198421. lajstromszámú szabadalom • Becsuklásgátló szerkezet szabadon kormányozható járművekhez,főleg csuklós buszokhoz
1 198 421 2 zérlővezeték^n keresztül világít, másrészt egyúttal jelet kap a 36 bemenővezetéken keresztül a 25 számítógép. Az 5. ábrán feltüntetett találmány szerinti változat mindössze abban különbözik a 4. ábrán látható kiviteli alaktól, hogy a 4. ábra szerinti 17 lezáró- és vezérlőegységet, valamint a 19 fojtószelepet itt 37 vezérlőegységgel helyettesítettük, amely a 25 számítógép által a 38 vezérlővezetéken keresztül a maximálisan nyitott és a teljesen zárt állapotok között fokozatmentesen szabályozható. A 37 vezérlőegység teljesen lezárt állapotában a 8 és 9 egységek dugattyúi nem elmozdíthatok, ugyanakkor ezek egymással szemben többé vagy kevésbé nagy ellenállással szemben elmozdíthatok, ha a 37 vezérlőegység többé vagy kevésbé nyitott helyzetben van. Az utóbbi esetben tehát a 2 utánfutónak az 1 gépkocsihoz képesti jobbra, illetve balra történő becsuklása többé vagy kevésbé erős csillapítás mellett lehetséges. Az elsőként említett állapotban a csukló az 1 gépkocsi és a 2 utánfutó között reteszelve van. A 14 és 15 bemenővezetékekkel párhuzamosan az 5. ábra szerint 39 áthidalóvezeték van elrendezve, amelynek ágait egymástól 40 elzáróegység választja szét a jelen esetben. Hiba esetén a 25 számítógép ezt a 40 elzáróegységet külön nem ábrázolt vezérlővezetéken keresztül olyan állásba hozhatja, hogy a 39 áthidalóvezetéket nyitja és egyúttal a 23 tárolóval köti össze. Ezzel a 8 és 9 egységek dugattyúi a 37 vezérlőegység helyzetétől függetlenül szabadon elmozdíthatok. Mind a 4., mind pedig az 5. ábra szerinti elrendezésnél a 25 számítógép a 17 lezáró- és vezérlőegység és a 19 fojtószelep, illetve a 37 vezérlőegység megfelelő vezérlésével a 2 utánfutó többé vagy kevésbé erős becsuklását megengedi, vagy kizárja. A legegyszerűbb esetben a számítógép meghatározza a csuklásszög kormányszögtől függő maximális értékét, amely mindig állandó kormányelfordításnál csúszásmentes, illetve szinte csúszásmentes haladást állít be. A 7. ábrán M görbe ennek a maximális értéknek a kormányelfordítástól való függését szemlélteti. Amíg a becsuklásszög tényleges értékéből és a kormányszög tényleges értékéből képzett értékpár az M görbének a sáv-szerűen behatárolt M’ tartományába esik, addig a 25 számítógép tetszőleges értelmű elmozdulást enged a henger-dugattyú 8 és 9 egységeknél. Ennek során csak növekvő haladási sebességnél állítja a 19 fojtószelepet és a 37 vezérlőegységet a növekvő fojtás értelmében. A növekvő fojtás pedig értelemszerűen növekvő becsukláscsillapítással jár. Ezzel tehát a 2 utánfutó mindkét oldali, többé, vagy kevésbé erős becsuklását tesszük lehetővé. Ha a kormányszög tényleges értékéből és a becsuklásszög tényleges értékéből képzett értékpár az M’ tartományon kívül esik, akkor a 17 lezáró- és vezérlőegység állítása révén a henger-dugattyú 8 és 9 egységek dugattyúinak csak olyan elmozdulását engedjük, amelynél a 2 utánfutó kizárólag egyirányú becsuklást végezhet. Ilyenkor a kormányszög és a becsuklásszög érték - páija megközelíti az M’ tartományt. Kisebb tapadás esetén a csuklós jármű keresztirányban csak korlátozott mértékben gyorsítható, azaz éles kanyarokat csak csökkentett sebességgel, nagyobb sugarú íveket viszont nagyobb haladási sebességgel tehetünk meg. Ez más szóval annyit jelent, hogy a becsuklásszög mindenkori valós értékének a lényegében csúszásmentes haladáskor lehetséges sebességfüggő határérték alatt kell lennie. (Ezt a 6. ábrán különböző elérhető keresztirányú gyorsulások esetében szemléltettük). Ezt a körülményt a be csuklásvezérlő 25 számítógép oly módon tudja figyelembe venni (lásd 7. ábra), hogy az akkor engedi a 2 utánfutó sebességtől függő jobbra, illetve balra történő becsuklását, ha a kormány szög és a becsuklásszög tényleges értékeiből képzett értékpár a haladási sebességtől függő, sávszerű Ni, N2, N3 szakaszokon belül esik. Ha ezek az értékpárok a fenti szakaszokon kívül esnek, akkor a 25 számítógép a reteszelőösszekötő 13 kapcsolás megfelelő vezérlésével (4. és 5. ábra) csak olyan mértékű becsuklást enged, amelynél a fenti értékpárok megközelítik a N3 szakaszokat. Ha a kormányt az N2 szakasz esetében a vezető 20°-nál nagyobb szöggel fordítja el jobbra, vagy balra, akkor a 25 számítógép & reteszelő-összekötő 13 kapcsolás révén a 2 utánfutó számára olyan becsuklásszöget enged, amely a K2 határérték közelében van. Ugyanez érvényes a Ki, illetve K3 határértékekre, ha a csuklós jármű az Ni, illetve N3 szakaszokhoz tartozó haladási v sebességgel halad. A 25 számítógép tehát meghatározza a kormányszög és a haladási sebesség, illetve a gyorsulás időbeli változásából a becsuklásszög névleges értékét, amelyet a megteendő útszakasz és a kormányszögváltozás függvényében be kellene állítani. Ehhez a reteszelő-összekötő 13 kapcsolást úgy működteti, hogy a 2 utánfutó tényleges be csuklásszöge megközelítse a mindenkori névleges értéket. A 8. ábrán a találmány szerinti becsuklás-szabályzás számítógépes folyamatábrája látható. A számítógép a bemeneti oldalon érzékelőkkel van összekötve, amelyek a jánnű menettulajdonságával kapcsolatosjeleket szolgáltatnak: V - haladási sebesség, LW - kormányszög, KV - becsuklásszög-változási sebesség, K- becsuklásszög tényleges értéke. Először is megállapítjuk, hogy a jármű V haladási sebessége nagyobb-e 0-nál. A folyamatábrán J-vel jelöljük azt az esetet, amikor a haladási sebesség nagyobb nullánál, azaz ha a jármű előre halad. Abban az esetben, ha a haladási sebesség nem nulla fölötti értékű, akkor N hivatkozási jelet használunk, azaz ilyenkor a sebesség negatív értékű, vagyis a jármű hátramenetben halad. Először vizsgáljuk meg az előremenetet. (Elöljáróban megjegyezzük, hogy a 8. ábra folyamatdiagramján feltüntetett pozíciószámok nem tévesztendők össze az 1 —5. ábrákon alkalmazott hivatkozási számokkal.) A folyamatábra 1 pozíciószáma szerint a csillapítási ellenállás, illetve a csillapítási nyomás P_g a becsuklási elmozdulások alapcsillapításához F(V) függvény szerint állítandó be, amelyet például jelleggörbével előre megadhatunk. Ennél a F(V) a haladási V sebesség függvénye, és oly módon, például jelleggörbével adható meg, hogy a csillapítás növekvő haladási sebességnél erősödjön. A folyamatábra 2 pozíciószáma szerint a megadott P_g alapcsillapítást VST erősítőtényezővel megnöveljük, amely lényegében a KV becsuklásszög-változási sebesség F(KV) függvénye. Ennél a VST erősítőtényező a növekvő KV becsuklásszög-változási sebességnél rendre nő. A folyamatábra 3 pozíciószáma szerint a számítógép 5 1C 10 20 2f> 30 3!i 49 45 59 55 60 05 4
