198168. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként difenil-éter- izoxazolin- származékokat tartalmazó herbicid készítmények és eljárás hatóanyaguk előállítására
3 198 168 4 ás kívánt esetben 0—10 t.% stabilizálóanyagot és/vagy más adalékanyagot, így behatolást elősegítő vagy tapadást elősegítő anyagot tartalmaznak. A porokat általában porkonccntrátumokká formáljuk, amelyeknek összetétele hasonló a nedvesíthető porok összetételéhez, de diszpergáló szert nem tartalmaznak.. Ezeket a készítményeket az alkalmazás helyén további szilárd hordozóanyaggal, általában 0,5—10 t.% hatóanyagtartalmú készítménnyé hígítjuk. A granulátumokat általában 0,152—1,676 mm méretűre készítjük, agglomerációs vagy impregnálásos eljárással állíthatók elő. A granulátumok általában 0,5—75 t.% hatóanyagot, és G—10 t.% adalékanyagot, például stabilizálószert, felületaktív hatású anyagot, a lassú felszabadulást biztosító módosító anyagot és kötőanyagot tartalmaznak. Az úgynevezett „szárazon folyó porok” viszonylag kis méretű granulátumokból állnak, és hatóanyagtartalmuk viszonylag magas. Az emulgeálható koncentrátumok általában az oldószeren kívül, illetve szükséges esetben segédoldós/crcn kívül, 10-50 t/térf.% aktív anyagot, 2-20 t/tcrf.% emulgeálószert és 0—20 térf.% egyéb adalékanyagot, például stabilizálószert, behatolást elősegítő anyagot vagy' korróziógátló anyagot tartalmaznak. A szuszpenzió-koncentrátumokat általában úgy' készítjük, hogy stabil, nem ülepedő folyékony terméket nyerjük, és a termékek általában 10-75 t.% hatóanyagot, 0,5—15 t.% diszpergálószert, 0,1 — 10 t.% szuszpendálószert, például védó'kolíoidot és tixotróp anyagot, 0-10 t.% egyéb adalékanyagot, például habzásgátlót, korróziógátlót, stabilizálószert, behatolást és/vagy tapadást elősegítő anyagot és vizet, vagy olyan szerves oldószert tartalmaznak, amelyben a hatóanyag lényegében oldhatatlan; lehetnek még a készítményben bizonyos olyan szerves szilárd anyagok vagy szervetlen sók, amelyek a készítményben oldva hozzájárulnak az ülepedés megakadályozásához, vagy a víz fagyásának meggátlásához. A találmány oltalmi körébe tartoznak a diszperziók és emulziók is, például olyan készítmények, amelyeket nedvesíthető porok vagy koncentrátumok vízzel való hígításával nyerünk. Ezek az emulziók lehetnek víz az olajban, vagy olaj a vízben típusúak, és lehetnek sűrű „majonéz-szerű” állagúak is. A találmány szerinti készítményekhez hozzákeverhetők még egyéb nem szinergikus hatású komponensek is, például herbicid, inszckticid, vagy fungicid hatású anyagok. A következőkben a találmányt példákban mutatjuk be. 1. példa i) 3-(2-klór-4-/trifluor-metil/-fenoxi)-benzoesav nitrálása 30 g 3-(2-klór-4-/tnfluor-metiI/-fenoxi)-benzoesav, 40 ml metiién-klorid és 80 ml tömény kénsav elegyéhez hűtés közben, a hőmérsékletet 0 °C-on tartva, 30 perc alatt hozzáadunk 6,5 g kálium-nitrátot. A kapott reakcióelegyet jeges vízbe öntjük, kloroformmal extraháljuk, majd az oldószert eltávolítjuk belőle. Ily niódon halványsárga olajat kapunk, amelyet átkristályosítva színtelen kristályos, 149—155 °C olvadáspontú anyagot nyerünk. ii) 9 g, az i) lépésben kapott termeket 50 ml benzolban okiunk, és 3,3 g tionil-kloridoí csepegtetünk hozzá keverés közben, az elegye! visszafolyás mellett forralva, nitiogénatmoszférában 1 óra alatt. Ezután az oldószert eltávolítjuk areakcióelegyből. A.z így kapott színtelen olajat közvetlenül használjuk fel a következő rcakciólépésbcn. iii) 9,5 g, az i) lépésben kapott anyagot 50 ml acetonban oldunk, 13 g trifenií-foszfmna! és 15,5 g bisz(trifenil-foszfm)-réz-bórhidríddel reagáltatjuk. A reakcióelegyet 1 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd szűrjük és az oldószert eltávolítjuk belőle. Az így kapott narancsszínű olajat kloroformban oldjuk, rcz(í)-kloridcial 1 órán át keverjük, a reakcióelegyet megszűrjük és a szűrletből az oldószert eltávolítjuk. A kapott olajat kromatográfiás eljárással tisztítjuk, majd átkristályosítjuk. Ily módon színtelen kristályok formájában 3- (2-klőr-4-/trifluor-meti1/-fenoxi)-6-nitrobcnzaldchiclet nyerünk. A kapott termék olvadáspontja 95- 96 °C. Elemzési eredmények a C19H7NCIF3O4C képlet alapján: számított: C% = 48,6, H% = 2,05, N% = 4,05; talált: C% = 48,9, H%=1,9, N% = 3,9. iv) 8,2 g hidroxil-amin-liidrogén-kloridot 30 ml vízben oldunk, és az oldathoz hozzáadunk 9,8 g nátriumacetátot 5 g, a iii) lépés szerint előállított benzaldehid terméket és etanolt. Az elegyet ezután nitrogénatmoszférában visszafolyás mellett forralva addig keverjük, míg tiszta oldatot nem nyerünk, ezután az oldatot még 30 percig visszafolyás mellett forraljuk, majd 800 ml 50:50 arányú mctilán-diklorid, vízelegyct adunk hozzá, a szerves fázist elkülönítjük, mossuk, szárítjuk, majd az oldószert eltávolítjuk belőle. A kapott sárga olajat kromatográfiás eljárással tisztítjuk, majd átkristályosítjuk. Az így kapott színtelen kristályos anyag olvadáspontja 120 °C. v) 3 g, a iv) lépés szerint nyert bcn/.aldoxim 10 ml dimetil-formamidban készült 25 °C-os kevert oldatához 1,1 g N-klór-szukcinimidet adunk, és az elegyet 50—60 °C-ra melegítjük a reakció beindítására. A reakcióelegyet a maradék 4,4 g N-klór-szukcinimid adagolási sebességének megválasztásával és szükség szerint melegítéssel vagy hűtéssel 50 °C hőmérsékleten tartjuk. Ezután a reakcióelegyet jeges vízbe öhtjük, éterrel kétszer extraháljuk, a szerves fázist mossuk és szárítjuk. Az oldószer eltávolítása után az Q-klór-benzaldoximot színtelen olaj formájában kapjuk. vi) 2 g, az v) lépésben kapott a-klór-benzaldoximot 0,55 g metil-akrilát tartalmú 10 ml éterben oldunk és az oldathoz niírogénatmoszférában, keverés közben, szobahőmérsékleten 5 ml éterben oldott 0,7 g trietil-amint csepegtetünk. Az adagoláskor azonnal trietil-amin-hidrogén-klorid csapadék válik ki. A csapadékot kiszűrjük, a szűrletből az oldószert vákuumban eltávolítjuk, majd az így kapott halványsárga olajat kromatográfiás eljárással tisztítjuk. Ily módon majdnem színtelen olajat nyerünk. A kapott tennék olyan (I) általános képletű vegyület, amelyben 5 10 15 20 25 30 35 4C 45 50 55 60 65 3
