198432. lajstromszámú szabadalom • Eljárás összetett szerkezetű önhordó kerámia termék előállítására, valamint összetett szerkezetű önhordó kerámia termék

1 2 198.432 5. Példa Er a példa azt bizonyltja, hogy az alapanyag össze­nyomásával készített előminták esetében is létre le- 5 hét hozni a tömör, sűrű külső réteget, vagyis az elő­­minta előkészítésének módszere lényegében nem be­folyásolja a tömör felületi bevonat kialakulását az elő­ző példákban alkalmazott, nyomás nélkül létrehozott előminták esetében összehasonlítva. > Az Alcoa vég által gyártott A-17 jelű alumínium- '0 -trioxidját és az 1. példa szerinti összetételű porított alumlniumötvözetet kevertünk össze, a a keverékben 66 t% volt az alumínium-trioxid részaránya. Az ötvö­zött alumíniumból az egyik minta kialakításához -200 mesh szemcsézettségű, míg a másik minta létrehozásá- -jg hoz -80 +200 mesh szemcsézettségű frakciókat alkal­maztunk. A keverést mozsárban végeztük, az erőteljes keverés maga 30 percig tartott és ezzel egyenletes szemcseeloszlású keveréket kaptunk. Acél pofák kö­zött, 7.103 Pa nyomás alkalmazásával az így kapott keverékből 12,7 mm vastag, 25,4 mm átmérőjű ko- 20 rongszerű pelleteket préseltünk, mindenféle kötőa­nyag felhasználása nélkül. Ezt követően a kapott tes­teket tűzálló anyagú, alumínium-trioxid alapú anyag­ból készült csónakokba helyeztük és ezekkel kemen­cébe vittük be. A kiégetés során a hőmérsékletet elő­ször 12 óra alatt 1000 °C értékre emeltük, ezt adott 25 ideig tartottuk, majd 6 óra alatt a hőmérsékletet 1300 °C-ra emeltük, ez utóbbin a kiégetést 12 órán keresz­tül tovább folytattuk, majd a kapott termékeket mintegy 20 óra alatt szobahőmérsékletre hűtöttük le. Az így előállított mintákat kinyertük és meg­­vizsgáltuk. A kapott eredményeket a D. táblázat fog- ^ laja össze. D. táblázat: Az elöminta összenyomásának hatása Az ötvözött alu­mínium fém alap­anyag részaránya, t%! ______________________________34 34 Az alumínium fém alapanyag po­rának szemcsézettsége, mesh -200 -80+200 Az átmérő megváltozása a Idégetés következtében, % 9 6,2 A vastagság megváltozása a kiége­tés következtében, % 12,4 18,2 A tömeg megváltozása a kiégetés kö­vetkeztében, t% 15,4 22,9 A kialakult külső réteg minősége mindkét esetben ,_____________________________sűrű, tömör réteg 'A pépes anyag szilárd anyagtartalmának tömegé­hez viszonyítva 6. Példa Ez a példa azt bizonyítja, hogy a sűrű, tömör felü­leti réteg az E. táblázatban jellemzőkkel és tulajdonsá­gokkal akkor létrejön, ha a kerámia testben egynél több kerámia fázist hozunk létre, valamint akkor is, ha az előmintában reaktív hatású töltőanyagot alkal­mazunk a fémes alapanyag befogadására. E. Táblázat: A több kerámia anyagú fázis és a reaktív töltőanyag hatása Az ötvözött alumínium fém alap­anyag részaránya, t%^ 34' 50Z 34J 503 A fémpor szecsézettsége, mesh Tömegnövekedés a kiégetés kö­-80+200-200-80+200-200 vetkeztében, t% 25,3 36,9 24,2 29,9 Az átmérő megváltozása a kiége­tés következtében, % 10,6 7,4 A vastagság megváltozása a kiégetés következtében, % 20,7 13,4 A kiégetéssel létrejött B,A G,F, fázisok A,B,C C E,F,G E A felületi bevonat jellemzői Mind a négy mintánál a minta sá rga sűrű szürke bőrszerű bevonattal 1 2 3 A pépes anyag szilárd anyagtartalmának tömegéhez viszonyítva Cérlum-drkonát tartalmú keverék Lftium-cirkonát tartalmú keverék 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom