198202. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antipszichotikus hatású 2-(4-butil-piperazin-1-il)-piridin származékok és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

3 HU 198202 B 4 csoport, etilcsoport, propilosoport, izopropil­­-csoport, 1-butil-csoport, 1-metil-propil-cso­­port, és 2-metil-propil-csoport. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek közül két csoport különösen elő­nyös. Az 1. csoj>ortba azok a találmány sze­rinti eljárással előállított vegyületek tartoz­nak, amelyekben R2 jelentése hidrogénatom, R1 jelentése a fentiekben megadott, kivéve, hogy nem lehet hidrogénatom; és Z jelentése a fentiekben megadott. A 2. csoportba azok a találmány szerinti eljárással előállított ve­gyületek tartoznak, amelyekben R2 jelentése nem hidrogénatom és R1 jelentése a fentiek­ben megadott, valamint Z jelentése az (a) ál­talános képletű csoport kivételével a fentiek­ben megadott. A találmány szerinti eljárással előállított legelőnyösebb vegyület, amelyben Z jelentése a fentiekben megadott, R1 jelentése formilcsoport, karbalkoxi-csoport és nitrocso­­port; és R2 jelentése hidrogénatom. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek gyógyszerészetileg elfogadható savaddíciós sói azok, amelyekben az anion nem befolyásolja a vegyület foxicitását vagy farmakológiaí aktivitását és így az (T) általá­nos képletű bázissal farmakológiailag ekviva­lensnek tekinthetők. Általában ezek előnyö­sen alkalmazhatók gyógyszerészeti felhaszná­lásban. Néhány esetben olyan fizikai tulaj­donságokkal, mint például oldhatósággal, a higroszkóposság hiányával, összenyomható­­sággal, a gyógyszerészeLi formálásban alkal­mazott anyagokkal való összeférhetőséggel rendelkeznek, amelyek kívánatosabbá teszik ezek alkalmazását a gyógyszerészeti formá­lásban. A sókat általában az (I) általános képletű bázis és a megfelelő sav elegyítésé­vel állítjuk elő, előnyösen oldatok elegyítése révén, amelynek során szokásosan alkalma­zott inert oldószer, mint például víz, benzol, etanol, etilacetát és acetonitril felesleget al­kalmazunk. A sókat bármely más, a szakiro­dalomban leírt eljárással is előállíthatjuk. Al­kalmazható szerves savak például a karbon­savak, mint például a maleinsav, az ecetsav, a borkősav, a propionsav, a fumársav, az Í2etionsav, a borostyánkősav, a pamoinsav, a ciklaminsav, a pivalinsav és hasonlók; a szervetlen savak, például a hidrogénhaloge­­nidek, mint például a sósav, a hidrogén-bro­­mid, a hidrogén-jodid, a kénsav, a foszfor­sav és hasonlók. Amennyiben az (I) általános képletben Z jelentése a (b) általános képletű csoport, sztereoizomerek létezhetnek. Az egyes szte­­reoizomerek elválasztása a szakirodalomban leirt, jól ismert módszerekkel megoldható. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek pszichotróp sajátságé, gyógysze­­részetben felhasználható anyagok. Nem toxi­kus dózisban adagolva szelektív központi idegrendszeri hatással rendelkeznek, és kü­lönös tekintettel mint neuroleptikus (anti­­pszichotikus) szerek alkalmazhatók. Mint más ismert antii>sziehotikumok, a találmány sze­rinti eljárással előállított (I) általános képle­té vegyületek esetében is, ezek hatását standard in vivo és in vitro tesztekkel vizs­gáltuk meg, amelyek az emberben kialakuló akut vagy krónikus pszichózis szimptómáira való hatás kimutatását szolgálják. A találmány szerinti vegyületek pszi­chotróp aktivitását és specifitását az iroda­lomból ismert in vivo központi idegrendszer akceptor kötési módszerrel határoztuk meg. Bizonyos vegyületek (amelyeket ligandumként adnak meg) esetében kimutattták, hogy ezek elsősorban az agyszóvet, bizonyos nagy affi­nitásé pontjain kötődnek meg és pszichotróp aktivitással vagy potenciális mellékhatással rendelkeznek. A rádióaktivan jelzett ligandu­­mok ilyen nagy affinitásé centrumokra való kötődését, inhihiáló hatás mértékét tekintik a vegyület központi idegrendszer funkciókra kifejtett hatása vagy mellékhatása in vivo mértékének. Ezt az elvet alkalmazták a (3IiIspiperon kötődés inhibiálés mérése során, amely jelentős dopamin kötő receptor aktivi­tást mutat, [lásd: Búrt és munkatársai, Mole­cular Pharmacology, 12, 800 (1976); Science, 7.96, 325 (1977); Creese és munkatársai, Sci­ence, 192, 481 (1976)]. Az alábbi invivo tesztvizsgálatok bemu­t.a'.ják annak módszerét,, hogyan végeznek tesztvizsgálatokat annak céljából, hogy a pszichotróp szert osztályozzák és megkülön­böztessék egy nem specifikus CNS csökkentő szertől, valamint meghatározzák a potenciális mellékhatásokat, mint például a kataleptikus hatást. 1. táblázat A;: (T) általános képletű vegyületek értékelé­se re használt in vivo tesztvizsgálatok 1. Feltételes menekülési válasz (CAR) - a vegyület nyugtató hatását vizsgálja. Meg­határozza éhezt,etett, futtatott patkányok elektrosokkra adott válaszénak csökkentését, hasd: Albert., Pharmacologist, 4, 152 (1962); Wu és munkatársai, J. Med. Chem., 12, 876- -888 (1969). 2. Apomorfin indukált sztereotípia (APÓ) inhibiálés - a dopaminenergikus aktivitás blokkolásának becslése patkányokban, ame­lyeket. a dopamin antagonista apomorfin által okozott szindróma csökkentésének alapján végeznek [lásd: Janssen és munkatársai, Arzneimittel, Forsch., 17, 841 (1966)]. 3. Katalepszia - hatóanyag által patká­nyokban kiváltott katalepszia emberben lét­rejövő extrapiramidális sziinptómák előrejel­zésére alkalmas [lásd: Costall és munkatársai, Psychopharmacologia, 34, 233-241 (1974); Rerkson, J. Amer. Statist. Assoc., 48, 565-599 (1953)]. 4. Katalepszia - megfordítás - a gyógy­szer által patkányokban indukált katalepszia megfordító képesség mérése. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom