198432. lajstromszámú szabadalom • Eljárás összetett szerkezetű önhordó kerámia termék előállítására, valamint összetett szerkezetű önhordó kerámia termék

1

2

198.432

gipszből készült öntőedénybe töltöttük, majd 40 másodpercen keresztül víztelenítettük és 3...4 mm vastag előmintát kaptunk. Az alumínium ötvözet alkalmazásának jellemzőit, valamint a kiégetés adatait a C. táblázat foglalja össze, amelynek végén megadjuk a kapott mintákkal kapcsolatban szerzett tapasztalatokat 5 (1. a megjegyzéseket).

Táblázat;

£

A fém alapanyag részarányának hatása

Az ötvözött alumínium fém alapanyag porának

részaránya a

pépes masszában, t%^

szemcsézettsége . mesh

Kiégetés hőmérse klete, °C

Kiégetés Megjegyzés ideje óra

292-80 ♦ 200

1300

felfűtés: 15 h lehűtés: 23 h

24

A

342-80 * 200

1300

felfűtés: 15 h le hűtés: 23 h

24

B

503-80 + 100

1000

fűfűtés: 0,5 h lehűtés:0,5 h

1/3

C

43,43

GO

0

1

1000

fűfűtés: 0,5 h lehűtés:0,5 h

2

D

1A pépes massza szilárd anyagtartalmának tömegéhez viszonyítva 2Alumínium-trioxid alapú pépes massza 3EPK kaolin alapú pépes massra Megjegyzések:

A - Nem alakult ki -^egyenletes tömör bevonat. A felület durva, pöttyös kinézetű

B - A felületet egyenletesen vastag sűrű, tömör réteg borította C — A felületen egyenletesnél« látszó, tömör, sűrű réteg alakul ki D — A felületen, amely durva kinézetű maradt, bevonat nem jött létre.

/

Úgy találtuk, hogy ha a fém alapanyag részaránya 29 t% (a pépes masszában levő szilárd anyag tömegéhez viszonyítva), az alumínium-trioxid alapú pépes masszából nem sikerült tömör bevonatot létrehozni, míg a 34 t% fémport tartalmazó pépes massza alapján kapott előminta alkalmazása esetén egyenletesen tömör, sűrű réteg alakult ld, pedig a kiégetés feltételeit nem változtattuk meg, azok mindkét esetben azonosak voltak.

Az EPK kaolin alapú pépes masszák felhasználása mellett is hasonló jelenséget figyelhettünk meg. Ha a fém alapanyag porának részarány 43,4 t% volt (a pépes masszában levő szilárd anyag tömegéhez viszonyítva), akkor a kapott: terméken nem alakult ki tömör, sűrű felületi réteg. A felület maga egyenetlen maradt, durva kinézetű. Ha viszont az öntéssel előállított kiindulási test szilárd anyagtartalmában

55 ugyanaz az alumínium ötvözet (porként) 50 t% részarányt képviselt és az égetés feltételei is azonosak voltak, a nagyobb fémtartalom mellett a jóval kisebb (2 órával szemben alig 1/3 órányi, azaz 20 perces) ldégetési idő ellenére is egyenletes vastagságú, jó minőségű bevonati réteg alakult ki. *

60

13