198431. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csiszoló anyagok előállítására

1 2 gű oxidációs reakciótermékkel és abba beágyazódjon. A kiindulási fém és a töltőanyag ilyen, egymáshoz ké­pest történő ehlyezése és irányítása elérhető úgy, hogy a kiindulási fém testét egyszerűen beágyazzuk a szemcsés töltőanyagba, vagy az egy vagy több darab­ból álló kiindulási fémet beletesszük a töltőanyag ágy­ba vagy egyéb elrendezésű töltőanyag szemcséi közé, vagy a két összetevőt egymás mellé helyezzük. A töl­tőanyag leivet például lemezke formájú, gömbágy (szi­lárd vagy üreges), por vagy más szemcsés anyag, aggre­gátum, tűzálló rost, csövecske, korong és hasonló vagy ezek kombinációja. A töltőanyagot minden eset­ben úgy rendezzük el, hogy a növekvő oxidációs reak­ciótermék behatoljon a töltőanyagba, vagy legalább egy részét beborítsa úgy, hogy a töltőanyag részecskéi vagy darabjai közötti űrt kitöltse az oxidációs reak­ciótermék mátrixa. Ha az oxidációs reakciótermék áthatolható töltő­anyag tömegen keresztül növekedésének elősegítésé­re vagy megkönnyítésére szükséges vagy kívánatos egy vagy több dópolóanyag alkalmazása, a dópolóanyagot tehetjük a kiindulási fémbe vagy fémre, vagy pedig ezen felül a dópolóanyagot tehetjük a töltőanyagra vagy az alkothat egy egységet a töltőanyaggal. Ily mó­don a dópolóanyag vagy anyagok alkalmazhatók a ki­indulási fém ötvözőanyagaként, vagy az előzőekben leírtak szerint a dópolóanyaggal a kiindulási fém felü­letének legalább egy része lefedhető. F.z az anyag fel­vihető a töltőanyagra is, alkothat egy egyseget a töltő­anyaggal vagy annak egy részével, de alkalmazható az eddigiekben ismertetett lehetőségek egyenként, kü­­lön-külön, vagy több kombinációjában. Abban az esetben, ha a dópolóanyagot a töltőanyaggal együtt alkalmazzuk, eljárhatunk bármilyen alkalmas módon, például úgy, hogy rmom cseppek vagy részecskék for­mában a dópolóanyagot a töltőanyag egész tömegé­ben diszpergáljuk, előnyösen töltőanyagból álló ágy­nak a kiindulási fémmel szomszédos részében. Bárme­lyik dópolóanyag úgy is felvihető a töltőanyagra, hogy belőle egy vagy két réteget képezünk az ágyon vagy az ágyon belül, olyan részeken, például belső nyílásokon, hézagokon, utakon, közbülső üregekben vagy hasonló helyeken, amelyek áthatolhatóvá teszik az ágyat. A dópolóanyagot folyamatosan leadó anyag­forrás úgy is létrehozható, hogy a dópolóanyagot ri­deg testben helyezzük el és a rideg testet hozzuk érintkezésbe a kiindulási fém felszínének legaláhb egy részével és a töltőanyagból álló ággyal. Például, ha a felhasznált dópolóanyag szilícium, akkor szilícium­­tartalmú vékony üvegből vagy más anyagból álló ré­teget helyezhetünk el a kiindulási fémre, amelyre va­lamilyen szekunder dópolóanyagot korábban már rá­helyeztünk. Amikor a szilíciumtartalmú anyaggal be­borított, kiindulási fémet oxidáló környezetben meg­olvasztjuk (például alumínium esetén levegő atmosz­férában, 850...1450 °C, előnyösen 900...1850 °C tar­tományba eső hőmérsékletet biztosítunk), a polikris­­tályos kerámiai anyagnak az áthatolható töltőanyagba való árnövelése megindul. Abban az esetben, ha a dópolóanyagot kívülről visszük fel a kiindulási fém felületének legalább egy részére, a polikristályos oxidszerekezet általában az áthatolható töltőanyag­ban fejlődik, lényegében a dópolóanyag rétege felett (mégpedig általában az alkalmazott dópolóanyag ré­tegének szélességében). Minden esetre kívülről a kiin­dulási fém felületére és/vagy az áthatolható töltőa­nyagból álló ágyra felvitt egy vagy több dópolóanyag alkalmazható. Ezen belül a dópolóanyaggal ötvözött kiindulási fém és/vagy a kiindulási fémre kívülről fel­vitt dópolóanyag hatása fokozható úgy, hogy az adott dópolóanyagot további mennyiségben az ágyra fel­­vfve is alkalmazzuk és fordítva. Abban az esetben, ha valamely kerámiai kompozit szerkezet kialakításához kiindulási fémként alumí­niumot vagy ötvözeteit és oxidálószerként oxigéntar­talmú gázt alkalmazunk, az ötvözőanyagként felhasz­nált vagy a fémre felvitt dópolóanyag az előzőekben leírtak szerinti mennyisége általában megfelelő. A kiindulási fémet ezután olvasztótégelybe, vagy más tűzálló anyagi! tartályba helyezzük úgy, hogy a tar­tályban az áthatolható töltőanyag tömege oxidáló anyagot tartalmazó atmoszférában (tipikusan környe­zeti nyomáson lévő levegőben) szomszédos legyen a fém felületével vagy vegye azt körül. Az így létrejött összeállítást ezután kemencébe tesszük és tipikusan 850 °C-tól 1450 °C-ig terjedő hőmérsékletre hevít­jük. Az alkalmazott hőmérséklettartomány legelő­nyösebben 900 °C és )!350 °C között van, a töltő­anyagtól, a dópolóanyagtól vagy anyagok koncentrá­ciójától, illetve kombinációjától függően. Ennek kö­vetkeztében megindul a kiindulási féin transzportjá­nak folyamata a külső rétegek. így az alumínium ki­indulási fémet általában védő oxidrétegen át. A folyamatosan fenntartott nagy hőmérséklet ha­tására a kiindulási fém érintkezik az oxidálószerrel, ez lehetővé teszi az előzőekben leírtak szerint a poli­kristályos reakciótermék képződését. Ha a kerámiai kompozitszerkezet előállításához szilárd oxidálószert használunk, ezt diszpergálhatjuk a kiindulási fémet körülvevő töltőanyag teljes térfogatában vagy annak egy részében. Ha folyékony oxidálószert alkalma­zunk, a megfelelő folyékony oxidálószerrel bevonhat­juk vagy átitathatjuk a töltőanyagot. Mindenesetre az oxidációs reakciótermék fokozatosan átitatja a szom­szédos, áthatolható töltőanyagot az összekapcsolódó oxidációs reakciótermék mátrixával, amely tartalmaz­hat nemoxidált fémes összetevőket, mint például va­lamely redukálható dópolóanyag fémes alkotórészeit, és így összefüggő kompozíciót képez. A növekvő poli­kristályos mátrix átitatja a töltőanyagot, vagy abba behatol. A találmány szerinti eljárásban alkalmazható töltő­anyagok a kiindulási fémtől és az oxidációs atmoszfé­rától függően a következők lehetnek: oxid-, nitrid-, borid- vagy karbidvegyületek önállóan vagy kombiná­cióban. Az ilyen vegyületek tipikus képviselői például az alumínium-oxjd, szilícium-karbid, szilícium-dioxid, szilícium-alumínium-oxinitrid, cirkónium-oxid, cirkó­nium-borid, titán-nitrid, bárlum-titanát, bór-nitrid, szilídum-nitrid, gyémánt, titán-diborid, magnézium­­-aluminát-spinell és ezek keverékei. A jelen találmány szerinti eljárás azonban foganatosítható tetszőleges töltőanyaggal, amelynek jellemzői alkalmasak az elő­állított csiszolóanyag tulajdonságainak kívánt irányú befolyásolására. A következő példa a találmány további lényeges vonatkozásait is bemutatja. Találmányunk szerinti, eljárással készített csiszoló­­anyagot hasonlítottunk össze hagyományosan gyár­tott alumínium-oxid csiszolóanyaggal (38 Alundum, Norton Co. gyártmány, 14 mesh-es szitafrakció) ke­reskedelemben kapható acéltest csiszolóképesség vizs-198.431 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom