198538. lajstromszámú szabadalom • Felső vezetésű tolóajtó szerelvény

1 HU 198538 E 2 A találmány tárgya felső vezetésű tolóajtó szerelvény, amely alakos vezetősínt, függesz­tőelemeket, hordozókocsikat, az alakos veze­tősín vályújába, vagy vályúiba, illeszkedő görgővel vagy görgőkkel ellátott hordozóko­csikat és végütközőket tartalmaz. A felső vezetésű tolóajtók szerelvényei sokféle kialakításban ismertek. Az alakos ve­zetősínek vályúi egyik oldalon (lásd például a 3 308 812 számú NSZK szabadalmi leírást) vagy mindkét oldalon (lásd például a 3 049 512 számú NSZK szabadalmi leírást) vannak kialakítva. Ismertek az említett vá­lyús rendszereknél jóval bonyolultabb, kom­binált alakos sínrendszerek is, ilyet ismertet többek között a 3 413 236 számú NSZK sza­badalmi leírás. Az alakos síneket az épületek függőle­ges vagy vízszintes falaira (födémjeire) erő­sítik furatok vagy erre a célra kialakított különleges függesztőelemek segítségével. Ezek hátránya rendszerint, hogy a meghatá­rozott helyeken lévő furatok nem teszik le­hetővé az adott helyhez történő megfelelő al­kalmazkodást, tehát a felerősítést bizonyos esetekben nehezítik. A hordozókocsikat általában műanyag elemek alkotják, ezek egyik vagy mindkét ol­dalán görgők vannak ágyazva. Adott esetben járulékos görgők is elhelyezhetők, mint pél­dául a 3 148 464 vagy a 3 413 236 számú NSZK szabadalmi leírásokban ismertetett meg­oldásoknál. A hordozókocsikon lévő görgők száma a terheléstől, azaz az ajtó súlyától függ. Eszerint alkalmaznak egy vagy több pár görgőt a hordozókocsikon. Ennek megfe­lelően a hordozókocsik kialakítása a terhelés­től függően változó. Olyan konstrukciók is ismertek, ahol a hordozókocsik konstrukciója és mérete állandó, de a műanyag hordozótes­tet az igénybevételtől függően változó minő­ségű műanyagból készítik (lásd például a GEZESCHIBETÜRESCHLAEGE című katalógust). Az ilyen hagyományos hordozókocsik hátránya tehát, hogy vagy konstrukciójuk vagy az alkalmazott anyagok az ajtó terhelé­sétől függően változóak, ami mind a gyártási, mind a szerelési költséget növeli. További hátránya az elterjedten alkal­mazott kétpár görgős hordozókocsiknak, hogy hosszméretük miatt' harmonika rendsze­rű tolóajtókhoz nem alkalmazhatók. A függesztett rendszerű tolóajtóknál al­kalmazott ütközők rendszerint műanyag vagy gumitómbők, amelyek alapvető hátránya, hogy az ajtó behúzásakor a mozgás intenzitásától függően az ajtólapot akár 15-20 cm-el is visszalökik. Az ajtók behúzásakor tehát kü­lön kell ügyelni arra, hogy az ajtólapot az ütközőnél megtartsuk és a visszarugózást megakadályozzuk. Egy másik megoldásnál (HAWA 18H-d ka­talógus) olyan műanyag végütközőket alkal­maznak, amelyek a hordozókocsi felőli részü­kön villás kiképzésűek. A hordozókocsik ala­kosán kiképzett orr részei a végütközón tör­ténő felütközés előtt a villába futva mozgási energiájuk egy részét leadják. Ez a megoldás a korábban említett ütkö­zőtömbökhöz képest kedvezőbb, változatlan hátrányuk azonban, hogy többszöri használat után rugalmasságukat elvesztik és funkciói­kat egyáltalán nem vagy csak igen kismér­tékben látják el. További hátrányuk, hogy a villa méretei nem állíthatók, így az ütközés­­csillapítás mértéke lényegében az ajtó súlyá­tól függ. A jelen találmánnyal ezért olyan szerel­vény kialakítása a célunk, amellyel az emlí­tett hiányosságok kiküszöbölhetők és amely a korábbi szerelvényeknél lényegesen egy­szerűbben felerősíthető alakos vezetősínt, az alakos vezetósinnek tetszőleges helyen, akár födémre, akár oldalfalra történő felerősítését, valamint a hordozókocsik és az ajtólapok összekötését biztositó univerzális függesztő­elemet, valamint olyan hordozókocsikat tar­­ta'maz, amelyek önmagukban vagy páronként összeszerelve használható egységekből állnak és a szerelvényhez tartozó végütközók tet­szőlegesen állítható rugóerejű ütközéscsilla­­pí'.óval vannak ellátva. A kitűzött feladatot olyan felső vezetésű tolóajtó szerelvénnyel oldottuk meg, amely alakos vezetősínt, függesztőelemeket, az ala­kos vezetősín vályújába vagy vályúiba il­leszkedő görgővel, illetve görgőkkel ellátott hcrdozókocsikat, valamint végütközőket tar­­ta’maz ahol a találmány szerint az alakos ve­zetősín vezetéket alkotó hornyokkal és a ve­zetékbe illeszkedő, menetes csapokat tartal­mazó csúszólapkákkal van ellátva, csúszólap­kákkal van ellátva és a hordozókocsik olyan egységből vagy egységekből állnak, amelyek sík homloklapjukra merőleges kapcsolói arat­ta1 vannak ellátva, ahol a kapcsolófurat geo­metria tengelye a hordozókocsik hossztenge­lyébe esik és a görgők tengelyének geomet­riai tengelyeit merőlegesen metszi. A hordozókocsik lehetnek egyetlen egy­ségből kialakítva, amikoris a kapcsolófurat­ban függesztócsavar van rögzítve. ■ A két görgópárt tartalmazó hordozóko­csik két hordozókocsi egységből vannak oly módon kialakítva, hogy az egységek között egymásra merőleges furatokkal ellátott köz­darab van, amelynek egyik furatán a két hcrdozókocsi egység menetes kapcsolófura­ta ba csavart ászokcsavar van átvezetve, má­sik furatába pedig függesztőcsavar van be­csavarva. A végütközők az alakos vezetősín hossztengelyével hegyesszöget bezáró, egyik végüknél az alakos vezetősínhez erősített, másik végüknél az ütközőtömbhöz rugóval le­szorított villás ütközéscsillapítóval vannak ellátva. A végütközők menetes hüvelyt tartal­maznak, amelybe kétoldalról csavarok vannak becsavarva, ahol az alsó csavar a végütközőt 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom