198293. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált piperazinil-1,4-naftalin-dion származékok és hatóanyagként e vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 2 2-metil-3-(4-benzil-l -piper­­azinil)-naftalin-l ,4-dion 4,8 0,7 2-metil-3-^4-[3-(trifluor-metiI)­­-fenil]-l -piperazinirt-naftalin­­-1,4-dion 0 N-[l ,4-dihidro-l ,4-dioxo-3{4- [3-(trifijJor-metil)-fenU]-l -pi­pe razinil}-2-naftil]-aceta mid 0,3 2-metü-3-[4-(2-piridil)-l -piper­­azini]]-naftalin-l ,4-dion 0 0 N-(4-klór-fenil)-4-(l ,4-dihidro­­-3-metil-l ,4-dioxo-2-naftil)­­-piperazin-1 -karboxamíd 8,8 2-[4-(2-benzoxazolil>l -piper­­azinil]-3-klór-naftalin-l ,4-dion 2-[4-(2-benzotiazolil)-l -pipe­­azinil]-3-ldór-naftalin-l ,4-dion­­-hidrogén-klorid 13,5 19,6 4-(3-klór-l ,4-dihidro-l ,4-dioxo­­-2-naftil)-piperazjn-l -karbon­sav-e til-észter-hi drogén -ki orid 9,3 6,9 4-(3-klór-l ,4-dihidro-l ,4-di­­oxo-2-naftil)-N-(3-klór-fenil)­­-2-metiFpiperazin-l -karboxamíd 15,2 25,7 4-(3-klór-l ,4-dihidro-l ,4 dioxo­­-2-naftil)-piperazin-l -karbonsav­­-(2-metil-propil)-észter 27,4 31,6 * Az LBT4 oszlopban lévő nyomok nem hatá rozhatók meg a vizsgálat zavaró tényezői miatt Az (I) általános képletű vegyületek in vivo asztma­ellenes hatását egéren vizsgáltuk, passzív, transzder­­mális anafilaxis teszttel, az alábbiak szerint: Immunglobulin E (IGE) és G (1GG) előállítása Nőstény B6XD2 FI egerekbe (Jackson Laborato­ries) intraperitoneálisan injektálunk 1 jug DNP-oval bumint és 1 mg alumínium-hidroxid-gélt (Wyeth Amphojel") tartalmazó 0,4 ml sóoldatot. Egy vagy két hónap múlva az egereket ugyanezen antigén­­készítménnyel újraoltjuk. A második oltás után egy héttel az egereket leöljük és a szérumot összegyűjt­jük. Az összegyűjtött szérumok titerét úgy állítjuk be, hogy közel 1 cm átmérőjű 48 órás PCA-léziót kapjunk. Passzív, transzdermális anafilaxis vizsgálat Az antigénnel való provokálás (0. óra) előtt 50 órával 50 }íl IGE-t vagy lGG-t injektálunk intrader­­málisan az egerek oldalába, a hónaljtól hátrafelé, a rekeszizommal egy magasságban. Ekkor az egereket egyenként számozott ketrecekbe helyezzük, á vélet­lenszerűen elosztjuk kontroll és kezelt csoportokra, a kontroll csoport 15 állatból, minden egyes kezelt cso­port 10 állatból áll. A provokálás és leolvasás sorszám szerint történik, így a leolvasás lényegében „vak”, azaz szubjektív tényezőtől mentes. A provokálás előtt 1 órával (-1. óra) a kontroll állatokba 0,5 ml 0,05% karboxi-metil-cellulózt tartalmazó sóoldatot injektálunk intraperitoneálisan. A hatóanyaggal kezelt állatoknak a hatóanyagot 0,1%-os karboxi­­-metil-cellulóz-oldatban oldva, 0,5 ml dózistérfogat­ban adjuk orálisan, a -1. órában. A0. időpontban az egereket éterrel altatjuk, és a farokvénába 0,1 mg dinitro-fenilezett (DNP)-ovalbumint és 2,5 mg Evans blue festéket tartalmazó 0,5 ml sóoldatot injektálunk. A ’-15. percben az egereket a nyakcsigolya eltűrésé­vel leöljük, a hátbőrt eltávolítjuk és a belső felületen megvizsgáljuk a kék PCA foltokat. Feljegyezzük a beszűrődések legnagyobb és legkisebb átmérőjét, és a szinintenzitás kvalitatíve becsült értékét. Az adott kezelt csoportban az átmérők (területek) át­lagát a kontroll csoportéhoz viszonyítjuk. A vizsgált vegyületet akkor tekintjük asztmaellenes hatásúnak, ha a kezelt csoportban a terület jelentősen kisebb, mint a kontroll csoportban mért beszűrődött terü­let (p < 0,05, Student t-teszttel meghatározva). A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek né­hány képviselőjével kapott eredményeket a 3. táb­lázatban ismertetjük. A gátló dózis (1D5o) azt a dózist jelenti, amely a kontrolihoz képest 50%-kal csökkenti a lézió nagyságát. 3.táblázat Passzív, transzdermális anfilaxis vizsgálat egéren Vegyületneve ID50 (ftmól/1) IGE 1GG A-(3-klór-l ,4-dioxo-2-naftil)- 1 -piperazin-1 -karbonsav-etil­­észter 61,0 16,0 .!-klór-3-^[metil-(2-metil­­be n zil -a min o )-e ti i ] -a min á - naftalin-1,4-dion-hidrogén-30,3 41,2 klorid 1 -j|4-(3-klór-l ,4-dihidro-l ,4- díoxo-2-naftil)-l -piperazinil]­­acetilj-pirrolidín 25,0 25,0 4-(3-klór-l ,4-dihidro-l ,4-di­­oxo-2-naftil)-piperazin-l - -karbonsav-e tü-észter-hidro­­gén-klorid 25,0 25,0 A találmány szerinti eljárással előállított új ve­gyületek közelítőleg napi 0,1-100 mgjtesttömeg kg dózisban adagolva fejtenek ki asztmaellenes hatást emlős szervezetekben. Optimális eredményt előnyö­sen 0,1—25 mg/testtömeg kg/nap dózissal érhetünk el, és olyan dózisegységeket alkalmazunk, hogy egy közel 70 kg testtömegű kezelendő alanynak 24 óra alatt összesen közel 7 mg és 1,8 g közötti ható­anyagot adagoljunk. A fenti dózistartományon belül olyan dozírozást állíthatunk be, amellyel optimális terápiás hatást érünk el. Például naponta többszöri, osztott dózist adagolunk, vagy a dózist arányo­san csökkentjük, ahogy azt a gyógyászati helyzet követelményei indikálják. Határozott gyakorlati előnyt jelent, hogy az (1) általános képletű ható­anyagokat bármely szokásos módon alkalmazhatjuk, Így orálisan, aeroszol formájában, intravénásán, ínt­­ramuszkulárisan vagy szubkután módon is. Orális alkalmazási mód esetén a hatóanyagot inert hígítószerrel vagy emészthető, asszimilálható hor­dozóanyaggal keveijük, vagy kemény vagy lágy zse­latin kapszulába zárjuk, vagy tablettává préseljük, vagy közvetlenül a beteg ételébe keverhetjük. A ható­anyagot gyógyszerkészítésben szokásosan használt se­198.293 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom