198571. lajstromszámú szabadalom • Mérési eljárás és rendszertechnikai elrendezés feszültség-időfüggvények digitális adatokkal való jellemzésére és tárolására, különösen digitális oszcilloszkópokban

7 HU 198571 B 8 második bemenetére csatlakozik. Az első min­tavevő jelformáié kimenetei az első mintavevő és az első analóg-digitális átalakító vezérlő bemeneteire csatlakoznak. A mérési eljárás megvalósításéra szolga- 5 ló rendszertechnikai elrendezéseket az áb­rákra való hivatkozásokkal ismertetjük. Az 1. ábra digitális oszcilloszkópok és tranziens rekorderek hagyományos, általánosan alkalmazott rendszertechnikai elrendezését, a 10 2. ábra a találmány szerinti megoldást, a 3. ábra egy kiviteli alakot mutat be. Az 1. ábra szerinti szokásos, hagyomá­nyos megoldásnál az A1 mérőerősitőből, S mintavevőből, ADC analóg-digitális átalakitó- 15 ból és M adattárból álló lánc tárolja a B] be­menetre adott feszültség-idöfüggvényt. A működést a T triggerflipflop indítja. Az A2 trigger erősítő a szokásos módon az A1 mérő­­erősítő közbülső kimenetére csatlakozik, A C 20 trigger komparátor egyik bemenőjelét a trig­­gererósitó kimenete adja, másik bemenetére pedig egy, a triggerszintet beállító eszköz, potenciométer csatlakozik. A T triggerflipflo­­pot a C trigger komparátor billenti és bilié- 25 néskor a kimenetére csatlakozó FC mintavétel vezérlő indítja az SC jelformáló által szolgál­tatott mintavevő jelsorozatot, valamint az analóg-digitális átalakítást vezérlő jelsoroza­tot. E jelsorozatokat a TB időalap áramkör 30 időzíti általában oly módon, hogy nagyobb Tx időalaphoz ritkább, kisebb Tx időalaphoz gyakoribb mintavétel tartozik. A TB időalap áramkör egyik kimenete tehát az FC mintavé­tel vezérlőhöz csatlakozik. Másik kimenete a 35 T triggerflipflop hold-off jelét szolgáltatja. A TB időalap áramkör órája a CL óragenerátor. A rendszertechnikai megoldás felépítésé­re jellemző az FC mintavétel vezérlő és a TB időalap áramkör bonyolultsága - mivel a min- '10 tavétel az időalap függvényében változó frekvenciával, vagy nemperiódikusan törté­nik, és az M adattár nagy mérete, - mivel különösen nagy időalapoknál sok adat kerül feleslegesen tárolásra. d 5 A találmány szerinti rendszertechnikai megoldás lényege, hogy az előbb ismertetett, szokásos, hagyományos megoldást olyan ele­mekkel egészítjük ki, amelyekkel a találmány szerinti eljárás előnyösen megvalósítható. 50 Ezeket az elemeket és kapcsolataikat a . 2. ábrára hivatkozva ismertetjük: Az ADC1 első analóg-digitál átalakító kimenete és az M adattár közé az RÍ és R2 első és második át­meneti tárolót és az MC tárolésvezérlöt iktat- 55 juk be. A triggerszintet egy TS triggerszint beállító áramkörből származtatjuk, ennek kódkimenetét egyrészt a DA digitál-analóg átalakítón keresztül a C triggerkomparátorra, másrészt az MC tárolásvezérlőre vezetjük. A 80 T triggerflipfloiJ visszabillentését a TRS trigger-reset áramkörről vezéreljük. Ennek a logikai hálózatnak bemenetei a periodikus mintavétel ütemét szolgáltató R frekvencia­osztóra és az MC tárolós vezérlőre csatlakoz- 85 6 nak. A szokásos megoldásoknál alkalmazott FC mintavétel vezérlő helyett - mivel a talál­mány szerinti megoldásnál ez a mintavétel periodikussága és folytonossága miatt feles­leges - az SÍ mintavevő és ADC1 analóg-di­gitális átalakító vezérlő bemenetéit az SCI első mintavevő jelformálón keresztül az R frekvenciaosztóról vezéreljük. A trigger és mintavevő jelek időkülönbségének mérésére TI első időmérőt alkalmazunk, melynek T13 bemenetén az órajel a rendszer CL óragene­rátoráról van vezetve, Tll bemenetének start jelét az R frekvenciaosztóból, T12 bemeneté­nek stop jelét a T triggerflipflopról vezet­jük. A triggerek között időkülőnbségek mé­résére T2 második időmérőt alkalmazunk, melynek T21 órajelbemenetére az R frekven­ciaosztó kimenetét, T22 start-stop bemenetére a T triggerflipflop kimenetét csatlakoztatjuk. Az R frekvenciaosztó bemenete a CL órage­nerátorra csatlakozik. Az RÍ és R2 első és második átmeneti tároló vezérlésére W1 első állapotjelző flipflopot alkalmazunk, melynek ellenütemű kimenetei az R22, R12 beírást ve­zérlő bemenetekre csatlakoznak, őrajelbeme­­nete az R frekvenciaosztóra csatlakozik. A TB időalap áramkörnek - eltérően a szokásos megoldástól - nincs kapcsolata a mintavételt vezérlő eszközökkel, csak az MC tárolésve­­zérlővel. Ez utóbbi egy olyan logikai hálózat, melynek MCI, MC2 és MC3 adatbemenete, az M adattár felé csatlakozó MC9 adatkimenete van, M04, M05, M06 és MC7 vezérlőjelét rendre a Ti első időmérőről, a T triggerflip­flopról, a T2 második időmérőről és a TB idő­alap áramkörről vezetjük. Egyetlen vezérlőjel kimenet« van, az MC8 kimenetével a TRS triggerreset áramkörre csatlakozik. A találmány szerinti elrendezés működé­sével a következőképpen valósítja meg a ta­lálmány szerinti mérési eljárást: A Tx időalap első tartományában az A1 mérőerösítö erősíti a mérendő feszültséget, az SÍ első mintavevő folyamatosan és az R frekvenciaosztó által megszabott frekvenciával mintát vesz, ame­lyet az ADC1 első analóg-digitális átalakító folyamatosan feldolgoz. A W1 állapotjelző flip­­flop folyamatosan, R frekvenciaosztó által meghatározott frekvenciával billeg és az ana­lóg-digitális átalakítás eredményét váltakozva írja be RÍ és R2 átmeneti tárolóba. A C trig­ger komparátor statikus triggerszintet kap. Komparáléskor triggerjel keletkezik, T trig­gerflipflop bebillen és bebillenve marad a trigger-hold-off idő végéig, melyet az MC tá­rolásvezérlő jelöl ki a tárolási sorozat végén. A TB időalap áramkörön beállított Tx időalap kódjából MC tárolásvezérló logikai hálózata meghatározza, hogy két tárolás között hány minta adatát kell eldobni, ezeket eldobja, és N számú tárolt mintát leszámol. Ezután MC> tárolásvezérló kijelöli MC8 kimenetén a trig­ger-hold-off idő végét, ezzel aktiválja a T triggerflipflopot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom