198151. lajstromszámú szabadalom • Vákuumszigetelésű szállítókonténer
9 198 Í51 10 külső keretet 110 tartórudak alkotják. Ezekből tizenkét darabot tartalmaz a konstrukció, mindegyik a 102 külső váz egy élét alkotja. A 108 belső keret hasonló módon tizenkét 112 tartórúdból van felépítve. A konstrukció 114 és 116 külső, illetve belső lerne- 5 zeket is tartalmaz, hasonlóképpen a már korábban bemutatott kiviteli alakhoz. Az elemek funkciója megegyezik a korábban már ismertetettel. Az itt bemutatott 100 konténernek is 118 fedele van, amely lényegében azonos kivitelű lehet a korábban ismer- 19 tetett fedéllel. A 6. és 7. ábrán látható kiviteli alak működése szintén azonos az 1—5. ábrákon bemutatottal, tehát ennek részletes ismertetését is mellőzzük. Amint azt már korábban említettük, célszerű a 3 találmány szerinti konténer belső térfogatát minél nagyobbra készíteni a teljes térfogathoz képest. Ezért célszerű a lemezek benyomódását minimális értéken tartani. Ugyanakkor azonban a lemezekben 20 ébredő feszültségek és a lemezeket tartó elemekben ébredő erőhatások a benyomódás növekedését eredményezik. A viszonyok megvilágítására mutatjuk be a 8. és 9. ábrát. 25 A 8. ábra a találmány szerinti konténer egy részének leegyszerűsített vázlata. A konténer W szélességét vegyük 228,6 cm méretűre. Tételezzük továbbá fel, hogy a sarokelemek (amelyeket az első kiviteli alaknál 32 és 34 hossztartóként jelöltünk meg) nem 3g elhanyagolható RA szélességgel rendelkeznek, ez a gyakorlatban körülbelül 20,3 cm mindkét oldalon. A fentieknek megfelelően a lemez görbületének L szélessége 186 cm. A görbületi sugár (RM) értéke a D benyomódás mértékétől függ. A bemutatott egy- 35 szcrfísítclt példában feltételezzük, hogy a D benyomódás 2,54 és 25,4 cm között változik. A benyomódásokhoz tartozó erők értékét inchenként kiszámoltuk és az eredményt az alábbi táblázat tartalmazza (az 1/A, 8. és 9. ábrákon szereplő jelölésekkel). 40 A viszonyok iliusztraiasara a 9. ábrán látható diagramot szerkesztettük. Ennek vízszintes tengelyén a D benyomódás mértéke látható, valamint az ebihez tartozó D/L értékek. A függőleges tengelyen az F a húzófeszültség érté- 45 két tüntettük fel minden egyes inchnyi szakaszra vonatkozóan, a különböző benyomódások függvényében. Ugyancsak a függőleges tengely mutatja a konténer külső és belső térfogatának arányát (A0/Aj). A bemutatott idealizált példában azt feltételeztük, hogy a lemez vastagsága 0, valamint hogy a külső és belső membránok között a maximális benyomódás helyén 0 távolság van Feltételeztük továbbá azt is, hogy a konténer hosszúsága végtelen, tehát a térfogatveszteségben a végeken fellépő benyomódás hatása nem jelentkezik. A számítások leegyszerűsítése érdekében feltételeztük, hogy a belső térfogat kocka alakú, A 9. ábrán látható, hogy ha a benyomódás értéke kicsi (2,54 és 5,08 cm közötti, ami 0,014—0,024 D/L arányt jelent) a lemezre ható erő (és ennek megfelelően a keretszerkezetre ható erő) ugrásszerűen megnövekszik. Másfelől ha nagyobb (12,7—25,4 cm értékű) bcnyomódásokat vizsgálunk, ahol a D/L arány 0,068— 0,135), a lemezre ható'erők csökkenése kisebb mértékű, mint a benyomódás csökkenése. A diagramon az is megfigyelhető, hogy rendkívül kis benyomódásokuál r An/Aj arány lényegében nem csökken tovább. Ahogy azonban a benyomódás növekszik, ez a felületi arány (amely lényegében arányos a konténer térfogatával az adott elvi modell esetén) lényegesen nagyobb mértékben növekszik. Ha párhuzamot akarunk vonni egy ilyen és egy hengeres konténer között, azzal a feltételezéssel kell élnünk, hogy a hengeres vákuumkonténer hossza is végtelen és falvastagsága 0, továbbá hogy a külső és belső fal közötti távolság ugyankcsak 0. Tekintettel arra, hogy az áruk legnagyobb része szögletes csomagolású, valamint hogy a hengeres konténerbe fenéklapot kell befejezni, azt is feltételezhetjük, hogy n hengeres konténer térfogata lényegében egy olyan négyzet alapú hasáb, amely a henger keresztmetszetébe beilleszthető. Azt is feltételezhetjük továbbá, hogy az ilyen hengeres konténerek külső alakja is négyszögletes, minthogy elhelyezésük gyakorlatilag minden esetben négyszögletes térben (hajcrakodó térben, kamionban, stb.) történik. Ezekkel a feltételekkel adódik, hogy a A0/Aj arány az ilyen idealizált hengeres konténer esetében 2. így, ha ezt az arányt a 9. ábrán szaggatott vonallal bejelöljük, látható, hogy abban az esetben, amikor Táblázat D (cm) 254 5,08 7,62 10.16 .12,7 15,24 17,78 20,32 22,86 25,4 L (cm) 188 188 188 188 188 188 188 188 188 188 p (kPa) 38 38 38 38 38 38 38 38 38 38 RA (cm) 20,3 20,3 20,3 20,3 20,3 20,3 20,3 20,3 20,2 20,3 0 (fok) 3.096 6.188 9.271 12.340 15.392 18.422 21.426 24.401 27.343 30.248 RM (cm) 174 871 584 439 353 297 257 229 206 185 F (N/m2X10s) 708 355 237 179 144 121 105 93 83 76 W (cm) 228,6 228,6 228,6 228,6 228,6 228,6 228,6 228,6 228,6 228,6 A0 (cm2) 52 258,2 52 258,2 52 258,2 52 258,2 52 258,2 52 258,2 52 258,2 52 258,2 52 258,2 52 258,2 A( (cm2) 47 716 43 381 39 252 35 329 31 613 28 103 24 800 21 703 18 813 16 129 Ao/At 1.095 1.205 1.331 1.479 1.653 1.860 2.107 2.408 2.778 3.240 D/L 0.014 0.027 0.041 0.054 0.068 0.081 0.095 0.108 0.122 0.135 6
