198620. lajstromszámú szabadalom • Hosszantartó gyógyszerleadást biztosító eszköz gyógyszerek kérődzők bendőjében történő adagolására
13 HU 198620 B 14 kil-benzimidazoljait és az ivarzást elfojtó szereket - például melengesztrol. Továbbá az eszköz különösen alkalmas a nyomelemek és a táplálékban levő hatóanyagok bejuttatására, gondolunk itt a szelén, réz, magnézium, kén, jód nyomelemekre, valamint az A, D,_ E vitaminokra és B-vitainiri komplexekre. Az eszköznek a gyógyszer vagy gyógyszerkombináció megfelelő napi adagját kell kibocsátania. A mag kellő hatóanyag-koncentrációjával, a mag errodeáló felületeinek nagyságával és a polimer molekulasúlyával bármilyen ésszerű adagolás könnyen beállítható. Így például a napi 100 mg monenzin adagot olyan 40t% hatóanyagot tartalmazó maggal érhetjük el, melyből naponta 250 mg hidrolizálódik. Az alább következő példák olyan kísérleteket szemléltetnek, melyek modellként szolgálhatnak. Magától értetődő, milyen hasznos egy olyan eszköz, ami egy, a kérődzők tápanyag-hasznositását fokozó hatóanyagot és egy másik gyógyszert is képes egyidóben adagolni. A találmány az ilyen hatóanyag-kombinációkat tartalmazó eszközökre is kiterjed. A narazin és a szalinomicin különösen alkalmasak ilyen kombinációk alkalmazására, mert kis adagolási sebességnél hatékonyak. Különösen előnyös a narazint vagy a szalinomicint fenbendazollal, albendazollal vagy pirantellel kombinálni. További előnyös kombinációk: monenzin éB melengesztrol, a monenzin és ivermektin, a narazin vagy szalinomicin és melengesztrol vagy ivermektin. A polimer mag hatóanyag- vagy hatóanyag-kombináció - koncentrációját a hatás kívánt időtartama és a hatóanyagot diszperz formában tartalmazó polimer hidrolízisének a sebessége határozza meg. Minden esetre a hatóanyag maximális koncentrációja 50t% körüli lehet, mert a gyógyszerszemcséket a polimernek teljesen be kell borítania. Maximum 40t%-os koncentrációt előnyös alkalmazni. Alacsonyabb koncentrációt, akár lt%-ost is, ott érdemes használni, ahol az adagolás kívánt sebessége kicsi vagy ahol a hatás kívánt időtartama nem túlságosan hosszú. A hatóanyagnak a polimerben való tökéletes diszpergáltsága azt kívánja, hogy finom szemcseméretű legyen és a polimer közegével alaposan el legyen keverve. Természetesen, ha a hatóanyag oldódik a polimerben, sem a szemcsemérettel, sem az elkeveréssel nincs gond. Ha azonban nem, vagy csak részben oldódik, annyira meg kell őrölni, vagy más módon elporítani, hogy a szemcseméret 0,3 mm-riél kisebb legyen (50 mesh). Előnyös a hatóanyagot annyira elporítani, hogy végül a legnagyobb szemcsék nagysága is kisebb legyen 0,15 mm-nél (100 mesh). Belátható, hogy minél finomabbra történt az őrlés, annál egyenletesebb az adagolás sebessége. A polimer és a hatóanyag keverékét különböző módon készíthetjük el. A polimert magasabb hőmérsékleten meglágyítjuk és a hatóanyagot a meglágyult polimerrel egy nagy hatásfokú készülékben, például kéthengeres malomban, csigaprésben stb. összekeverjük. A legelőnyösebb az az eljárás, ahol a hatóanyagot és a polimert egyaránt megőrüljük, és a két port keverjük össze. Ezt a keveréket azután 100°C hőmérséklet körülire melegítjük, mely hőfokon a polimer meglágyul, majd lehűléskor amorf anyaggá dermed, amit könnyen megőrülhetünk. A durván megőrölt anyagot azután egy csigaprésbe töltjük, magasabb hőfokon járatjuk, ami egyidőben keveri az anyagot és préseli át a mintán. A mintából a mag kívánt átmérőjével rendelkező rúd jón ki, amit automatával a kívánt hosszúságú darabokra vágunk és hagyjuk lehűlni. Különösen előnyös a mag megformálásának az a módja, amikor az elporított hatóanyagot a durván megőrölt polimerrel összekeverjük és a keveréket egy csigapréssel pelletekké formáljuk. A pelleteket összegyűjtjük, lehűtjük és fröccsöntő gépbe vagy egy másik csigaprésbe adagoljuk. A fröccsöntő gép közvetlenül a kívánt magokat készíti el. Amikor egy második extrudert alkalmazunk, előnyös a csigapréssel teflonbélésű présformákat megtöltve kialakítani a magokat, vagy az anyagot hosszú, teflonszerű csőbe sajtolva, a mag anyagéból hosszú rudakat készítünk, amiket kihűlés után a magoknak megfelelő hosszúságúra szeletelünk. Más eljárások természetesen ugyancsak alkalmazhatók. A polimert meglágyítjuk, az elporított hatóanyagot hozzáadjuk és a keveréket. erélyesen összekeverjük egy olyan berendezéssel, ami képes a sűrű massza megkeverésére. Az összekevert polimer pépet ezután magformára préseljük vagy egyedi öntőformákba öntjük. A polimer oldódik néhány szerves oldószerben, nevezetesen a diklór metánban. Amennyiben a hatóanyag is oldódik ugyanabban az oldószerben, mindkettőt feloldjuk és összekeverjük. Az oldószer elpérlása után a polimer és a hatóanyag igen bensőségesen elkevert keveréke marad vissza. Ezt a keveréket azután a fent leírtak szerint melegítve sajtolhatjuk vagy formába önthetjük. Természetesen, ha olyan hatóanyagot használunk, ami a polimerben teljesen feloldódik a kívánt koncentrációban, a keverés művelete kevésbé jelentős. Ebben az esetben a polimert csak fel kell melegítenünk, és annyi ideig kevertetjük benne a hatóanyagot, amig az teljesen fel nem oldódik. Bizonyos hatóanyagoknál azt is megtehetjük, hogy a polomerizáló reaktorba adjuk és a polimer keletkezésével együtt keveredik el vele. Valószínű azonban, hogy a polimerizéció magas hőmérsékleten és a hosszú 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9
