198216. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szialozil koleszterin és ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 HU 198216 B 2 A találmány tárgya eljárás szialozil koleszte­rin elAáUitásárat amely a perifériás és köz­ponti idegek sérülései következtében előállott különféle megbetegedések gyógyításában használatos. Ismeretes, hogy a szialinsav, másnéven acil-neuraminsav (neuraminsav acilezett szár­mazékai, Bruckner 1/2, 1098-1099 o.) jelen van sok állati szervezetben és bizonyos baktériumok sejtfelületén szialilezett moleku­lakomplex formájában, ilyen például a glikop­­rotein, glikolipid, oligoszacharid vagy poli­száé harid. Napjainkban ezt a vegyületet fontosnak tartják gyógyászati hatása szempontjából, ami különösen az idegi funkciókra, dagana­tokra, gyulladásra, immunitásra, vírusfertő­zésre, bizonyos hormon receptorokra gyako­rolt hatásban nyilvánul meg. Igen nagy fi­gyelmet érdemel a vegyület mint a sejtfelüle­ten lokalizált igen aktiv vegyület. Mindazon­által a szialinsavnak a szialilezett molekula­­komplexben játszott szerepe még nem tisztá­zott. Napjainkig sok szerveskémikus foglalko­zott a vegyülettel és sokféle származékát ál­lították elő, de ezek közül egyik sem bizo­nyult jelentős fiziológiai aktivitásúnak. Az emberi életet jelentősen meg lehet hosszabbítani gyógyszeres kezeléssel a vér­képző szervek rosszindulatú tumorjai, sokfé­le daganat, valamint kollagén betegségek esetében is. Ezek a kezelések azonban elke­rülhetetlenül olyan gyógyszerek szedését te­szi szükségessé, mint a mellékvesekéreg hor­mon, az immunszupresszánsok stb. Azonban sokféle nemkívánatos mellékhatás is fellép, így például az immunológiai alkalmasság csökkenése. Munkánk során különös figyelmet szen­teltünk a szialinsavnak, amely biológiailag saját, természetes komponens. Olyan immun­­-szabályozó szert kerestünk, amely mellékha­tás nélkül, a szialinsav kémiai módosításával fejti ki az immunrendszerre gyakorolt hatá­sát. Azt találtuk, hogy a találmány szerinti eljárással előállított szialozil-koleszterin farmakológiailag hatásos, a neuropátia gyógyszerként használható. Mindez azon a felismerésen alapul, hogy a szialozil-koleszte­rin elősegíti a neuroblastoma sejtek neuritja­­inak növekedését egérből származó neurob­lastoma sejtek (Neuro 2a) esetében. A találmány tárgya tehát eljárás új, szi­alozil-koleszterin előállítására és eljárás az ezen hatóanyagot tartalmazó neuropátia elleni új gyógyszerkészítmény előállítására. Annak következtében, hogy a találmány szerinti eljárással előállított szialozil kolesz­terin nátrium-só formában van jelen, a ko­leszterin kiváló vizoldékonyságú, s ez kiszé­lesíti a koleszterin hasznosságát. A találmány tárgya eljárás a (IV) vagy (V) általános képletű vegyületek előállítására, oly módon, hogy valamely (I) általános képle­tű vegyületet koleszterinnel reagáltatunk és a kapott (II) vagy (III) általános képletű ve­gyieteket hidrolizáljuk. A (IV) képletű 2-alfa(5-koleszten-3-béta-il­­-oxiJ-N-acetil-neuraminsav nátriumsó és az (V) képletű 2-béta(5-koleszten-3-béta-il-oxi)­­-N-acetil-neuraminsav nátriumsó előállítását az 1. reakcióvázlat szemlélteti. Az eljárásnál kiindulási vegyületként a 2-béta-klór-4,7,8,9- -tetra-O-acetil-N-acetil-neuraminsav metilész­­tert alkalmazunk. A találmány szerinti eljárásban kiindulá­si anyagként használt ((I) képletű] vegyület ismert, a kereskedelemben hozzáférhető ve­gyület. Az előbb ismertetett reakcióban az (I) képletű vegyületet koleszterinnel reagáltat­­juk Koenigs-Knorr katalizátor jelenlétében, 20-25 °C hőmérsékleten, normál nyomáson, körülbelül 1-7 napig. A reakcióban körülbelül 1-5 mól koleszterin reagál 1 mól (I) általános képletű vegyülettel. Katalizátorként higany-bromidot, hi­­gany-cianidot, ezüst-perklorátot, ezüst-tetra­­fluor-metánszulfonátot, ezüst-trifluor-acetátot stb. alkalmazhatunk. Az alkalmazott katalizá­tor mennyisége körülbelül 1,0-1,2 ekvivalens, az (I) képletű vegyület 1 ekvivalensnyi mennyiségére számítva. A találmány szerinti eljárásban oldó­szerként acetonitrilt, nitrometánt, acetont, benzolt, tetraliidrofuránl, diklór-metánt, elő­nyösen tetrahidrofuránt alkamazunk. A reak­cióban alkalmazhatunk száritószert is, példá­ul Drieritet vagy 4A molekulaszűrőt. A kapott (II) és (III) képletű vegyülete­­ket elválasztjuk és ismert módszerekkel, igy például oszlopkromatográfiával tisztítjuk. A vegyületeket ezután hidrolizáljuk, igy metoxi-karbonil-csoportjaikat átalakítjuk nát­­rium-karbonil-osoportokká és acetil-csoport­­jaikat hidrogénatomokká. Ezzel a hidrolízissel a (IV) és (V) képletű vegyületeket állíthatjuk elő. A hidrolízist általában közönséges ismert módokon hajtjuk végre. Például, a vegyüle­teket valamilyen, körülbelül 1-3 N koncentrá­ciójú lúgos oldattal kezeljük, körülbelül 15- -25 °C hőmérsékleten, körülbelül 5-15 óráig. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek beadhatók orálisan is. Előnyösebb azonban ha a vegyületeket a szembe csep­pentve, inhalálással, intramuszkuláris, szub­­kután vagy intravénás injekció formájában adjuk be. A beadott mennyiség a betegség súlyosságától és a kezelendő páciens súlyától függ. Előnyösen 0,001-10 mg mennyiséget adunk be. Az alább következő példák a találmány sze­rinti eljárást szemléltetik anélkül, hogy igé­nyünket ezekre a példákra korlátoznánk. 1. példa 0,77 g előzőleg teljesen megszárított ko­leszterint (2 mmol) 10 ml száraz metilén-klo­­ridban feloldunk. Ezután 0,5 g, előzőleg ma-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom