198200. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinolon-karbonsav-származék előállítására

1 HU 198200 B 2 A találmány tárgya új eljárás az (1) képletü vegyület előállítására. A 86/255181 számú japán közzétételi irat eljárást ismertet az (T) képletü kinolon-kar­bonsav-származék előállítására, mely szerint egy (VI) általános képletü intermediert pir­­rolidin-származékkal reagáltatnak, és az adott esetben jelenlevő védőcsoportokat eltá­volítják. (a) reakcióvázlat). A képletekben R jelentése hidrogénatom vagy rövidszénlán­­cú alkilcsoport, X jelentése halogénatom, Y1 és Yz jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy amirio-védöcsoport, vagy Yl és Y2 együtt védöcsoporlot jelent. A 8-klór-6-fluor-7-helyettesitett umino­­-kinolon-karbonsnv-származékoknak az előző­ekben ismertetett előállítási eljárást általában úgy folytatják le, hogy a 8-klór-6,7-difluor­­- kinolon-kar borisav-származékot helyettesí­tett aminnal reagállatják. Az eljárásban a végterméket kis tisztaságiján lehet előállítani, mivel az aininszármazék a 6-os helyzetű flu­oratommal 6-amino-helyettesit.ett (VTT) képletü izomert szolgáltat mellékreakcióként. A kiter­melésben is csökkenést okoz a keletkezett izomer tisztítással való eltávolítása. A 2,3,4,5-tetrafluor-l-nitro-benzolnak helyettesített ciklusos ami nők kai végbemenő nukleofil szubsztitúciós reakciójának a tanul­mányozása során azt tapasztaltuk, hogy rendkívül szelektív szubsztitúciós reakció megy végbe különösen poláros oldószerben p-helyzetü elektronvonzó csoport (pl. nitro­­csoport) esetén, mint azt a Nippon Kagaku Kaishi, 10, 2054 (1985) irodalmi helyen leír­ják. Tanulmányainkat folytatva azt tapasztal­tuk, hogy az (I) képletü vegyüleL új eljárás­sal jó minőségben és kitermeléssel állítható elő a b) illetve a cl reakcióvázlat szerint. A c) reakcióvázlat szerinti reakcióban az össz­­kitermelés 23,8%, ugyanakkor a d) reakció­­vázlat szerinti reakcióban, amely megfelel a 86/255 181. számú japán közzétételi irat sze­rinti eljárásnak, az összkitermelés csak 10,7%. Az (I) képletü vegyület erős antibakte­­riális hatású vegyület, farmakológiai hatásos­ságát a 86/255 181 sz. japán közzétételi irat ismerteti. A (IV) általános képletü p-(helyettesített pirrolidinil)-benzoil-ecetsav-származékokat úgy állítjuk elő, hogy egy (II) általános kép­­letű benzoil-ecetsav-származékot egy (III) általános képletü helyettesített pirrolidin­­-szérmazékkal reagáltatunk, ahol a képletek­ben R jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szén­atomos alkilcsoport. X jelentése halogénatom, előnyösen fluoratom vagy klóratom és R1 és R2 jelentése egymástól függetlenül hidrogén­­atom vagy 1-4 szénatomos acilcsoport, így például acetil-, propionil- vagy butiril-cso­­port, alkoxi-karbonil-csoport, igy például etoxi-karbonil, terc-butoxi-karbonil- vagy helyettesített vagy nem helyettesített benzil­­-oxi-karbonil-csoport, vagy R1 és R2 együtt ftaloilcsoporlot jelent. A kiindulási vegyüle­­tek előállítását a 0 230 947. és 0 230 948. számú európai szabadalmi leírások ismertetik. A reakciót úgy folytatjuk le, hogy a benzoil­­-ecetsav-származékot ekvimoláris mennyiségű vagy feleslegben alkalmazott mennyiségű he­lyettesített pirrolidin-származékkal reagáltat­­juk poláros oldószerben, igy acetonitrilben, dimetil-szulfoxidban (DMSO), N.N’-dimetil-for­­mamidban (DMF), alkoholban, dioxánban, tet­­rahidrofuránban (THF), vízben vagy ezek elegyében 0 °C és az alkalmazott oldószer forráspontja közötti hőmérsékleten bázisos, katalizátor jelenlétében. A bázisos katalizátor például szervetlen bázis, így például nátri­um-karbonát, nátrium-hi droxid, kálium-hid­­roxid, nátrium-fluorid vagy kálium-fluorid, vagy szerves bázis, így például trietil-amin, N,N-dimetil-ani!in, diazabiciklo-bázis vagy pedig a helyettesített pirrolidin-származékot alkalmazzuk feleslegben bázisos katalizátor­ként. F.bben a reakcióban a (IV) általános képletü p-helyettesi tett vegyületet kiváló ki­termeléssel állítjuk elő. Az eljárásban kőny­­nyen kizárhatjuk az o-helyettesitett izomer keletkezését, abban az esetben is, ha ez az izomer keletkezik, mivel nem alakítható át a jól kristályosodó kinolin-karbonsav-szárma­­zékká. A (IV) általános képletü vegyületet (V) általános képletü ciklopropil-amino-akrilsav­­-származékká alakítjuk át. A (IV) általános képletü vegyületet etil-orto-formiáttal és ecetsavanhidriddel, vagy dinietil-formamid-di­­metil-acetállal reagáltatjuk a kondenzált ter­mék előállítása céljából. A tisztítás nélküli kondenzált terméket eiklopropil-aminnal rea­gáltatjuk és így az (V) általános képletü ve­gyületet kapjuk. A reakciót például úgy folytatjuk le, hogy a (IV) általános képletü vegyületet ekvimoláris mennyiségű vagy fe­leslegben alkalmazott mennyiségű etil-orto­­-formiáttal melegítjük ecetsavanhidridben, vagy ekvimoláris mennyiségű vagy felesleg­ben alkalmazott mennyiségű dimetil-formamid­­-dimetil-acetállal melegítjük inert oldószer­ben, így toluolban, benzolban vagy hexán­ban, majd a reakcióelegyet bepároljuk és a visszamaradó anyagot ekvimoláris mennyiségű vagy feleslegben alkalmazott mennyiségű cik­­lopropil-aminnal kezeljük 0 °C és szobahő­mérséklet közötti hőmérsékleten etanolban. A kapott (V) általános képletü vegyüle­tet bázisos katalizátor jelenlétében ciklizál­­juk, majd a kapott terméket, amelynek kép­letében R jelentése 1-4 szénatomos alkilcso­port és/vagy Rt és/vagy R2 közül az egyik vagy mindkettő amino-védócsoportot jelent, savval vagy bázissal kezeljük és/vagy re­duktive hasítjuk, és így az (I) általános képletü vegyületet kapjuk. A bázisos katali­zátor lehet például alkálifém-karbonát, alkáli­­fém-hidroxid, alkálifém-hidrid, alkálifém-alko-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom