198449. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aszimmetrikusan helyettesített karbamidok előállítására

1 2 A találmány tárgya eljárás az (I) általános képlett! N-aril N ,N -dialkil-karbamidok előállítására - a kép­letben Rí Hidrogénatomot, halogénatomot vagy halo­génezett I 4 szénatomos alkilcsoportot jelent, R2 és R3 azonos vagy eltérő l 6 szénatomos alkilesoportot képvisel. A helyettesített karbamidok egyre növekvő jelen­tőségre tesznek szert. Egyes származékokat további anyagok szintézisére köztitermékként, másokat el­­sorban a mezőgazdaságban hasznosítható gombaölő, rovarirtó vagy gyomirtó hatásuk miatt közvetlen felhasználásra állítanak elő. Szimmetrikusan és aszimmetrikusan helyettesített karbamidok előállítására számos eljárás ismeretes. Ezek egy része alifás vagy aromás izocianát és a meg­felelő amin, más része karbamoil-klorid és amin reak­cióján alapszik. Közvetett módon mindkét reakcióéit foszfén felhasználását igényli, és ez a karbamidszinté­­zis gyakorlati megvalósítását igényli, és ez a karbamid­­szintézis gyakorlati megvalósítása során nyilvánvaló nehézségeket okoz. Ezért számos próbálkozás történt az elmúlt két évtized során annak érdekében, hogy a helyettesített karbamidok előállítására kevésbé reak­tív anyagokat és kevésbé korrozív körülményeket igénylő módszereket dolgozzanak ki. A 193 492 sz. szovjet szabadalmi leírás szerint aszimmetrikusan helyettesített karbamidokat állí­tanak elő úgy, hogy a megfelelő aril-amint, karbami dot és N,N-dimetil-karbamidot 50:25:25 mólarány­ban tartalmazó olvadékba 170 180 °C dimctil­­amint vezetnek. Az 1 378 48] sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás szerint alifás vagy cikloalifás primer amin és N,N-di­­szubsztituált karbaminsav szekunder ammónjumsójá­­nak reakciójával állítanak elő helyettesített karbami­dokat. A reakciót inert oldószerben, 50 200 °C-on, atmoszferikus vagy középnyomáson hajtják végre. A hozamok általában 8077 felettiek. Az 1 243 591 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás arról számol be, hogy aminok átalakítása karbamidok­­ká katalitikus úton is megvalósítható. Katalizátorként a ródium és iridium különböző komplexeit javasolják A megoldás hátránya, hogy a kiindulási amin jelentős — esetenként teljes - hányada nem a kívánt termék­ké, hanem formamiddá karbouileződik. A 3 737 428 sz. amerikai egyesült államokbeli sza­badalmi leírás arról számol be, hogy elemi szén jelen­létében aminokból és szén-monoxidból igen enyhe körülmények között készíthető helyettesített karba­­mid. A szerzők azt is megfigyelték, hogy a reakcióe­­legybe betáplált szén-monoxid néhány százalékos oxi­géntartalma esetén a karbamidképződés már kataliti­kus mennyiségű szelén jelenlétében is végbemegy. A 732 252 sz. szovjet szabadalmi leírás szerzői réz(II)-klorid és paUádlum(II)-klorid elegyét alkalmaz­zák katalizátorként aminok oxidativ karbonilezésé­­hez. Az amint és katalizátort tartalmazó reakcióele­­gyet felváltva reagáltatják szén-monixiddai és levegő­vel. Ez utóbbi lépés a ktalizátor regenerálását szolgál­ja-Valamennyi korábban ismertetett eljárásban ami­­nokat alkalmaznak kiindulási anyagként a helyettesí­tett karbamidszármazékok szintézisében. Aromás aminok esetében azonban a közvetlenül hozzáférhető nyersanyag általában a megfelelő aromás nitrovegyü­­let, ezért már több módszert dolgoztak ki N-aril-karb­amidok aromás nitrovegyilletékből kiinduló szinté­zisére Nem katalitikus úton állítottak elő triszubsztituált karbamidokat a 3 911 006 sz. amerikai egyesült álla­mokbeli szabadalmi leírás szerint. A szabadalmi leírás közli, hogy aromás nitro- és nltrozovegyületek és N,N-diszubsztituált tiolkarbamátok szekunder ammó­­niumsóinak reakciójában jó hozammal képződik a kívánt célvegyület. Mivel a másodikként említett reak­­táns ;< redukálószer szerepét is betölti, a nitrovegyület teljes konverziójának elérésére legalább három mólek­­vivalensnyi mennyiségben kell alkalmazni. Bár a redu­­kálós/.erként elreagáló tlolkarbamátból képződő amin és kén visszanyerhető, ez a megoldás mindenképpen fokozott anyagfelhasználást jelent. A 4 115 445 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás sze­rint a fenti reakció úgy is megvalósítható, hogy a nit­rovegy ületet szén-monoxid, kén és szekunder amin elegy ével reagáltatják. A 3 335 142 sz. amerikai egyestílt államokbeli sza­badalmi leírásban arról számolnak bel, hogy legalább 140 bar nyomáson és legalább 1 50 °C hőmérsékleten aromás N,N-diszubsztituált karbamidok állíthatók elő szén-monoxid, víz és aromás nitrovegyület reak­ciójával. Katalizátorként nemesfém és lewis sav ele­gyét használják, A viszonylag nagy nyomás alkalma­zása és a nemesfém katalizátorok használata az eljá­rást iparilag kedvezőtlenné és gazdságtalanná teszi, A 4 052 454 sz. amerikai egyesült államokbeli és az annak megfelelő 1 484 335 sz. nagy-britanniai sza­badalmi leírások szerint helyettesített karbamidokat állítanak elő aromás nitr-, nitrozo-, azo- vagy azoxi­­-vegyületek, szén-monoxid és primer vagy szekunder aminok katalitikus reakciójával. Katalizátorként ként, szelént, illetve ezek vegyiileteit alkalmazzák. A szer­zők megemlítik, hogy a reakcióelegybe adagolt kis mennyiségű víz és bázis kedvezően befolyásolja a reakciót. Az eljárás hátránya, hogy a kívánt aszimmet­rikusan helyettesített karbamidokat viszonylag kis - 3 57? és 7577 közötti hozammal szolgáltatja, ami megfigyeléseink szerint arra vezethető vissza, hogy a katalizátor aktivitása nem megfelelő. (élül tűztük ki az utóbbi eljárás módosításával olyan módszer kidolgozását, amellyel a kívánt aszim­metrikusan helyettesített karbamidok rövid reakció­idő alatt nagy hozammal állíthatók elő. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy egyes, önmagukban katalitikus aktivitást lényegében nem mutató szelénvegyületek megfelelő előkezeléssel igen aktív katalizátorokká alakíthatók, és ezek jelenlété­ben a kívánt aszimmetrikusan helyettesített karba­­mid-származékok rövid idő alatt, nagy hozammal ál­líthatók elő a megfelelő aromás nitrovegyületekből, alifás aminokból és szén-monoxidból. A találmány tárgya a tehát eljárás az (I) általános képletű N-aril-N ,N -dialkil-karbamidok — a képlet­ben Rf Hidrogénatomot, halogénatomot vagy halogé­nezett 1 “4 szénatomos alkilesoportot jelent és R2 és R3 azonos vagy eltérő 1 - 6 szénatomos alkilesoportot képvisel (II) általános képletű aromás nitrovegy ületek — ü képletben Rj jelentése a fenti - (111) általános képletű alifás aminok - a képletben R2 és R3 jelenté­se a fenti - szén-monoxid és tercier amin-bázis, a reak­­dóclegy térfogatára vonatkoztatott 0,05-1,0 térfo­gati víz és szeléntartalmú katalizátor jelenlétében, 120-200 °C hőmérsékleten, 10-60 bar szén-mon-198.449 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom