198203. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szorongásellenes (anxiolitikus) és depresszióellenes (antidepresszáns) hatású áthidalt biciklusos imidek előállítására

3 HU 198203 B 4 sokkal tisztíthatjuk, pl. étkristélyositéssal és/vagy kromatogréfióval. A (II) általános képletü anhidrideket ál­talában a megfelelő (IV) általános képlelű di­­karbonsavakból vízelvonással állítjuk elő, ahol a képletekben R1, R2, X és Y jelentése a korábban megadott. Ezt a vízelvonást is­mert körülmények közt hajtjuk végre, ame­lyek jól ismertek az ilyen jellegű átalakítá­sokhoz. így pl. egy tipikus eljárásban egy (IV) általános képletü dikarbonsavat vissza­folyató hűtöt alkalmazva néhány órán, pl. 2-4 órán át melegítünk ecetsavanhidrid nagy fö­löslegében. Az illó anyagok vákuumban törté­nő eltávolítása után kapjuk meg a (II) általá­nos képletü anhidridet. A (IV) általános képletü dikarbonsavak vagy ismert vegyületek, amelyeket ismert el­járásokkal állítanak elő, vagy ismert vegyü­letek analógjai, amelyek az ismert eljárások­kal analóg módszerekkel állíthatók elő. Azok között a módszerek között, amelyek rendel­kezésre állnak a (IV) általános képletü di­karbonsavak előállításához, találjuk az (V) általános képletü olefinek ozonolizisét, a (VI) általános képletü ketonok salétromsavas oxi­­dálását, és a (VII) általános képletü diketo­­nok permanganátos vagy perjodátos oxidáció­ját. Ezeknek a reakcióknak mindegyikét olyan módszerekkel végezhetjük el, amelyek a szakterületen jól ismertek. (IV) általános képletü, adott dikarbonsa­vak (vagy kis szénatomszámú észtereik, ame­lyek savvá alakíthatók hagyományos hidroli­­zises módszerekkel) előállítására példák talál­hatók az alábbi irodalmi helyeken: Journal of Organic Chemistry, 31, 3438 (1969); Helvetica Chimica Acta, 53, 2156 (1970); Journal of the American Chamical Society, 98, 1810 (1976); Journal of Organic Chemistry 44, 1923 (1979); Australian Journal of Chemistry, 34, 665 (1981); és Canadian Journal of Chemistry, 59, 2848 (1981). A (III) általános képletü aminokat ismert módszerekkel állítjuk elő, idevonatkozó iro­dalom pl. a 4,423,049 lajstromszámú amerikai egyesület államokbeli szabadalmi leírás. Az (I) általános képletü vegyületek bá­­zisosak, és ezek savaddiciós sókat képeznek. Ezek a sók mind a találmány oltalmi körén belül vannak, bár az emberi betegeknél a gyógyászatilag elfogadható sók alkalmazása szükséges. Az (I) általános képletü vegyüle­tek egynél több bázisos központot tartalmaz­nak, következésképpen a savaddiciós sók egy vagy több sóképző savat építhetnek be. Amikor egynél több sóképző savmolekulát építünk be, az anionos partner-ionok lehet­nek azonosak vagy különbözők. Az (I) általá­nos képletü vegyületek savaddiciós sóit ha­gyományos módszerekkel készítjük. Egy tipi­kus eljárásban egy (I) általános képletü ve­­gyületet megfelelő sav sztöchiometrikus mennyiségével egyesítjük közömbös oldószer­ben, amely lehet vizes, részben vizes, vagy 4 nem vizes. A sót azután az oldószer bepárlá­­sával, vagy ha a só azonnal kicsapódik, szű­réssel, vagy nem oldó oldószert alkalmazva kicsapással és ezt követő szűréssel kinyer­jük. Tipikus sók, amelyek készíthetők, a szulfát, hidroklorid, nitrát, foszfát, citrát, tartarát, pamoát, szulfoszalicilát, metánszulfo­­nát, benzolszulfonát és 4-toluolszulfonát sók. Amint fentebb jeleztük, azok az (I) álta­lános képletü vegyületek, amelyekben R1, R2, X és Y jelentése a korábban meghatározott, és gyógyászatilag elfogadható savaddiciós sóik, aktivak szorongásellenes szerekként. Ezt az aktivitást a jól ismert Vogel .konflik­tus-ellenes' vizsgálatot alkalmazva lehet ki­mutatni és mérni [lásd: Vogel és munkatársai: Psychopharmacologia, 21, 1 (1971)]. A Vogel konfliktus-ellenes vizsgálat egyik tipikus változatában patkányok egy csoportjától 48 órára megvonjuk a vizet, majd lehetőséget adunk nekik, hogy vizet ihassanak elektro­mos árammal felszerelt vályúból. Azt a szá­mot, ahányszor a patkányok vizet isznak (és ezáltal ugyanakkor elektromos sokkot is kap­nak) 10 perces időtartamon ét, olyan patká­nyoknál mérjük, amelyek a vizsgált vegyüle­tek megfelelő adagjait kapták (kezelt patká­nyok). Ezt a számot összehasonlítjuk azzal a szómmal, amelyeket kontroll patkányoknál ka­punk, azaz olyan patkányoknál, amelyek nem kaptak a vizsgált vegyületből. Annak a számnak a növekedése, ahányszor a kezelt patkányok vizet ittak, a kontroll patkányok vizivási számához viszonyítva jelzi a vizsgá­landó vegyületben levő szorongásellenes ak­tivitást. Az (I) általános képletü vegyületek és gyógyászatilag elfogadható savaddiciós sóik szorongásellenes aktivitása hasznossá teszi ezeket embereknek való beadásra, a szoron­gás tüneteinek enyhítésére. Az (I) általános képletü vegyületek és farmakológiailag elfogadható savaddiciós sóik depresszióellenes tulajdonságokkal is rendel­keznek. A depresszióellenes aktivitást patká­nyokban lehet mérni, jól ismert eljárásokat alkalmazva [lásd Porsolt és munkatársai: Eu­ropean Journal of Pharmacology, 47, 379 (1978)]. Az (I) általános képletü vegyületek és gyógyászatilag elfogadható savaddiciós sóik depresszióellenes aktivitása hasznossá teszi ezeket embereknek való beadásra, a depresz­­szió tüneteinek enyhítésére. Valamely (I) általános képletü vegyületet vagy gyógyászatilag elfogadható sóját emberi betegeknek be lehet adni egyedül, vagy elő­nyösen gyógyászatilag elfogadható hordozók­kal vagy higitóanyagokkal együtt valamilyen gyógyászati kompozícióban, a standard gyógyszerészeti gyakorlat szerint. Egy ve­gyületet be lehet adni szájon át vagy paren­­terálisan, amely magába foglalja az intravé­nás és intramuszkuláris beadást. A beadás előnyös útja azonban a szájon át történő 5 . 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom