198667. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a házilégyre (musca domestica, L) csalogató hatású (Z), 9-trikozén és (Z), 9-henejkozén előállítására
1 2 A találmány tárgya új eljárás á házilégyre (Musca domestiea, L) csalogató hatású (I) általános képletű vegyületek, így az (I’) képletű (Z)9-trikozén és az (I ) képletű (Z)9-henejkozén előállítására. A házilégy szexferomonját D.A. Carlson és munkatársai (Science 174, 76 /1971() izolálták és (Z)9-trikozénként (I*) azonosították. A vegyület a házilégy hím egyedire erős csalogató hatást fejt ki. Az (l’) képletű vegy illetet (MUSCAMONE , MUSCA LURE) kis mennyiségben cukor alapú, más inszekticideket is tartalmazó légyölő szerekhez keverve, azok légyfogó hatása jelentősen nő tpPl. J.G. Barg és munkatársai, Environ, Entomol., 1984, 13 (4), 1083, SUPER GOLDMEN MALRÍN készítmény). Az l’) képletű vegyület diasztereomerje, az (E)9- -triklozén sem csalogató hatást, sem inhibitor hatást nem mutatott. Kielégítő csagolató hatást értek el 95:5 és 75:25 (Z)/(E),9-trikozén izomer elegyekkel is (A. Mansingh és munkatársai, Can. Entomol., 104, 1963 /1972D., Az (I ) képletű vegyülethez hasonló csalogató hatást mutatott a házilégyre több 19-25 szénatomszámú telítetlen szénhidrogén. Közülül a (l”) képletű (Z)9-henejkozén kiemelkedően erős orientáló hatású volt. Továbbá, a (i”) képletű vegyület jelentősen fokozta az (i’) képletű vegyület csalogató hatását. Legjobb eredményt az (1) és (l”)képletű vegyületek 7:3 arányú elegyével értek el, amely a természetes férőmön hatását meghaladó mértékben vonzotta a házilégy hím egyedeit (A. Mansingh és munkatársai, Can. Entomol., 104.^963 11972/). Az (I ) és (l") képletű vegyületek előállítására több eljárást is kidolgoztak. Az eljárások egy része a vegyületek stratégiai kötését (9-es helyzetű szén-szén kettőskötés) Wittig-reakclóval alakítja ki. (D.A. Carlson és munkatársai Science, 174, 76 /1971/, H. J. Bestmann és munkatársai Chem. Ztg., 98, 161 11974/). Az eljárások hatékonyságát rontja a költséges foszfónium-só és a szükséges erős bázis (budi-lítium vagy kálium hexametil-foszforamidban). A vegyületek előállítására több eljárást dolgoztak ki acetilénszrámazék intermedieren keresztül. (K. Eiter, Naturwiss., 59,468 (] 972), B.G. Kovalev és munkatársai; Zh. Org. Khím., 13. 2049 (1977), H.C.' Brown és munkatársai, J. Org. Chem., 47, 3806 (1982), V.N. Ódinokov és munkatársai, Khim. Prir. Soedin., 1985, 40]). Az eljárások az intermedierek szintézisében és a szén-szén hármaskötés redukciójában költséges reagenseket alkalmaznak. Az (I’) képletű vegyület előállítására több, erukasavból kiinduló eljárást dolgoztak ki. (R. L: Cargill és munkatársai, J. Org. Chem. 37, 3971 /1972/, R.A. Cormier és munkatársai, J. Chem. Edic. 56, 345 /1979/). A több lépésben végzett átalakítások nehezen kezelhető reagenseket (pl. metil-lítium, hidrazin) alkalmaznak. Az (1) vegyület előállítására több olajsavból kiinduló módszert is Ismertettek, G.W. Gribbíe és munkatársai (J.C.S. Chem. Comm. 1973, 735) olajsav és heptánsav Kolbe-elektrolizisével 14%-os nyeredékkel nyertek (Z)9-trikozént. Tse-Lok Ho és munkatársa (Can. J. Chem. 52, 1923 (1974) az olajsavat pentil-lítiummal reagáltatva 6-oxo-14-trikozént kapták, amit hidrazinnal (Z).O-trikozénné redukáltak. K. Abe és munkatársai (Bull. Chem. Soc. Jpn. 50, 2792/1977j) az olajsav kloridjából 8-hldroxi-ldnolinnal aktív észtert képeztek, amit pentil-magnézium-bromiddal reagál tatva oxovegyületet kaptak. Az utóbbit lúdrazinnal redukálva nyerték az (I ) képletű vegyületet. i.I. Krasavtsev (Ukr. Khim. Zh. 45, 73 f 1979/) az olajsavból több lépésben előállítható l-bróm-9-oktadecént pentil-lítiummal reagáltatva alacsony nyeredékkel (30%) kapott (Z),9-trikozént. A fenti brómvegyületből Y. Naoshima és munkatársai (Agric. Bioi. Chem. 45, 1723 /1981/) öt lépéses reakciósorral jutottak az (l’) képletű vegyülethez. S.Ito és munkatársai (Yukagaku, 33, 454 /1984/) az l-klór-9-oktadecént négy lépésben alakították (I j vegyületté. C. Hammard és munkatársai (Ger. Offen, 2.931.876, 21 Feb. 1980, C.A. 93, 25887c 119801) az eljárásukban oleil-alkohol tozilátját a megfelelő alldl-lítiumból képezett lítium-alkil-kuprát reagenssel (-70H-80) “C között reagáltatják és így a 9(Z)-trikozént (I ) 94%-os termeléssel, míg a 9t Z)-henejkozént ([”) 73%-os termeléssel nyerik úgy, hogy a végterméket nem tisztítják desztillációval. A módszer hátránya, hogy drága és nehezen kezelhető a’kil-lítiumot használ, és a reagens bomlékonysága miatt igen alacsony hőmérsékleten kell dolgozni, a hozam ingadozó és a 9(Z)-henejkozénre igen alacsony. M. Julia (ger. Offen, 2.527.654, 22 Jan 1976, C.A. 84, 104989e (1976() oleil-fenil-szulfonból butil-lítiummal képezett aniont pentil-bromiddal reagáltatta, majd a terméket nátriumamalgámmalkezelve (I ) képletű vegyületet kapott. A (1) képletű vegyületet Julia hasonló reakciósorral oleiltozilátból és propil-fenil-szuifonból állította elő. Az eljárások több lépéses reakciósorra, általában nehezen kezelhető reagensekkel (pl. alkil-lítium) oldják meg az olajsav átalakítását. Yoshida (Japan Kokai 76, 113, 806, 1976. okt. 07, C.A. 86, 71882a (1977/) eljárásokban oleil-halogenidból előállított Grignard-reagenst kapcsol a megfelelő alkil-halogenlddel réz.(II)-klorid katalízissel. Ilyen módon, a végtermék kipreparálása nélkül, az elegy gázkromatográfiás elemzése alapján 87,7%-os termeléssel jut a 9(Z)-trikozéiihez és 91,7%-os termeléssel a 9(Z)-henejkozénhez. A módszer hátránya, hogy a hosszabb szénláncú alkil-halogenidekből, Így az oleil-halogenidekból lényegesen nehezebb, különböző inicáló anyagok felhasználásával — ahogy a japán szerző Is tette - és lassabban lehet a Grignard-reagenst elkészíteni. A rézsók önmagában történő alkalmazása kalatizátorként nem előnyös (Tamura, Kochi, J. Organomet. Chem., 42, 205 (1973/) mivel a kapcsolási reakció mellett, főleg nagyobb anyagmennyiségeknél előtérbe kerül a Grignard-reagens bomlása. Megjegyzendő még, hogy a reakciót igen kis mennyisége kkel (6 mmól) végezték el és a közölt kitermelési adatok izolálás nélkül történt gázkromatográfiás mérésekből erednek. A találmány szerinti eljárás előnye a korábbi szintézisekkel szemben az, hogy megőrizve azok előnyeit - kiindulási anyagként természetes olajokból nyert monokarbonsavak hldrogénezésével kapható olcsó oieil-alkoholt használja és ebből rövid, kétlépéses szintézist valósít meg magas termeléssel — katalizátorként a könnyen készíthető és mellékreakciókat (Grignard-reagens bomlása) nem okozó lítdum-klorokupjátot használja. Ügy találtuk, hogy egyenletes magas termelés érhető el melléktermékek képződése nélkül, ha a fenti ka-198.667 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
