198521. lajstromszámú szabadalom • Fúvásos feldolgozásra alkalmas nagysűrűségű, lineáris, polietilén alapú keverékek

1 2 198.521 í' A találmány szerinti fúvásos feldolgozásra alkal­mas nagysűrűségű lineáris etilén homopolimer alapú keverékek a) 10-90 tömeg%-ban nagysűrűségű lineáris poli­etilént és b) 10 90 tömeg%-ban (1) gélesedés mentes etilén homopolimeit, amely 10.000 szénatomonként legalább két 7-nél több szén­atomos Y-elágazást és tíznél kevesebb 1—7 szénato­mos elágazást tartalmaz; vagy • (2) gélesedés mentes etilén homopolimert, amely­nek molekulái az 17 szénatomos elágazások számát meghaladó, 7-nél több szénatomos Y-elágazást tar­talmaznak, vagy (3) gélesedés mentes etilén homopolimert, amely 10.000 szénatomonként legalább két 7-nél több szénatomos Y-elágazást tartalmaz és folyási aktivá­lási energiája (Ex) legalább 83,73 kJ/mól, tartalmaznak. Mint ismeretes a műanyagiparban a polietilén igen fontos polimer. Felhasználhatóságát olyan polietilé­nek kidolgozásával lehet tovább növelni, amelyek el­térő fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek. A fizikai tulajdonságokat befolyásolni lehet poli­mer keverékek blendek kialakításával is. Így például Jakovic és társai „A Rheological Study of Long Branching in Polyethylene by Blending”, Journal of Appl. Poly. Sei., 23, 517-527 (1979) irodalmi helyen lineáris polietilénből és nagynyomású eljárással elő­állított kissűrűségű polietilénből kialakított keveré­keket ismertetnek. A kissűrűségű polietilén 10.000 szénatomonként körülbelül 9 hosszúláncú elágazást és 279 rövid- vagy közepes hosszúságú elágazást tartal­maz. Az ilyen keverékek folyási aktiválási energiája maximum 50,24 kJ/mól és így, amint azt az alábbiak­ban részletesen kifejtjük, fúvással nem dolgozhatók fel. A 4.303.710. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban fóliaképzésre alkalmas, 0,94 ml/g-nál kisebb sűrűségű polietilénből és 0,85-0,93 ml/g sűrűségű etilén-a-olefin kopolimerekből álló keverékeket ismertetnek. A 4.374.227. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban csőgyártásra alkalmas készít­ményt ismertetnek, ami nagysűrűségű etilén polimert, kissűrűségű olefin kopolimert és kormot tartalmaz. A 4.348.266. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban olyan eljárást ismertetnek, amelyben polietilént és neoprén gumit tartalmazó blendeket, például elektronsugárzásnak tesznek ki és ily módon javítják annak mechanikai tulajdonságait. Fúvási feldolgozásra olyan polietilének alkalmaz­hatók, amelyek emelt hőmérsékleten megfelelően kis viszkozitásúak és ily módon olvadék állapotban ext­­rudálhatók, de viszkozitásuk elegendő nagy ahhoz, hogy kis nyírósebességnél az extrudált olvadék defor­máció vagy szétszakadás nélkül fúvással formázható legyen. Ezért olyan polietilének kidolgozására van szükség, amelyek folyási aktiválási energiája nagy és ennek következtében viszkoiitásuk igen érzékeny a hőmérséklet változására. Célul tűztük ki olyan polietilének kidolgozását, amelyek nagy nyírósebességnél kis és fordítva, kis nyí­rósebességnél nagy. viszkozitásúak és viszkozitásuk megfelelően érzékeny a hőmérsékletváltozásokra. Leírásunkban • polietilén alatt normál szilárd poli­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 mereket értünk, amelyek -CH2- egységekből épülnek fel. A találmány szerinti készítmény tartalmazhat kis és nagy kristályossági fokú polietilént is. A kis és nagy kristályossági fokú polietiléneket általában kis és nagynyomáson végzett polimerizádóval állítják elő. A nagynyomású eljárásnál az etilén polimerizádó­­ját kb. 2,04 . 10® Pa nyomáson, alkalmas katalizáto­rok, mint például szerves peroxid-vegy illetek jelenlétében végzik. A nagynyomású eljárással előállított polietilént (homopolimert) viszonylag kis sűrűség és elágazó lán­cú molekulaszerkezet jellemzi. Az elágazások hosszú és rövid szénláncúak lehetnek. A polimer molekulák végcsoportjainak többsége telített. A rövidláncú néhány szénatomból álló elágazások a polimer lánc mentén alapvetően véletlenszerű eloszlásban vannak. A kisnyomású eljárásnál az etilén polimerizádóját 1 . 10s —3 . 105 Pa nyomáson végzik. A kisnyo­mású eljárással előállított polietilén viszonylag nagy­sűrűségű [nagyobb mint 0,95 ml/cm3] molekulaszer­kezete lineáris és nincsenek benne hosszú elágazások. A kisnyomású polimerizádós eljárásnál általában hordozós króm és titán alapú katalizátor-rendszere­ket alkalmaznak. Hordozós króm katalizátorok alkal­mazásával általában vinil-végcsoportú, míg titán katalizátorok alkalmazásával a polimerizádó alapvető­en telített végcsoportú polietilén molekulákat ered­ményez. A találmány szerinti készítmény előállítása során nagysűrűségű lineáris polietilént hosszúláncú Y-el­­ágazásokat tartalmazó polietilénnel keverjük össze. Ez utóbbi polietilén kimutatható adott esetben rövidlán­cú, elágazásokat tartalmaz. A ,bosszúiáncú elágazás” ebben az esetben olyan lánchosszúságot jelent, amely elegendő hosszúságú ahhoz, hogy a polimer molekula hidrodinamikus tér­fogatát befolyásolja. Ilyen értelemben a metil-, etil-, propil-, butil-, amil-, hexil-, és néhány hosszabb szén­láncú csoport, amely a polimerláncról elágazik, nem tartozik ebbe a csoportba, hanem a „rövidláncú elágazás” csoportjába sorolható. A polimer moleku­lákban a rövid és a hosszú - azaz hét vagy annál több szénatomot tartalmazó — elágazások jelenlétét C-13 NMR vizsgálattal mutathatjuk ki. A hidrodinamikus térfogatot és egyéb tulajdon­ságokat befolyásoló megfelelő hosszúságú elágazások jelenlétének meghatározására többféle módszer isme­retes. Ezek közül egyik az ún. £ ériék” meghatáro­zása. Az 1-nél kisebb „g érték” jelzi, hogy a polieti­lénben hosszúláncú elágazások vannak. A „g érték”­­et a következő kifejezésből számíthatjuk ki: .i/a. Mobs 8 M lin amelyben rj lin értékét, gélpermeádós kromatográfiás (GPC) adatokból számíthatjuk ki, lineáris polimert feltételezve. A molekulatömeg meghatározásnál Mw (tömeg szerinti átlag) meghatározásánál használt para­métereket a Mark-Houwink-féle tapasztalati egyenlet alapján rjj meghatározására is használhatjuk és w; ér­tékeit a célpermeádós kromatográfia adatokból kap­juk. Azaz 7?iin = 2 %, amelyben rjj = KM? és Mj * a standard GPC kali órád ós eljárás kontra-eluáaos időkből határozható meg. wj jelentése i molekula­2

Next

/
Oldalképek
Tartalom