198143. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elsősorban növényi eredetű anyagok többfokozatban való sajtolására

1 198 143 2 A találmány tárgya a mező- és erdőgazdálkodásban keletkező különféle növényi eredetű törmeléket, pl. fűrészport, előnyösen keményfa-fűrészport, száraz szénát, lucernát, tápkeveréket stb. több fokozatban tömörítő és brikettáló olyan berendezés, melyben az anyag tömörítése legalább két egymást követő foko­zatban előnyösen egymásra merőleges irányban tör­ténik, a második fokozathoz a kialakított briketteket elszállító és azok lehűlését és feszültségtelenítését is szolgáló elvezető cső kapcsolódik. A berendezés egyik alkalmazási lehetőségeként a keményfa fűrészporok tüzelési célokra való brikettá­­lását jelöljük meg. Találmányunk lényegének kifejtése előtt — röviden és a teljesség igénye nélkül — ismertetni kívánjuk a vonatkozó műszaki szintet, mi által találmányunk elő­nyeire is, úgy véljük, jobban rámutatunk. Növényi eredetű törmelékek, így fűrészporok, fa­forgácsok, száraz széna, szalma, továbbá az állat­­tenyésztésben felhasznált tápanyag-keverékek tömörí­tésére, illetve brikettálására igen különféle berende­zések és feldolgozási eljárások ismeretesek. .Általában a feldolgozásra, brikettálásra kerülő anyagot először alaposan összekeverik, esetleg valamilyen szerves vagy szervetlen kötőanyaggal (pl. ÖP 378 347), majd több­nyire olyan sajtolási térbe juttatják, melyben az anyagra felülről (pl. DEPS 3 049 276, 3 208 312) ható nyomóerő hatására a sajtolási tér alján levő nyílás(ok)on át — esetleg beiktatott daraboló-vágó­­eszköz közreműködésével — az összenyomott, briket­tált anyag gyűjtőkosárba, szállítószalagra esik. Azonban az anyag betáplálása a sajtolási térbe akár függőlegesen közvetlenül történik, akár pl. kb. 45°-os szögben két csatornás spirálisos szállítással (DEPS 3 229 033), jelentős mértékű közös nehézség mutatkozik. Nevezetesen az anyag tömörítése egyenetlenül, sőt olykor még lökésszerűen történik, aminek következ­ményeként a kész brikettek gyakori szétesése már kis mechanikai igénybevételnél is a homogenitás hiánya miatt fellép, a másik hátrány pedig, hogy a nyomás hatására keletkező hőt az anyag nem tudja leadni, továbbá a benne levő feszültségek megmaradnak, nincs idő a berendezésben tartózkodás alatt a feszült ségek megszűnésére, amely körülmény szintén a bri­kettek mechanikai tulajdonságainak gyengülésére vezethet. Az említett — és más nem részletezett — hátrányok kiküszöbölésére törekedtünk találmányunk szerinti megoldás kidolgozásánál. Felismertük, hogy amennyiben a tömörítést- akár kötőanyag nélkül is — több fokozatban és előnyösen egymásra merőleges irányokban végezzük, továbbá a brikettek elszállítását a kialakító nyílás(ok)tól hosszabb zárt cső (vek) ben folytatjuk le, úgy az emlí­tett hibák nagyságrendileg kisebbek lesznek, sőt egyes esetekben egyáltalán nem lépnek fel, mi által célunkat az ismert megoldásoknál jóval eredményesebben sikerült elérnünk. A találmány tehát berendezés elsősorban növényi eredetű anyagok, így fűrészpor, széna stb. több foko­zatban való sajtolására, brikettálására, amelynek csiga­prése van, mely tartályhoz csatlakozik, a tartálynak tömlőhengerc és dugattyúja van. a tartály összekötte­tésben van csőalakú dugattyús sajtóiéval, a dugattyús sajtolóhoz nyomócső csatlakozik, mely elvezetőcső­ben folytatódik, a találmány lényege, hogy a csiga­prés csatlakozik az előnyösen függőleges elhelyez­kedésű tartályhoz, a csigaprés és a tartály tengelyei előnyösen egymásra merőlegesek, a tartályban he­lyezkedik el a tömlőhenger és ahhoz csatlakozóan a dugattyú, a tartálynak a tomlőhengerrel ellentétes térrészében az oldalfalon legalább egy nyílás van ki­alakítva, mely nyíláshoz dugattyús sajtoló csatlako­­■ik, melyben egy mozgó dugattyú van, a dugattyús sajtolóhoz legalább egy kimenet közbeiktatásával, legalább egy nyomócső csatlakozik, mely legalább egy eivezetőcsőben folytatódik, az elvezetőcső(vek) átmérője (i) előnyösen nagyobb (ak), mint a nyomó­csövek) átmérője(i), a nyomócsö(vek), és az elve­­•.ctőcsö(vek) tcngclye(i) előnyösen párhuzamos(ak) a csigaprés tengelyével. Találmányunkat a csatolt J. ábra felhasználásával kívánjuk részleteiben ismertetni: az 1/a ábrán a berendezés oldalnézete metszetben, míg az 1/b ábrán a berendezés felülnézete látható. A 3 garattal vau ellátva a 4 csigaprés, a 4 csiga­­íré she előnyösen két párhuzamos tengellyel clhclye vett 4a csigasor van beépítve, a 4 csigapréshez csatla kozik az 5 függőleges — előnyösen hengeralakú - tartály, melyben 6 tömlőhenger és ahhoz csatlakozó 7 dugattyú van, továbbá az 5 tartály oldalfalán két darab 8, 9 nyílás van kialakítva, melyekhez 10 Jugattyús sajtoló csatlakozik, a dugattyús sajtolóban van elhelyezve a vízszintesen két irányban mozgatható iOa mozgódugatíyú, a 10 dugattyús sajtolóhoz 11 kimenetek közbeiktatásával 12 nyomócsövek csatla­koznak, ezen nyomócsövek keresztmetszete cél­szerűen egyszerű geometriai alakzat, így kör, négyzet, háromszög stb. A 12 nyomócsövek a 13 elvezető csövekben folytatódnak, továbbá a 13 clvczetőcsövck végein 14 kivezető nyílások vannak; a berendez.és kialakítására jellegzetes, hogy a 4 csigaprés és az 5 tar­tály tengelyei egymásra merőlegesek, a 10 dugattyús sajtoló tengelye pedig párhuzamos (síkban) a 4 csiga­­hcs tengelyével, azaz szintén merőleges de egyben kitérő — az 5 tartály tengelyére. Találmányunknak természetesen több olyan kivite­lezése is lehetséges, melyek találmányunk lényegét tartalmazva, adott feltételek, körülmények között megvalósításra érdemesek. így például kivitelezhető mindössze egyetlen 8 nyílással is. Egy másik lehetséges kiviteli alakban — az 5 tartály tengelyére tükrözve — kettő helyett négy 8 (9) nyílás(oka)t alakítunk ki, és ennek megfelelően növekszik — a 10,11, 12, 13 elemek száma is. Egy további kiviteli változatban legalább négy egymástól 90°-ra elhelyezkedő 8 nyílást képezünk ki az 5 tartály oldalán, de a négy darab 10 dugattyús . rajtoló tengelye ez esetben az 5 tartály tengelyével olyan szöget alkot, hogy a négy dugattyús sajtoló egymás működését ne akadályozza, azaz a 10 du­gattyús sajtolok tengelyei egymáshoz képest kitérő egyenesek, melyek cgymástóli távolsága(i) a beren­dezés méretéhez igazodnak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom