198463. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rovarirtó hatású karbamát származékok előállítására
1 HU 198463 B 2 A (X) általános képlett! aminok például az imino-diacetonitril, imino-dipropionitril, imino-dibutironitril, sto. Az (I) általános képlett! amino-szulfenil-kloridszármazékok a fentiekben leírt 1. és 2. eljárás bármelyikével előállíthatok. Az eljárás megválasztása (IV) általános képlett! amin fajtájától függ. Például ha az amin-vegyület a (VI) vagy (VII) általános képlett! vegyület, ahol R jelentése -Z’R4 általános képlett! csoport, a 2. eljárás az előnyös. Más amin típusú vegyületek esetében nincs alapvető különbség az 1. és 2. eljárás között. Az (I) általános képletűvegyületek jellemző képviselőit a következőkben az 1-34. példában soroljuk fel. Az (I) általános képlett! vegyületeket és a (II) általános képlett! vegyületeket oldószer jelenlétében vagy oldószer nélkül is reagáltathatjuk. Az alkalmazható oldószerek például a következők lehetnek: halogénezett szénhidrogének, így diklór-metán, kloroform, szén-tetraklorid, diklór-etán, triklór-etán, metilkloroform, stb.: éterek, így dietil-éter, dipropil-éter, dibutil-éter, tetrahidrofurán, dioxán stb. A (II) általános képlett! és az (I) általános képlett! vegyületek aránya nem szigorúan meghatározott és a körülményeknek megfelelően tág határok között változtatható. Általában 1-2 mólt használunk, előnyösen 1-1,2 mól-t használunk az utóbbiból az előbbi minden mól-jára. A reakció egyik előnyös kivitelezési módja szerint a reagenseket valamely bázisos vegyület jelenlétében reagáltatjuk. A bázisos vegyület lehet valamely tercier amin, így trietil-amin, tributil-amin, dimetil-anilin, dietil-anilin, etil-morfolin, stb. és piridinszármazékok, így piridin, pikolin, lutidin, stb. A bázisos vegyületet olyan mennyiségben használjuk, hogy a reakció során melléktermékként keletkező hidrogén-kloridot megkösse. Általában körülbelül 1-10 mól-t előnyösen 1-5 mól-t használunk a bázisos vegyületből a (II) általános képlett! vegyületek minden mól-jához. Á reagenseket hűtés alkalmazásával, szobahőmérsékleten vagy melegítés mellett -20 *C és 50 "C közötti hőmérsékleten, előnyösen 0 *C és 40 "C közötti hőmérsékleten reagáltatjuk. A reakcióidő a bázi js vegyület minőségétől és mennyiségétől is függ, de általában 1 és 20 óra közötti. Az így kapott (III) általános képletű vegyületeket a szokásos tisztítási módszerek egyikével, oldószeres extrahálással, átkristályosítással, vagy oszlopkromatográfiával, könnyen elkülöníthetjük és tisztíthatjuk. A (III) általános képletű vegyületek jellemző képviselőit a 35-42. példákban soroljuk fel. A (III) általános képletű vegyületek jelentős mértékben pusztítják a mezőgazdaságban, az erdészetben valamint a háztartásban előforduló káros rovarokat, és az eddig ismert legnagyobb ilyen hatású anyaggal, a karbofuránnal is összehasonlítható ez a hatásuk. Ezek a vegyületek a kártékony rovarok, atkák és fonálférgek számos fajtája ellen hatásosak, így a Heniiptera, Lepidoptera, Coleoptera, Diptera, Thysanoptera, Ortlioptera, Isopoda, Acarina, Tylenchida, melyek a zöldségeket, a fákat, egyéb növényeket és az embert károsítják. A (III) általános képletű vegyületek melegvérű állatokon mért toxicitása a karbofurán toxicitásának 1/5 és 1/100-a közötti. Ezen vegyületek a fentiekben említett szervezetek bármely életszakaszában, vagy növekedésük egy meghatározott szakaszában hatásosak és ennél fogva eredményesen alkalmazhatóak a mezőgazdaság, az erdészet és az egészségügy területén. A továbbiakban az 1-34. példák részletesen bemutatják az (I) általános képletű vegyületek előállítását. 1. példa Bisz(etoxil-karbonil-metil)-amino-szulfeml-klorid előállítása 2.1 g (0,02 mól) kén-diklorid 35 ml szén-tetrakloriddal készített oldatához 1,6 g (0,02 mól) piridint csepegtetünk 0 'C és 5 ’C hőmérsékleten. Ezután 3,8 g (0,02 mól) etil-iminodiacetátot csepegtetünk be 10 *C és 20 *C közötti hőmérsékleten és ugyanebben a hőfok-tartományban keverjük a reakcióelegyet további egy órán keresztül. A reakció befejeződése után a kristályokat kiszűrjük, az anyalugot csökkentett nyomáson bepároljuk, olajat kapunk. Hozam: 5,0 g (98%). A CDCb-ban felvett NMR adatok a következők: 8 1,28 ppm (t,6H), 8 4,18 ppm (q, 4H), 8 4,28 ppm (s, 4H). Az IR abszorpciós spektrum jellemző értékei: q 1750 cm-1 (-C-) és 765 cm'1 (S-Cl), amellyel az (1) képletű vegyület szerkezete bizonyított. 2. példa Bisz(etoxi-karbonil-metil)-aniino-szidfenil-klorid előállítása 2,7 g (0,02 mól) dikén-dikloridot feloldunk 35 ml diklór-metánban, majd hozzácsepegtetünk 1,6 g (0,02 mól) piridint 0 ‘C és 5 *C közötti hőmérsékleten. Ezután 3,8 g (0,02 mól) etil-imino-diacetátot csepegtetünk a reakcióelegyhez 10 ‘C és 20 'C közötti hőmérsékleten, majd ugyanezen a hőmérsékleten egy órán át keverjük. Miután a reakció befejeződött, a kristályokat kiszűrjük és az anyalúgot csökkentett nyomáson bepároljuk. Olajat kapunk. A hozam: 4,9 g (96 %). Az olaj azonos az 1. példában nyert anyaggal. 3. példa Bisz(izopropoxi-karbonil-metil)-amino-szulfenil-kl orid előállítása 2.1 g (0,02 mól) kén-dikloridot feloldunk 35 ml szén-tetrakloridban és 1,6 g (0,02 mól) pit idillt csepegtetünk hozzá 0 *C és 5 ‘C közötti hőmérsékleten. Ezután 4,3 g (0,02 mól) izopropil-imino-diacetálot csepegtetünk a reakcióelegyhez 10 *C és 30 *C közötti hőmérsékleten, majd ugyanezen a hőmérsékleten egy órán át keverjük. A reakció befejeződése után a kristályokat kiszűrjük és az anyalúgot csökkentett nyomáson bepároljuk, ily módon olajat kapunk. Hozam: 5,5 g (97 %). Az olajos termék NMR(CDCl3) adatai az alábbiak: 8 1,26 ppm (d, 12H), 8 4,20 (s,4H), 8 5,09 ppm (m, 2H). IR abszorpciós spektrum: 1745 cm'1 (-C=0) és 770 cm'1 (-S-C1). Ily módon a (2) képletű termék szerkezete bizonyított. 4
