198225. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkil-aromás poliszulfid EP adalékok előállítására

3 HU 198225 B 4 giai tulajdonságait, mint például berágódás­­gátló hatását (EP hatás) a klórmetilezési re­akciólépésben előállított termék összetétele nagymértékben befolyásolja. Vizsgálataink során ugyanis azt tapasztaltuk, hogy alkil­­-aromás vegyületek klórmetilezésekor soha nem képződik egységes anyag, hanem mór közvetlen a reakció megindulása utón a rao­­noszubsztituált vegyületek mellett egymást követő reakciókban di- és esetleg többször szubsztituált vegyületek is keletkeznek. A folyamatot az A., és B. reakció vázlatok szem­léltetik. Az alkil-aromás szénhidrogének reakció­inak törvényszerűsége, valamint az aromás gyűrűhöz kapcsolódó -CH2-CI csoport reak­­ciógáltó hatása miatt egy újabb metil-klorid csoport belépésének reakciósebessége kisebb, egy harmadik metil-klorid belépésének a va­lószínűsége pedig az esetek nagy részénél elhanyagolható. Az 1. ábrán bemutatjuk egy xilol izo­­merelegy 35 °C és 50 °C hőmérsékleten vég­zett klórmetilezésével előállított termék-ösz­­szetételének változását a termék őssz-klór­­tartalmának változása függvényében. A diag­ram vízszintes tengelyén a klórtartalmat (tö­megé), a baloldali függőleges tengelyen az összetételt (tömeg%), a jobb oldali függőleges tengelyen pedig a monoklór/diklór arányszá­mot tüntettük fel. Az ábrán bemutatott diagram jól érzé­kelteti, hogy a klórtartalom növekedésével a mono-klórtartalmú termékek (I görbék) mel­lett jelentősen megnő a diklór, azaz két me­til-klorid csoportot tartalmazó vegyületek mennyisége is (II. görbék). A klórtartalom növekedésével csökken a monoklór/diklór arány (III. görbék) és ennek értéke a maga­sabb hőmérsékleten végzett reakciónál ki­sebb. Felismertük tehát, hogy az adalékelöállí­­tás első reakciólépésben lehetőség van a mo­noklór/diklór arány változtatására, amit a klórmetilezés hőmérsékletének, az alkil-aro­­más-szénhidrogén-sósav-formaldehid mól­arány és a klórtartalom megválasztásával le­het változtatni. Ennek azért van jelentősége, mert a második reakciólépésnél, a poliszulfid­­képzési reakcióban a klórmetilezett alkil-aro­más csoportok a klóratomok lehasadása köz­ben egymással Sx csoportokon keresztül ősz­­szekapcsolódnak, és mivel diklór-származékolc is vannak jelen Így nemcsak dimerek, hanem trimerek, adott esetben tetramerek is kép­ződnek. A folyamatokat a C, D, E reakcióváz­latok mutatják be. A 2. ábrán az alkil-aromás-poliszulfid EP adalék összetételének változását mutatjuk be a poliszulfidképzéshez közbenső termék­ként használt klórmetilezett alkil ai-omás szénhidrogén monoklór/diklór aránya függ­vényében. A diagramon a vízszintes tenge­lyen a monoklór/diklór arányokat, a függőle­ges tengelyen pedig az összetételt (tömeg%) tüntettük fel. A xilol kiindulási anyagra meg­adott adatokat számolással határoztuk meg. Az ábrán jól látható, a monoklór/diklór arányszóm csökkenésével a dimerek mennyi­sége (I) rohamosan csökken, míg a trimerek mennyisége (II) erőteljesen növekszik. Még húszszoros raonoklórmennyiség esetén is mintegy 12%-ban tartalmaz a termék trimere­­ket, és négyszeres monoklór/diklór aránynál a termékben 50% a részarányuk. Az alkil-aromás poliszulfid EP adalék előállítása szempontjából döntő fontosságú az organikus poliszulfid összetételében a dime­rek és trimerek aránya. A dimerek, mivel szénhidrogéntartalmuk nagyobb, apoláros ol­dószerekben, kenőolajokban jobban oldódnak, ezért a poliszulfidok dimer-tartalmának növe­lésével javul a termék oldhatósága, összefér­­hetösége más adalékokkal. A nagy trimer (esetleg tetramer) tartalmú poliszulfidok ezért más adalékokkal nem keverhetők, old­hatóságuk korlátozott. Felismerésünk alapján kenő- és hidraulika-olajok, kenőzsírok és ezek EP adalékelegyeinek gyártására alkalmas szerves poliszulfid előállításának elengedhetetlen kö­vetelménye az, hogy a klórmetilezettt köz­benső termék monoklórtartalma a diklórtarta­­lom legalább hétszerese legyen. Xilol izomer­­elegy kiindulási anyagnál ez a feltétel biz­tonsággal teljesíthető legfeljebb 40 °C hő­mérsékleten, legfeljebb 14% klórtartalom el­éréséig legalább 4:1, 2:1 sósav-paraformalde­­hid-xilol mólaránnyal végzett klórmetilezési reakcióval. Kisebb klórtartalom a reagálatla­­nul visszamaradó xilol nagy mennyisége miatt nem gazdaságos. A nagyon alacsony hőmér­séklet jelentősen megnöveli a reakcióidőt. Ez a feltétel ugyanakkor teljesíthető magasabb hőmérsékleten végzett klórmetile­zési reakciónál is abban az esetben, ha a paraformaldehid mólarányt csökkentjük. A legfeljebb 100 °C-on, legfeljebb 14% klórtar­talomig végzett klórmetilezésnél a xilolra szá­mított legalább 2-szeres sósav- és legfeljebb 0,8-szeres paraformaldehid mólfelesleg esetén a legalább hétszeres monoklórtartalom határ­érték ugyancsak teljesül. Emellett a maga­sabb hőmérséklet következtében a reakcióidő is jelentősen lecsökken. Kenő- és hidraulika-olajok, kenőzsírok és fémmegmunkálási segédanyagok önálló EP adalékaként, valamint egyes polárosabb jelle­gű adalékokkal keverve ezek EP adalékele­gyeinek előállítására használatos szerves po­liszulfid megfelelő minőségben állítható elő, ha a klórmetilezettt közbenső termék mono­klórtartalma a diklórtartalom legalább három­szorosa. Xilol izomerelegy kiindulási anyagnál ez a feltétel biztonsággal teljesíthető legfel­jebb 50 °C-on, legfeljebb 18,0% klórtartalo­mig legalább 4:1, 2:1 sósav- paraformalde­hid-xilol mólaránnyal végzett klórmetilezési reakcióval. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom