198386. lajstromszámú szabadalom • Javított kapszulák
1 198 386 2 A találmány tárgya javított mechanikai stabilitású kapszulahéj, amelyet különféle humán- és állatgyógyászati készítmények kimért dózisainak elhelyezésére alkalmaznak, különösen pedig a két részből álló kemény zselatinkapszula. Ilyen kapszulákat például úgy készíthetünk, hogy formaszegeket forró zselatinoldatba mártunk, a szegeket kivesszük a zselatinoldatból, a zselatint hagyjuk megdermedni szárítás révén, majd az így keletkezett héjakat lefejtjük a szegekről. A szárítási folyamatban vízveszteség következik be, amely olyan kemény zselatinhéjat eredményez, amelynek egyensúlyi víztartalma mintegy 13-16%. Ila a kapszulahéjakból további vízmennyiséget távo - htunk el, a zselatinfal rideggé válik. Ha ez a kapszula töltése és összeszerelése után következik be, azt eredményezheti, hogy a kapszula tartalma elvész, mivel a csomagolás során bizonyos mechanikai károk érhetik a kapszulát, a csomagolásból való eltávolítás során pedig a kapszulafalat érhetik túl nagy nyomások. A vízveszteséget és az ennek következtében fellépő ridegséget számos tényező okozhatja. így a kapszulák tárolása vagy szállítása történhet töltés és összeszerelés előtt vagy után nem megfelelő légköri körülmények között, és ez vezethet például vízveszteséghez. Kívánatos lehet például higroszkópos vagy folyósodásra hajlamos anyagok kapszulázása is, és ilyenkor ezeket meg kell óvni a levegőből való vízfelvételtől,, mivel az bomlásukat okozná. Ha erre a célra kemény zselaitinkapszulákat alkalmazunk, akkor a higroszkópos vagy folyósodásra hajlamos anyag hajlamos a víz elvonására a kapszula zselatinjából. Ez azután ridegséget okozhat és ezáltal a kapszulák megsérülhetnek, a tartalmuk elfolyhat vagy károsodhat. Különösen nagy a kapszulák károsodásának veszélye a levegőhólyagos csomagolásból történő eltávolítás során. Ilyenkor ugyanis szokatlan igénybevételnek van kitéve a kapszulahéj. A higroszkópos vagy folyósodásra hajlamos anyagot tartalmazó két részből álló zselatinkapszulák, amelyek levegőhólyagos csomagolásba kerülnek, rideggé válhatnak a gyártás és a felhasználás közötti periódus alatt és ez azt eredményezi, hogy amikor a felhasználó megpróbálja a kapszulát a levegőhólyagos csomagolásból kivenni, a nyomás, amelyet a kapszulára alkalmaz, azt eltörheti, elszakíthatja és így annak a tartalma elveszhet. Számos kísérlet történt a kemény zselatinkapszulák rideggé válása problémájának megoldására. így például a kapszulákat alkotó zselatinoldathoz lágyítókat, például glicerint, szorbitot vagy egyéb polialkoholokat adagoltak.1 Ilyen lágyítókat gyakran alkalmaznak az egy részből álló, lágy zselatinkapszulák előállításánál. Egy másik módszer szerint dietil-ftalátot vagy triacetint dolgoztak be a kapszula anyagába, ezeket az anyagokat a tabletták film-bevonásánál alkalmazzák lágyítóként.2 j1 *2 Irodalő mi helyeket lásd a leírás végén.) Ezideig egyik módszerrel sem sikerült előállítani jó minőségű, kemény zselatinkapszulákat, amelyek higroszkópos vagy folyósodásra hajlamos töltettel rideggé válás nélkül tárolhatók. A fentebb említett megoldások vagy túl gyenge kapszulákat eredményeztek, vagy polimer inkompatibilitási problémák miatt nem lehetett tikét végrehajtani. A találmány célja tehát eljárás olyan két részből álló zselatinkapszulák előállítására, amelyek fala raktározás jtán akkor sem válik rideggé és repedezetté, ha higroszkópos vagy folyósodásra hajlamos anyagot tartalmaz. A találmány tárgya olyan javított mechanikai stabilitású, két részből álló, kemény kapszulahéj, amely zselatin és Na-karboxi-metil-cellulóz keverékéből áll. A találmány értelmében a „két részből álló kapszulahéj” kifejezés olyan kapszulát jelent, amely egy hengeresen kialakított alsó részből és egy felső részből áll, mindkettőnek van egy nyitott és egy zárt vége, az alsó rész átmérője kisebb, mint a felső részé úgy, hogy a felső rész lezárja az alsó rész nyitott végét akkor, amikor a felső részt az alsó részre csúsztatják. A Na-karboxi-metilcellulóz hidrofil anyag, amely vízfelvételkor megduzzad. Na-karboxi-metil-cellulózt a zselatinhoz a szokásos töltőanyagok és segédanyagok mellett adagoljuk, ilyenek például a színezékek, a nedvesítőszerek, a konzerválószerek és hasonlók. A zselatinhoz adagolt Na-karboxi-metil-cellulóz mennyisége nem kritikus. Ez azt jelenti, hogy jelen lehet például egészen mintegy 10 tömeg%-ig. Előnyösen 5 tömeg% alatti mennyiségben alkalmazzuk, még előnyösebben 0,5 tömegbe és 2,0 tömeg% közötti mennyiségben. A Na-karboxi-metil-cellulózt por formában alkalmazzuk, a rostok hossza mintegy 1000 mikron alatti, előnyösen 300 mikron alatti, például 50 és 300 mikron közötti. Ilyen anyagra példaként megemlíthetjük a Croscarmellose (USNF)-t, amely a nátrium-karboxi-metil-cellulóz egy térhálósított formája és amelyet például az FMC szállít ,AcDiSol” néven. Ezt az anyagot tablettaszétesést elősegítő és oldódást elősegítő anyagként használják. Ez egy szélasanyag, amely 50—300 mikron közötti hosszúságú rostokból áll, és a következő tulajdonságokkal rendelkezik: a) megduzzad, amikor vízzel kerül érintkezésbe, b) visszatartja az elnyelt vizet. Ezt az anyagot csupán példaként említettük, a szakterületen jártas szakember a meghatározott kívánt tulajdonságok alapján más anyagokat is ki tud választani. Természetes, hogy a szálas pornak, amelyet lenyelnek, gyógyászati célra vagy állatgyógyászati célra alkalmasnak kell lennie. A találmány szerinti kapszulákat a szokásos műveletekkel lehet előállítani. A kívánt mennyiségű Na-karboxi-metil-cellulózt a zselatinhoz akár annak oldódása előtt, akár aközben, akár azután lehet adagolni, például vizes szuszpenzió formájában. Az olvasztott zselatinfürdőt azután keverni kell homogén szuszpenzió eléréséig, amelyből a kapszulahéjakat a szokásos módon lehet elkészíteni. A találmány előnyei világosan kitűnnek a következő példából. Példa No. 0 kapszulákat készítünk zselatinból, 1% illetve 2% Croscarmellose-t adagolunk a zselatinhoz 1%-os 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 50 65 2
