198205. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,4-dihidro-piridinek és a vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

3 HU 198205 B 4 A kiindulási anyagokat kivént esetben in situ is előállíthatjuk úgy, hogy a reakció­­elegyból ezeket nem izoláljuk, hanem azonnal (I) általános képletű vegyületekké reagáltat­­juk. A reakciót több lépésben is végrehajt­hatjuk. így a (II), (III), (IV) és (V) általános képletű kiindulási anyagok közül egyeseket egymással reagéltathatunk, és a kapott köz­benső termékeket a maradék kiindulási anya­gokkal reagáltathatjuk. így az (I) általános képletű vegyülete­­ket nemcsak az a) reakcióval állíthatjuk elő: a) II + III + IV + V hanem például a b)-d) eljárásokkal is. b) R^CO-CR3 = CH-Q (= VIII; előállítható a III + V-ből) + II + IV, illetve RS-CO-CR5 = CH-Q (= IX; előállítható a IV + V-ből) + II + III; c) X + R!NH-CR6 = CHRS (= X; előállítható a II + IV-bői), illetve XI + R1NH-CR2 = CHR3 (= XI; előállítható a II + III-ból); d) R^-CO-CHRa-CHQ-CHRS-CO-R6 (= XII; előállítható a III IV V-ből) + II. A megnevezett kiindulási anyagok he­lyett ezen vegyűletek funkciós származékait is reagáltatjuk. Használhatunk például enami­­nokat (például X és XI), enolótereket (példá­ul trialkil-szilil-enolétereket, például trimetil­­-szilil- vagy dimetil-terc.butil-szílil-enoléte­­reket, tetronsav-metil-észtert vagy enolész­­tert, például enol-acetátokat, enol-metén­­-szulfonétokat, enol-paratoluol-szulfonátokat a (III) és (IV) képleteket származékaiként, vagy a (V) általános vegyűletek acetáljait vagy fólacetáljait, és a (II) általános képletű vegyűletek sóit, például hidrokloridjait, szul­fátjait, nitrátjait, acetátjait. A (II)—(V), vala­mint a (VIII)—(XII)-általános képletű kiindulá­si anyagok ismertek az irodalomból vagy az irodalomból ismert módszerekkel állíthatók elő (lásd például Houben-Weyl). A (II) általános képletű kiindulási anya­gokra példaképpen megemlíthetjük az ammó­niát, amely gázállapotban vagy vizes vagy vízmentes oldat formájában alkalmazható, to­vábbá a benzil-amint, A (III) és (IV) általános képletű kiindu­lási anyagokra példák a következő vegyüle­­tek: acet-ecetsav-metil-, -etil-, -izopropil-, vagy -izobutilészter, A (V) általános képletű tipikus kiindulá­si anyagok olyan (Va) és (Vb) általános kép­letű vegyűletek, amelyekben a szubsztituen­­sek előnyösen az orto-helyzetben, valamint előnyösen az aldehidcsoporthoz képest meta­­-helyzetben vannak. A (Va) általános képletű vegyűletek közül a kővetkezők előnyösek: 2-(o-formil-fenil)-4-fenil-tiazol-, 2-(m-formil­­-fenil)~4-fenil-tiazol-, 2-(o- vagy m-formil­­-fenil)-4-o-> -m- vagy p-tolil-tiazol-, 2-(o­­vagy m-formil-fenil)-4-o-, -m- vagy p-met-4 oxi-fenil-tiazol-, 2-(o- vagy m-formil-fenil)­­-4-0-, -m- vagy p-fluor-fenil-tiazol-, 2-(o­­vagy m-formil-fenil)-4-o-, -m- vagy p-klór­­-fenil-tiazol-, 2-(o- vagy m-formil-fenil)-4- —o—, -m- vagy p-trifluor-metil-fenil-tiazol­csoport. A (Vb) általános képletű vegyűletek kö­zül pedig a következők előnyösek: 3- amino-krotonsav-metil-, -etil-, izopropil-, izobutil-, -2-metoxi-etil-, 2-propoxi-etil-, -2- -fenoxi-etil-, -2-benziloxi-etil-, -2-diraetil­­-amino-etil- vagy -2-(N-benzil-N-metil-ami­­no)-etil-észter, 3-metil-amino-krotonsav-rae­­til—, -etil- vagy izopropil-észter, 3-(2-morfo­­lino-etil-amino)-krotonsav-metil-, etil- vagy izopropil-észter és tetronsav-amid. A (VIII) és (IX) általános képletű ve­­gyületek közül tipikusak például a 2-acetil­­-o- vagy m-(4-fenil-2-tiazolil)-fahéjsav-me­­til—, -etil- vagy -izopropil-észter, valamint a megfelelő 4-0-, m- vagy -p-tolil-, 4-0-, -m­­vagy -p-metoxi-fenil-, 4-0-, -m- vagy -p­­-fluor-fenil-, 4-0-, -m- vagy - p-klór-fe nil-, 4- 0-, -m- vagy -p-trifluor-metil-fenil-2-tia­­zolil-származékok. A (X) és (XI) általános képletű kiindulá­si anyagok közül például a H2N-C(CH3)=C­­-COOA általános képletű vegyűletek a tipiku­sak, mint például 3-amino-krotonsav-metil-, -etil-, -izopropil-, izobutil-, észter és tetronsav-amid. A (XII) általános képletű kiindulási anyagok közül tipikusak például 3,5-dietoxi-karbonil-4-o- vagy -m-(4-fenil-2- -tiazolil-fenil-2,6-heptadion és megfelelő 4-0-, -m- vagy -p-tolil-, 4-0-, -m- vagy p-metoxi­­-fenil-, 4-0-, -m- vagy -p-fluor-fenil-, 4-0-, -m- vagy -p-klór-fenil-, 4-0-, -m- vagy -p­­-trifuor-metil-fenil-2-tiazolil-származékok. A fent felsorolt a), b), c) és d) reakciók rendszerint az 1,4-dihidro-piridinek Hantzsch-féle szintézisének feltételei mellett mennek végbe (lásd például The Merck In­dex, 10. kiadás Merck &. Co., Inc., Rahway, N.J., USA, 1983, ONR-39. oldal, és az ott idé­zett irodalom). A (III)-(V), valamint a (VIII)­­-(XII) általános képletű kiindulási anyagokat rendszerint sztöchiometrikus mennyiségekben vagy kevés feleslegben használjuk, vagy pe­dig az egyik anyagot kevesebb mennyiség­ben alkalmazzuk, és a (II) általános képletű vegyületeket, különösen ha R1 hidrogénato­mot jelent, csekély vagy nagyobb feleslegben alkalmazzuk. Inert oldósszer vagy higitószer nélkül vagy előnyösen annak jelenlétében dolgo­zunk. Oldószerként használhatunk például al­koholokat, mint például metanolt, etanolt, propanolt, izopropanolt; étereket, például di­­etil- vagy diizopropil-étert, tetrahidro-fu­­ránt, dioxánt, etilén-glikol-mono- vagy dime­­til-étert; karbonsavakat, például ecetsavat; nitrileket, például acetonitrilt; észtereket, például etil-acetátot; amidokat, például dime­­til-formamidot, dimetil-acetamidot vagy fosz­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom