198496. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új makrolid vegyületek előállítására

1 HU 198496 B 2 hordozóanyaggal, például dimetil-szulfidoxiddal vagy szénhidrogén típusú oldószerrel kombinációban. Az ilyen készítményeket közvetlenül kijuttatjuk az állat testének felületére permetezés (például kézi perme­tező), merítés (például merítő), ráöníőoldat útján, vagy más kézi eszközökkel (például kézzel való bedörzsöléssel). A hatóanyag mennyisége számos tényezőtől füg­gően, például a kezelendő állat fajtájától, valamint a parazita által okozott fertőzés jellegétől és mérté­kétől függően változhat. Orális beadás esetén a legjobb eredményeket azonban akkor kapjuk, ha a dózis 1 testsúlykg-ra vonatkoztatva , 0,01 - 100 mg, külö­nösen előnyösen 0,5 - 50 mg. A vegyületet bead­hatjuk egyetlen dózisban vagy pedig viszonylag rövid időn belül, például 1-5 napon belül több részben. Ha a találmány szerinti eljárással előállított ve­gyületet tartalmazó készítményt mezőgazdasági vagy kertgazdálkodási célra kívánjuk hasznosítani, akkor a legkülönbözőbb formák és készítmények elképzel­hetők. így például a készítmény elkészíthető poro­zószerek, durva porozószerek, oldható porok, mik­­rogranulálumok, finom mikrogranulálumok, nedvesít­­' hető porok, hígítható emulziók, emulgeálható kon­­centrátumok, vizes vagy olajos szuszpenziók, disz­perziók, vagy oldatok (amelyek közvetlenül perme­­tezhetők vagy csak hígítás után), aeroszolok vagy kapszulák formájában, például az utóbbiakat polimer anyagokkal készítve. Az alkalmazható hordozóanyag jellegét illetően természetes vagy szintetikus és szer­ves vagy szervetlen lehet, általában azért használjuk, hogy a hatóanyagoknak a kezelendő szubsztrátra való jutását elősegítse, illetve a hatóanyag tárolását, szál­lítását vagy kezelését megkönnyítse. Alkalmazhatók szilárd, folyékony gázalakú hordozóanyagok, az ilyen típusú kompozíciókhoz szokásosan használt hordozó­­anyagok közül. Ezek a készítmények hagyományos módszerekkel állíthatók elő, például úgy, hogy a hatóanyagot vagy hatóanyagokat a hordozóanyaggal vagy hígítóanyag­gal például oldószerrel, vagy sziláid hordozóanyaggal, vagy adott esetben még felületaktív anyaggal is ben­sőségesen elkeverjük és/vagy összeőröljük. Az e célra alkalmazható oldószerek közé tartoznak például aro­más szénhidrogének, előnyösen kőolajdesztillálás so­rán kapott 8 - 12 szénatomszámú frakciók, így például xilol-elegyek vagy szubsztituált naftalinok; ftálsavak-észterek, például dibutil- vagy dioktil- ftalát; alifás szénhidrogének, például ciklohcxán vagy á paraffinok; alkoholok és glikolok vagy ezek észterei, például elanol, etilén-glikol, etilén-glikoj-monometil­­éter vagy etilén- glikol-monoetil-éter, ketonok, például ciklohexanon; erősen poláros oldószerek, például N- metil-2-pirrolidon, dimetil szulfoxid vagy N.N-dime­­til-formamid; adott esetben epoxidált növényi olajok, például epoxidált kókuszdióolaj vagy szójabab olaj; és a víz. A porozószerekhez és a disz.pcrgálható porokhoz például felhasználható szilárd hordozóanyagokra meg­említhetünk természetes ásványi töltőamyagokat, pél­dául a kalcitot, talkuinot, kaolint, montmorrilinitot vagy az attapulgitot. A készítmény fizikai tulajdon­ságainak céljából elképzelhető hogy nagy diszperzi­­tású kovasavat vagy nagy diszperzitású abszorbens polimereket adagolunk. Alkalmas szemcsés adszorptív hordozóanyagok lehetnek porózus anyagok (például a habkő, őrölt tégla, szepiolit vagy bentonit) vagy nemporózus anyagok (például a kalcit vagy homok). Hasznosíthatunk továbbá különböző szerves vagy szervetlen eredetú, előgranulált anyagokat. Ezekre példaképpen a dolomitot és őrölt növényi maradékokat említhetünk. A hasznosítható felületaktív anyagok a szakiro­dalomból jól ismertek, és a például nem-ionosak, kationosak vagy anionosak lehetnek, amelyeknek jó az emulgeáló, diszpergáló és nedvesítő tulajdonságaik. Ilyen anyagok elegyeit is hasznosíthatjuk. A készítmények tartalmazhatnak továbbá stabili­­zátorokat, habzásgátló anyagokat, viszkozitást szabá­lyozókat, kötőanyagokat vagy ragasztóanyagokat és ezek bármely kombinációit, valamint műtrágyaféle­­ségeket és speciális hatások biztosítása céljából más hatóanyagokat. A peszticid készítmények általában 0,01 - 99 %, előnyösebben 0,1 - 95 % hatóanyagot; 1 - 99,99 % szilárd vagy folyékony adalékanyagot; és 0-25 % előnyösebben 0,1 - 25 % felületaktív anyagot tartalmaznak. Minthogy a kereskedelmi forgalomba kerülő termékeket általában tömény kompozíciókként értékesítjük, a végső felhasználónak kell megfelelő hígítást végeznie, éspedig általában 0,001 - 0,0001 tömeg%-ra (10 - 1 ppm-re). A találmány szerinti eljárást a következő példákkal és referenciapéldákkal kívánjuk megvilágítani. Az 1 - 128. példákban olyan (I) általános képlett! vegyületek előállítását ismertetjük, amelyekben Y je­lentése =N-OR-5 általános képletű csoport és R2 je­lentése R5-(0)n-általános képletű csoport. A 129 - 163. példák olyan (I) általános képletű vegyületek előállítását szemléltetik, amelyeknél Y jelentése -OR4 általános képletű csoport, és R2 helyett az egyszerűség kedvéért ezekben példákban az utóbb említett csoport helyett a Z szimbólumot használjuk. Az 1 - 4. referenciapéldák a találmány szerinti eljárással előállított vegyületekhez használt kiindulási vegyületek szintézisét ismertetik. A 164 - 168. példák a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek különböző kártevőkkel szemben kifejtett aktivitást hivatottak bemutatni. Ha csak másképpen nem jelöljük, a 23-helyzetű X csoport a példákban hidrogénatomot jelent. Az 1 - 94. példákban a (la) általános képletű vegyületeknek a (III) általános képletű kiindulási anyagokból a fenti 1. reakcióvázlat A. lépése szerint végzett előállítását mutatjuk be. 1. Példa 13-(4-FIuor-fenoxi-acetoxi)-5-keto-25-etil-milbem icin-5-oxim ((la) általános képletű vegyület, amelyben R*= etil, R*= 4- fluor-fenoxi-metil, n- 0) 59 mg hidroxil-amin-hídrokloridot tartalmazó, 3 ml vizes oldathoz cseppenként hozzáadjuk 121 mg 13- (4-flu­­or-fenoxi-acetoxi)-5-keto-25-etil-milbemicin 4 ml me­tanol és 4 ml dioxán elegyével készült oldatát, majd az így kapott reakciőelegyet szobahőmérsékleten 8 órán át keverjük. A reakció befejeződése után a reakciőelegyet vízbe öntjük,majd a vizes elegyet etil­­acetáttal extraháljuk. Az extraktumot telített vizes nátriun-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium­­szulfát fölött szárítjuk és bepároljuk. A maradékot 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom