198566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés áramló közeg tömegáramának mérésére
9 HU 198566 A 10 irányban elmozdul, azaz görbevonalú pályán halad. A részecske Y és X irányú együttes mozgásának differenciálhányadosa adja a görbevonalú pálya meredekségét. A meredekség időbeli változáséval (d2y/dxdt) arányos az ébredő Coriolis erő. Mivel a 18 mérővezeték a 46 szimmetriatengely és a 42 összekötő szakasz metszéspontjában elhelyezett 50 rezgetőszerv által van rezgetve, az 50 rezgetőszervre szimmetrikusan a 18 mérővezeték mentén ellentétes irányú Coriolis erők ébrednek, melyek gradiensei is szimmetrikusak. Az 52 érzékelő a 40 ívelt szakaszon, az 54 érzékelő a 44 ívelt szakaszon van elhelyezve a 18 mérővezeték rezgésének mérésére. Az '52 és 54 érzékelő bármely ismert típusú rezgésérzékelő lehet. A szimmetrikusan elhelyezett 52 és 54 érzékelőt közvetlenül is rá lehet szerelni az 58 mérővezetékre (1. ábra), vagy azok a 16 tartótesthez rögzített 56 és 58 karokon lehetnek rögzítve (4. ábra). Az 52 és 54 érzékelőhöz csatlakozik a rezgési jelek Coriolis erőkből eredő komponensét meghatározó, a rajzon nem ábrázolt jelfeldolgozó egység, amely önmagában ismert módon lehet kialakítva. Az egymáshoz közel lévő 34 és 36 végeken befogott 18 mérővezeték viszonylag nagy hosszúsága nagy flexibilitást eredményez, így az ébredő Coriolis erők a 18 mérővezeték nagyobb elmozdulását adják. A 40 és 44 iveit szakaszok 46 szimmetriatengelytől mért maximális kiterjedése növeli a Coriolis erők által a 18 mérővezetékre gyakorolt elhajlítás mértékét. A viszonylag hosszú 40 és 44 iveit szakaszok a mérendő közeg olyan irányú áramlását biztosítják jelentős hosszon, amelynek főbb komponense merőleges az 50 rezgetőszervnél lévő áramlási irányra, ez növeli a Coriolis erők hatását a 50 rezgetőszerv hatáséhoz képest. A 18 mérővezeték saját 48 tömegközéppontja körül elhelyezkedő, nagyjából szimmetrikus hurkot képez, így kedvező rezgéskép alakul ki, amely a külső zavaró rezgésekre kevéssé érzékeny. A 18 méróvezeték befogási 34 é$ 36 végei a 48 tömegközéppont közelében vannak, ez a hurok mechanikai stabilitását növeli és a külső zavarokkal szembeni érzékenységet csökkenti. A 18 raérővezeték alkotta hurok előnyösen úgy van kialakítva, hogy a 48 tömegközéppont távolsága a 34 és 36 végek mindegyikétől kisebb mint a 40 és 44 ívelt szakaszok maximális kiterjedése a megfelelő befogási 34 ill. 36 végtől mérve. A fenti kialakítás folytán. ugyanolyan érzékenység mellett az ismert megoldásoknál szilárdabb, nagyobb falvastagságú 18 mérővezeték alkalmazható, ami a mérőberendezést robusztusabbá és például nagy nyomású áramló közegek mérésére is alkalmassá teszi. A 18 mérővezetéknek a 48 tömegközépponthoz és egyben a befogási 34 és 36 végekhez közeli ponton történő gerjesztése az 50 rezgetőszervvel stabilizálja a rezgési tulajdonságokat és a Coriolis erők hatását. Minél messzebb van az 50 rezgetőszerv a 48 tömegközépponttól, annál valószínűbb, hogy az 50 rezgetőszerv torzult rezgéseket hoz létre, amelyek károsan befolyásolják az 53 és 54 érzékelők által adott jeleket. Amint a 4.' ábrán látható, az 50 rezgetőszerv a 42 öszszekötő szakasz közepénél van elhelyezve és távolsága a 34 és 36 végek bármelyikétől kisebb mint a 40 és 44 ívelt szakasz maximális kiterjedése a 34 illetőleg 36 végtől számítva. A találmány szerinti 10 berendezés stabilitását növeli a 16 tartótest a 12 bemenő vezetékkel és a 14 kimenő vezetékkel együtt, amelyek előnyösebb nagyobb tőmegűek, mint a 18 és a 20 mérővezeték együttes tömege. A befogásánál fogva igen flexibilis 18 mérővezeték egy viszonylag nagy tömegű tartótesthez van mereven csatlakoztatva. A 16 tartótest előnyösen a 18 mérővezeték tömegközéppontja körül van elhelyezve, ez tovább csökkenti a külső zavaró zajok és rezgések hatását a 18 méróvezetékre. Ilyen módon a 18 és a 20 mérővezeték nem közvetlenül a 12 bemenő vezetékhez és a 14 kimenő vezetékhez van osatlakoztatva, hanem a 34 és 36, illetve 34’ és 36’ végeken keresztül a viszonylag nagyobb tömegű 16 tartótesthez. A 18 és 20 mérővezeték egymáshoz 72 és 74 ősszekötőelemmel van rögzítve, amelyek a 34 és 34’, illetve a 36 és 36’ végek közelében vannak elhelyezve. A 72 és 74 összekötőelemek rezgési csomópontot képeznek a 40 és 44 iveit szakaszok számára. A 72 és 74 összekötőelemek csökkentik a 18 és 20 mérővezeték rezgésének hatását a befogási 34 és 36, illetve 34’ és 36’ végekre. A találmány szerinti 110 berendezés egy másik kiviteli alakja látható a 6. és 7. ábrán. A 110 berendezésnek az 1-4. ábrákon szemléltetetthez hasonló 118 és 120 mérővezetéke van, azonban egy 80 házban van elhelyezve a mérendő közegáramlás 138 tengelyétől eltérő helyzetben. A 112 bemenő vezeték és a 114 kimenő vezeték a 80 ház egyik oldalán van elhelyezve, a másik oldalhoz van hozzáerősitve a 116 tartótest 156 és 158 karok útján. A 116 tartótestben 126 bemenő csatorna van kialakítva, amely a 112 bemenő vezetéken érkező közegáramot 130 áramlásosztó útján a 118 és 120 mérővezetékek 134 ill. 134’ végeihez továbbítja. A 118 és 120 mérövezetéknek, hasonlóan a 18 és 20 mérővezetékhsz, 140 ívelt szakasza, 142 összekötő szakasza a 144 iveit szakasza van, és a 148 tömegközéppont szintén a 134, 134' és 136, 136’ végek közelében van. A 118, 120 mérővezetékekből kilépő közegáram 132 áramlásegyesítö után a 128 kimenő csatornán keresztül jut a 114 kimenő vezetékbe. A 118 és 120 mérővezetékekkel előnyösen egymás mellett, párhuzamos síkokban /annak elhelyezve, amelyek a 138 tengellyel is párhuzamosak. A 112 bemenő vezeték és a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
