198151. lajstromszámú szabadalom • Vákuumszigetelésű szállítókonténer

11 198 151 12 a 8. ábrán vázolt konténernél a benyomódás értéke 6 inch vagy annál kisebb, a konténer A0/Aj aránya kisebb (és ennek megfelelően kedvezőbb), mint a hengeres konténeré. Másfelől, ha a benyomódás 17,8 cm vagy annál nagyobb, a A0/Aj arány a találmány szerinti konténer esetében nagyobb (és ennek megfelelően kedvezőt­lenebb), mint a hengeres konténer esetében. Hangsúlyozzuk, hogy a bemutatott viszonyok természetesen elméleti viszonyok, a valóságot lénye­gesen leegyszerűsítik és főként a bemutatott meg­oldások szemléltetését szolgálják. A gyakorlati terve­zésben nyilvánvalóan figyelembe kell venni a konté­nerek szerkezetének valóságos viszonyait: az elemek vastagságát, térfogatát, a tűrésmezőket stb. Ezen túl­menően hangsúlyozzuk, hogy a hengeres vákuum­tartály analízise csupán elvi szempontok alapján történt és nem vettük figyelembe a fenti szerkezeti viszonyokat, különösen a külső héj struktúráját, amelynek megfelelő szilárdsággal kell rendelkeznie alilioz, hogy a kihajlás következtében történő össze­­rogyás elkerülhető legyen. A konstrukcióval kapcsolatban visszatérünk a 3. ábrához, ahol jól látszik, hogy a 32 és 32a felső hossz­tartók, valamint a 34 és 34a alsó hossztartók egy, a vízszintes és függőleges irányt felező, 45°-os síkban fekszenek. Korábban már azt is leírtuk, hogy a 32 és 32a felső hossztartókra, valamint a 34 és 34a alsó hossztartókra ható eredő erők ugyancsak 45°-os szög­ben a konténer belseje felé irányulnak. Ily módon, a 45°-os illeszkedés következtében a 32 vagy 34 hossz­tartók legkülső és a 32a, illetve 34a hossztartók leg­belső pontja egymástól az adott konstrukció által lehetséges legnagyobb távolságra vau egymástól. Ez azt jelenti, hogy bármelyik belső és külső panel kö­zötti távolságnak mintegy 1,4-szerese a hossztartók egymástól mért távolsága. Ez azt jelenti, hogy a tartók eloszlása optimális, minthogy a közöttük mért legnagyobb távolság éppen az eredő erő irányában helyezkedik el. Az is megfigyelhető, hogy mindenütt, ahol a 30, illetve 30a lemezek az őket határoló tartókkal érint­keznek, a lemezek síkja éppen érintőleges a tartók felületére. Látható például, hogy az 52 perem, ahol a 30 lemez a 32 belső hossztartóhoz csatlakozik, éppen érintőleges a 32 felső hossztartó 76 behajló szakaszához viszonyítva. Ha ebben a pontban meg­húzzuk az érintőt, az a 30 lemez 52 és 54 peremeinek síkjával éppen az la ábrával kapcsolatban hivatkozott szöget fogja bezárni. így tehát a 30 lemez anyagát sehol nem terheli hajlítónyomaték a tartókhoz tör­ténő csatlakozás helyein. A 10. és 11. ábrákon a találmány szerinti konténer fedelének egy célszerű kialakítása látható. A 120 fedél alakja lényegében megegyezik a korábban bemutatott 20 fedél alakjával: ez is tartalmaz négy 122 belső tartórudat, amelyek négyzetesen vannak összekap­csolva, valamint négy 124 belső tartórudat, amelyek ugyancsak négyzet alakban vannak összekötve. Vala­mennyi 124 belső tartórúd hossza valamivel kisebb, mint a 122 külső taríórudak hossza, vagyis a 124 belső tartórudak által alkotott keret beljebb helyez­kedik el a 122 külső tartórudak által tartott keret­nél. Hasonlóképpen a korábban bemutatott kiviteli alakokhoz, a 120 fedél itt is 126 lemezzel van lezárva a 122 külső tartórudaknál. A 124 belső tartórudak között ugyancsak 128 lemez van kifeszítve. A 126 és 128 lemezek közötti tér itt is légritkított. Maga a konténer, hasonlóan a korábban elmon­dottakhoz, négy 130 külső tartórudat, és négy 132 belső íartórudat tartalmaz és az összetartozó tartó­rudak itt is négyzetes keretet alkotnak. A 130 és 132 tartórudak által alkotott keret azonos a korábban bemutatottakkal. Itt azonban a 130 külső tartórudak olyan nyúlvánnyal vannak ellátva, amelyek 134 pere­met alkotnak és körülveszik a 120 fedelet, amikor az felerősített helyzetben van. A 120 fedél 136 sarokpántokkal van felerősítve a 134 peremre és 138 merevítő elemekkel van ellátva. Ezekhez a 138 merevítő elemekhez 140 közbenső forgópántok vannak csatlakoztatva abból a célból, hogy lehetővé tegyék a 120 fedélnek a konténerhez történő tökéletesebb illeszkedését zárt állapotban. A 120 fedél kerülete mentén több 142 retesz van elrendezve. A 142 reteszek 144 /árukárokul tartal­maznak, amelyek a 120 fedélre 146 csapok segítségé­vel vannak forgathatóan csatlakoztatva. A 142 rete­szeknek a 144 zárókarral szemközti oldalán 148 zár­nyelvek vannak, amelyek a 134 peremen levő hasí­tékokba illeszkednek és ezzel rögzítik a 120 fedelet. A 142 reteszek úgy vannak kialakítva, hogy a zárást 150 rudak segítségével végzik. Ezek a 150 rudak úgy vannak elhelyezve, hogy amikor a 142 reteszt zárjuk, 152 rugók ellenében nekifeszülnek a 120 fedél vázának és a konténer végéhez szorítják. A 152 rugókat célszerűen 154 rugóházban helyez­zük cl. A találmány szerinti konténernek a 10. és 11. ábrán bemutatott kiviteli alakjánál fontos konstruk­ciós elemek biztosítják a konténer és a 120 fedél közötti tömítést. 156 tömítőclem van a 120 fedél 124 tartórúdjai és a konténer 132 belső lartórúdjai között. Problémát jelent viszont, ha a konténer nagyon hideg termékkel van feltöltve, hogy a belső keretszerkezet hőmérséklete megközelíti a hűtött termék hőmérsékletét. Ugyanakkor a külső keret­­szerkezet hőmérséklete közelítőleg a környezeti hő­mérséklettel azonos. Ennek megfelelően a belső keret­szerkezet összehúzódik a külső keretszerkezethez képest és ennek megfelelően a 132 belső tartórudak el akarnak mozdulni a 120 fedél 124 belső tartórúd­­jaitól. Ez nyilvánvalóan csökkenti a 156 tömítőelem hatékonyságát. Ennek a kiküszöbölésére alkalmazzuk a 120 fedél 124 belső tartórúdjainak befelé néző felü­lete és a konténer 134 pereme között a 158 tömítő­­clcmct. Ezt a 158 tömítőeiemet 160 rugók szorítják előre, a 130 külső tartórudak pereme felé. A 160 rugókat a 120 fedél kerülete mentén lehet elhelyezni és így a J58 tömítőelem érintkezik a 130 külső tartó­­rudakkal, illetve a 125 belső tartórudakkal a dilatáció fellépése esetén is. Természetesen a konténer tartószerkezetének elemei között, a korábbi kiviteli példákhoz hasonlóan 162 tömbödéinek vannak elrendezve. Továbbfejlesztett kiviteli alakját mutatja a 12., 13. és 14. ábra. Ezeknél a kiviteli alakoknál még jobban 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 ^60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom