198566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés áramló közeg tömegáramának mérésére
7 HU 198566 A 8 egyesülve jutnak a 28 kimenő csatornába, A 18 mérővezeték 34 és 36 végeinél van befogva a 16 tartótestbe. A 20 mérővezeték pedig 34’ és 36’ végeinél. A 12 bemenő vezeték, a 26 bemenő csatorna, a 34, 34’, 36, 36’ végek, a 28 kimenő csatorna és a 14 kimenő vezeték lényegében sima belső felülettel vannak kiképezve, hogy az áramlással szemben minél kisebb ellenállást mutassanak. Amint a 2. ábrán látható, a 18 és 20 mérővezeték a 38 tengelyhez képest hegyesszögben van elhelyezve. A 18 és 20 mérővezetékek azonban bármely szögben elhelyezhetők a 38 tengelyhez képest, például arra merőlegesen vagy azzal párhuzamosan (6. és 7. ábra) is. A 12 bemenő vezeték és a 14 kimenő vezeték egymáshoz képest eltolt tengelyű is lehet. Célszerű azonban, ha a 18 és 20 mérővezetéken átáramló közeg minél egyenletesebben áramlik és a turbulencia, valamint a kavitáció minimális. Előnyösen a 18 és 20 mérővezeték lényegében megegyező alakú és egymás mellett, egymással párhuzamosan van elhelyezve. A 18 és 20 mérővezeték bármely rugalmas anyagból készíthető, például rozsdamentes acélból. A továbbiakban az egyik 18 mérővezetéket ismertetjük részletesebben, az ismertetés értelemszerűen vonatkozik 20 mérővezetékre is, amelynek elemei ugyanolyan hivatkozási számokkal vannak jelölve, mint a 18 mérővezeték elemei, csupán egy vesszővel vannak ellátva. A 18 mérővezeték bemeneti 34 vége úgy van rögzítve a 16 tartótesthez, hogy csatlakozzék a 26 bemenő csatornához. A 18 mérővezeték kimenő 36 vége szintén a 16 tartótesthez van rögzítve és a 28 kimenő csatornához kapcsolódik. Amint a 2. ábrán látható, a 34 vég, a 18 mérővezeték és a 36 vég előnyösen egyetlen függőleges sikban fekszenek. Azonban a 34 és 36 végeknek nem feltétlenül kell a 18 mérővezeték síkjában feküdniük, lehetséges az is, hogy a 18 mérővezeték egy-egy meghajlított szakasszal csatlakozik a 34 és 36 végekhez. Előnyös azonban, ha a 18 mérővezeték nagyobb szakasza egyetlen síkban fekszik és a további szakaszok ehhez közeliek. Az is előnyös, ha a 10 berendezés oly módon van elhelyezve, hogy a 18 mérővezeték síkja függőleges, ezzel a 18 mérővezeték és a benne lévő közeg tömegéből eredő aszimmetrikus erőhatás kiküszöbölhető. Amint a rajzon látható, a 34 és 36 vég a 16' tartótesten egymáshoz igen közel van. A 34 vég a 16 tartótestnek a 14 kimenő vezeték felé eső részén van kialakítva, a 36 vég pedig a 12 bemenő vezeték felé eső részen. A 18 mérővezeték ilyen csatlakoztatása mellett az áramlás a 12 bemenő vezetékből a 18 mérővezetéken ét 14 kimenő vezeték felé az áramlási irány hirtelen megváltozása nélkül történik. Ezt elősegíti a 26 bemenő csatorna és a 28 kimenő csatorna ábrázolt kialakítása is. Amint az a 4. ábrán jól látható, a 18 mérővezeték hurokként körülveszi a 16 tartótestet és fekvő .B ’ alakú. A 18 mérővezetek a 16 tartótesthez a .B' alak két ívelt szakaszának egymás mellett fekvő végpontjánál van hozzáerősítve. A 18 mérővezetéknek van egy első 40 ívelt szakasza, amely a 16 birtótest felső részén indul a befogási 34 végtől és egy folyamatos ívvel, amely nagyobb mint 180°-os, az ábrázolt példában kb. 270“-os, körbeveszi a 16 tartótestet oly módon, hogy jelentősen a 38 tengely alatt végződik. Az első 40 ívelt szakaszhoz csatlakozik egy gyakorlatilag egyenes 42 összekötő szakasz, amelynek a 16 tartótest másik oldalánál lévő végéhez egy második 44 iveit szakasz csatlakozik. Ez utóbbi a 40 ívelt szakaszhoz hasonlóan van kialakítva a 16 tartótest másik cldalán, szimmetrikusan a 46 szimmetriatengelyre. A 42 összekötő szakasz előnyösen egyenes és a 16 tartótesthez közel halad, és í mint a 4. ábrán látható nem metszi a 38 tengelyt. Előnyös, ha a 42 összekötő szakasz közel halad a 18 mérővezeték 48 tömegközéppontjához. Továbbá a 48 tömegközéppont célszerűen közel van a 18 mérővezeték befogási 34 és 36 végeihez. A befogási 34 és 36 végek, illetve a 42 összekötő szakasz távolsága a 48 tömegközépponttól kisebb, mint a 40 és ‘>4 iveit szakaszok legnagyobb kiterjedése a 8 mérővezeték 46 szimmetriatengelyéhez képest. A 42 összekötő szakasz elhelyezkedése a befogási 34 és 36 végekhez (valamint a 38 tengelyhez) képest kívánság szerint beállítható a tervezéskor. A 42 összekötő szakasznak nem feltétlenül kell egyenesnek lennie, az lehet görbült szakasz is. A 18 és 20 mé"ővezeték 42 összekötő szakaszai között egy 50 rezgetőszerv van 70 kar útján a 16 tartótesthez rögzítve. Amint a 4. ábrán látható, a 18 mérővezetéknek a befogási 34 és 36 végeknél induló szakasza közel merőleges a 16 tartótest felső felületére, és így mindegyik 40 és 44 iveit szakasz az áramlás irányában körülbelül 270°-os változást jelent. Ennél a kiviteli alaknál a 18 mérővezetékben a teljes áramlási irányváltozás a 34 és 36 végek között körülbelül 540°. Lehetséges lenne azonban, hogy a 18 mérővezeték a 34 és 36 végeknél a 16 tartótest felső felületéhez képest hegyes szögben helyezkedjék el. Ha ez a szög például 45°, akkor az áramlás teljes irányváltozása a 18 mérövezetékhez csupán 450°. A 18 mérővezetékben áramló közeg által a 18 mérővezeték rezgése folytán keltett Coriolis erő arányos az áramló közeg sűrűségével és sebességével, valamint az áramló közeg 18 mérővezetéken belüli görbevonalú pályájának a meredekségével. Ha a 18 mérővezeték az áramlási irányra (például X irány) merőleges vagy keresztirányú irányban (pl. Y irányban) van eltérítve, akkor a 18 mérővezetékben mozgó közegrészecske is mindkét 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
