyagot tartalmaznak. A szuszpenziókoncentrátumokat általában úgy készítjük, hogy stabil, nem ülepedő folyé­kony terméket nyerjünk, és a termékek általában 10 — 75 1% hatóanyagot, 0,5—15 t% diszpergáló­­szert, 0,1 - 10 t% szuszpendálószert, például vé­dőkolloidot és tixotróp anyagot, 0 —10 t% egyéb adalékanyagot, például habzásgátlót, korrózió­­gátlót, stabilizálószert, behatolást és/vagy tapa­dást elősegítő anyagot és vizet vagy olyan szerves oldószert tartalmaznak, amelyben a hatóanyag lényegében oldhatatlan; lehetnek még a készít­ményben bizonyos olyan szerves szilárd anyagok vagy szervetlen sók, amelyek a készítményben oldva hozzájárulnak az ülepedés megakadályozá­sához vagy a víz fagyásának meggátlásához. A találmány oltalmi körébe tartoznak a disz­perziók cs emulziók is, például olyan készítmé­nyek, amelyeket nedvesíthető porok vagy kon­­centrátumok vízzel való hígításával nyerünk. Ezek az emulziók lehetnek víz az olajban vagy olaj a vízben típusúak, és lehetnek sűrű "majo­néz szerű" állagúak is. A találmány szerinti készítmények tartalmaz­hatnak még egyéb komponenseket is, például herbicid, inszekticid vagy fungicid hatású anya­gokat. A következőkben a találmányt példákban mu­tatjuk be. 1. példa o-metil-tio-3-(2-klór-4-trifluor-metil-fenoxij­­-6-nitro-benzaldoxim előállítása a) 3-(2-klór-4-/trifluor-metil/-fenoxi)-benzoe­­sav nitrálása 20 g 3-(2-klór-4-/trifluor-metil/-fenoxi)-ben­­zoesavat 40 ml metilén-dikloriddal és 80 ml tö­mény kénsavval elegyítünk, majd hűtés közben, a hőmérsékletet 0 °C értéken tartva 30 perc alatt 6,5 g kálium-nitrátot adunk az elegyhez. A ka­pott reakcióelegyet jeges vízbe öntjük, kloro­formmal extraháljuk, majd az oldószer eltávolí­tása után kapott halvány sárga olajat átkristályo­sítjuk. Az így kapott színtelen kristályos anyag olvadáspontja 149 —155 °C. b) 9 g, az a) lépésben nyert terméket 50 ml benzolban oldunk, és száraz nitrogén alatt keve­rés és visszafolyás mellett végzett forralás köz­ben 1 óra alatt 3,3 g tionil-kloridot adunk hozzá. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom