198571. lajstromszámú szabadalom • Mérési eljárás és rendszertechnikai elrendezés feszültség-időfüggvények digitális adatokkal való jellemzésére és tárolására, különösen digitális oszcilloszkópokban

5 HU 198571 B 6 attól függően, hogy mekkora Tx időalap érté­ke az N, Ts és R mennyiségekhez viszonyít­va. Az első esetben, ha Tx/NTs i 1, akkor N számú minta adatát tároljuk és két tárolt adat között Tx/NTa-l számú minta adatát el­dobjuk. A második esetben, ha 2/N < Tx/­­NT» £ 1, akkor Tx/Ts számú minta adatát tároljuk és két minta között NTs/Tx-1 számú adatot a helyreállítási törvény segítségével kiszámítunk. A harmadik esetben, ha 2/RN < Tx/­­NTa £ 2/N, akkor RTx/Ts számú mintára vo­natkozó adatot és feleannyi számú triggerre vonatkozó időadatot tárolunk és két minta között a triggerjel komparátorának feszült­ségszintje ismeretében ezekből NTs/RTx-1 számú adatot a helyreállítási törvény segít­ségével kiszámítunk. Megvizsgáljuk eljárásunk megvalósítását és a megvalósításhoz fűződő előnyös hatáso­kat Tx különböző tartományaiban, különösen részletesen Tx harmadik tartományában. A Tx időalap első tartományában az el­járásunk hasonlít a hagyományos digitális oszcilloszkópokban alkalmazott adatgyűjtési eljáráshoz, azzal szemben az jelent előnyt, hogy nem történik felesleges minták tárolása. A Tx időalap második tartományában az jellemző, hogy kevesebb mintánk van, mint ahány ponttal a feszültség-idöfüggvényt áb­rázolni kívánjuk, de a minták száma ponto­san elegendő ahhoz, hogy az eredeti feszült­­ség-időfüggvényt helyreállítsuk, azaz a két­­-két minta között hiányzó pontokat kiszámít­suk. A hiányzó pontok kiszámítása a helyre­állítási törvény segítségével történik, eltérő­en sok más digitális oszcilloszkópban és tranziens rekorderben alkalmazott módszer­től, ahol egyszerűen lineáris vagy szinuszos interpolációt alkalmaznak. A Tx időalap har­madik tartományában a Nyquist-frekvencia felett dolgozunk, itt mér nem működik a tranziens-rekorder üzemmód, ismétlődő fe­­szültség-időfüggvény szakaszokból állítjuk elő az ábrázoláshoz szükséges számú mintát. Eljárásunk lényeges jellemzője a Ts mintavé­teli perióduson belüli Ts/R felbontással tör­ténő digitális triggeridő mérés. Ezt egy pél­dával, számszerű adatokkal megvilágítjuk: ha a mintavételi periódusidő 50 nsec. és R érté­két 16-ra választjuk, akkor a trigger idejét az 50 nsec.-en belül 3,12 nsec. felbontással mérjük, ez az időskála szolgál a trigger idő­pont mérésére. A módszer lehetővé teszi, hogy eljárásunkban egy triggerhez két min­tát rendeljünk hozzá, az őt megelőzőt és a közvetlenül követőt. Ez szemberiáll azzal a szokásos megoldással, hogy egy triggerhez egyetlen mintát rendelnek hozzá és a be­gyűjtött információ megkétszerezését, a mé­rési idő csökkenését eredményezi. Ismétlődő jelnél tehát minden egyes triggernél két mintát gyűjtünk be és a gyűjtést csak addig folytatjuk, amíg R számú - példánkban 16 -olyan trígger-mintapór kombináció gyűlik össze, melyekre nézve a triggeridő-mintaidö időkülönbsége egymástól eltér. Ennek a meg­oldásnak alkalmazása eljárásunkban azzal a teherrel jár, hogy a begyűjtött két-két min­ta digitális adatán felül a hozzájuk tartozó trigger-időkülönbség számértékét (amely ma­ximálisan R-l lehet) is el kell tárolni, ez azonban nem különösen nehéz feladat. Eljárásunk alkalmazását Tx mindhárom tartományában áttekintve a következő elő­nyös hatásokat látjuk,: csak annyi minta ke­rül tárolásra, amennyi a feszültség-idöfügg­­vény feldolgozásához, ábrázolásához szüksé­ges, oszcilloszkópunk sávszélessége megnö­vekszik, végül mintavevő és analóg digital átalakító áramkörök az állandó frekvenciájú és folyamatos mintavétel következtében ked­vező üzemi körülmények között raüködnfek. A találmány szerinti mérési eljárás foga­natosítására szolgáló rendszertechnikai el­rendezés bemenettel rendelkező méróerósítőt, ennek kimenetére csatlakozó első mintavevőt, ezt követően első analóg-digitális átalakítót, továbbá adattárat, első mintavevő jelformáiét, a mérőerősílő közbülső kimenetére csatlakozó trigger erősítőt, ennek kimenetére csatlakozó trigger komparátort, triggerflipflop-ot, idő­alap áramkört (TB) tartalmaz. Az áramköri el­rendezésre jellemző, hogy első és második átmeneti tárolót, tárolásvezetót, trigger-reset áramkört, első és második időmérőt, óragene­rátort, frekvenciaosztót, első állapotjelző flipflop-ot, triggerszint beállító áramkört, di­­gitál-analóg átalakítót tartalmaz. Mindezeket oly módon elrendezve, hogy az első és máso­dik átmeneti tároló adatbemenetei az első analóg-digitális átalakító kimenetére, beírást vezérlő bemenetűi az első állapotjelző flipflop két ellenütemű kinteneLére, kimenetel pedig a tárolásvezérlő első és második adatbemeneté­re csatlakoznak. A frekvenciaosztó kimenete az első mintavevő jelformáló bemenetére, az első állapotjelző flipflop órabemenetére, az első időmérő start bemenetére, a második időmérő órabemenetére, végül a trigger-reset áramkör első bemenetére csatlakozik. A trig­­gerflipflop órabemenete a tiggerkomparétor­­ra, reset-bemenete a trigger-reset áramkör­re, kimenete az első időmérő stop bemeneté­re, a második időmérő start-stop bemenetére, végül a tárolásvezérlő harmadik vezérlő be­menetére csatlakozik. Az első és második idő­mérő kimenetei a tárolásvezérlő első és máso­dik vezérlő bemenetére csatlakoznak. Az óra­­generélor kimenete a frekvenciaosztóra és az első időmérő órabemenetére csatlakozik. A triggerszint beállító áramkör kimenetei a tá­rolás-vezérlő harmadik adatbemenetére és a ti iggerkomparál orra csatlakozó digitál-analóg átalakító adatbemenetére csatlakozik. Az idő­alap áramkör kimenete a tárolásvezérlő ne­gyedik vezérlő bemenetére csatlakozik, a tá­rolásvezérlő adatkimenete az adattárra, ve­­zérlöjel-kimenete a trigger-reset áramkör 5 10 15 20 25 30 35 •10 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom