198130. lajstromszámú szabadalom • Eljárás humán szérum albumin alapú, izotópdiagnosztikai célokra alkalmas hordozófehérjék előállítására
1 HU 198130 B 2 *C/perc sebességgel 91 *C-ra melegítjük, 10 percig ezen a hőmérsékleten tartjuk, majd a fűtést megszüntetjük, és a lehűlt oldatot fagyasztva szárítjuk; vagy (d) 7,1 és 7,3 közötti pH-értékre állítjuk, 1-2 perc alatt % *C-ra fűtjük fel, 2 percig ezen a hőmérsékleten tartjuk, ezután a fűtést megszüntetjük, és a lehűlt oldatot fagyasztva szárítjuk. Ezzel a módszerrel a következő rendeltetésű, "mTc-mal jelezve izotópdiagnosztikai célokra alkalmas humán szérum albumin preparátumokat kapjuk: Az (a) eljárásváltozattal a keringő véreloszlás letérképezésére, valamint radiocirkulográfiás vizsgálatok elvégzésére alkalmas humán szérum albumin preparátumot kapunk. A (b) eljárásváltozattal a tüdőembólia kimutatására használható, 10 és 100 pm közötti szemcseméretű humán szérum albumin preparátumot kapunk, amit a továbbiakban makro-aggregált albuminnak (MAA) nevezünk. A (c) eljárásváltozattal a máj és lép megbetegedéseinek kimutatására használható, 0,5 és 5 pm közötti szemcseméretű humán szérum albumin preparátumot kapunk, amit a továbbiakban mikro-aggregált albuminnak (MiAA) nevezünk. A (d) eljárásváltozattal a csontvelő és nyirokkeringés megbetegedéseinek kimutatására használható, 10 és 100 nm közötti szemcseméretű humán szérum albumin preparátumot kapunk, amit a továbbiakban nano-aggregált albuminnak (NAA) nevezünk. A (b)-(d) eljárásváltozattal kapott humán szérum albumin preparátumok alapvetően szemcseméretükben térnek el egymástól, ami felhasználhatóságuk területeit is meghatározza. Az egyes preparátumok előállításmódja alapvetően a pH beállításában és a hőkezelés hőmérsékletében és időtartamában tér el egymástól. Megfelelő minőségű preparátumokat csak az előírt pH-érték és a hőkezelés hőmérsékletének és idejének pontos betartásával kapunk. A találmány szerinti eljárással előállítható, négy különböző izotópdiagnosztikai területen felhasználható humán szérum albumin preparátumok közös előnye, hogy a redukálószerként (amire a preparátum "mTcmal történő jelzése során lesz szükség) hozzáadott ón(II)-sót úgy kötik meg, hogy annak fő tömege a részecskék felszínén helyezkedik el. Minthogy a "mTc-mal történő jelzés során a pertechnetát ion redukálásában kizárólag a részecskék belsejében rögzített ón(II)-só vesz részt (a részecskék felszínén elhelyezkedő ón(II)-só a pertechnetát ion redukálásához hozzáférhetetlen), a találmány szerinti eljárással egyúttal azt is biztosíthatjuk, hogy a preparátum radioaktív jelzési reakciójában a szokásosnál lényegesen kisebb mennyiségű 6n(II)-só is elegendő legyen. Tapasztalataink szerint a szokásos, 100 mg fehérjére vonatkoztatva 1-5 mg ón(II)-nak megfelelő mennyiségű ón(II)-só helyett már 0,1-1 mg ón(ü)-nak megfelelő mennyiségű ón(II)-só is elegendő ahhoz, hogy a radioaktív jelzés során a pertechnetát ion redukciója teljes mértékben végbemenjen. Ez rendkívül fontos előny. Az ón(II)-sók szervezetbe vitelekor ugyanis arra kell törekedni, hogy a bevitt ón(II)-só mennyisége a lehető legkevesebb legyen, mert az ón(II)-sók citotoxikusak, és a jelzési reakcióban felhasználásra nem került ón(II)-sók a vörősvértestek membránjához kötődve egy későbbi izotópdiagnosztikai vizsgálat során a szervezetbe bevitt "mTc-ot magukhoz köthetik, így a kővetkező vizsgálat során negatív, torz izotópeloszlású hátteret okoznak, meghamisítva ezzel a vizsgálat eredményét. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása nélkül a következő példákban részletesen ismertetjük. 1. példa Keringő véreloszlás letérképezésére és radiocirkulográfiás vizsgálatok elvégzésére alkalmas, "mTc-mal jelezhető humán szérum albumin preparátum előállítása Az adott célokra felhasználható preparátummal szemben támasztott követelmények a következők: A "mTc-mal jelzett preparátum aktivitásának - egéren tesztelve, 6,5% vértérfogat alapján számolva - több mint 35%-a a keringő vérben jelenjen meg, a máj aktivitása ne legyen nagyobb 20%-nál, a gyomor- és béltartalom aktivitása pedig ne legyen nagyobb 10%-nál. A preparátumot a következőképpen állítjuk elő: 2450 mg humán szérum albumint 70 ml fiziológiás sóoldatban oldunk. Az oldathoz erős hűtés közben 7,8 ml 96%-os, benzolmentes etanolt adunk, és az elegyet erős hűtés közben 30 percig keverjük. Ezután az elegyet ultracentrifugán 85000 g gyorsuláson 2 órán át centrifugáljuk. A felülúszót elkülönítjük, és fiziológiás nátrium-klorid oldattal 30 mg humán szérum albumin/ml koncentrációra hígítjuk. Az oldatot nagytisztaságú nitrogéngázzal többször átőblítve oxigénmentesítjük, majd ón(II)-klorid 0,1 N vizes sósavoldattal készített oldatát adjuk hozzá olyan mennyiségben, hogy a kapott oldat pH-ja 3, ón(II)tartalma pedig - SnCl2.2H20-ként számítva - 0,1 mg/ml legyen. Az így kapott oldatot hűtés közben 20 percig keverjük, ezután 0,22 pm pórusátmérőjű Millipore szűrőn sterilre szűrjük. A szűrlet 1 ml- es részleteit porampullákba töltjük, az oldatrészleteket előfagyasztjuk, ezután gyors ütenben -70 'C-ra hűtjük. A lehűtött oldatrészleteket fagyasztva szárítjuk úgy, hogy a hőmérsékletet 1 óra alatt -40 °C-ról 0 *C-ra növeljük, ezután 10"3 mbar nyomáson 3 óra alatt eltávolítjuk az alkoholt, majd az alkoholmentesített anyagot 30 perc alatt 40 *C-ra fűtjük fel, és 18 órán át szárítjuk. A szárítás végén a tálcák hőmérsékletét 50 *C-ra növeljük, és a fagyasztva szárított humán szérum albumin preparátumot tartalmazó ampullákat nagytisztaságú nitrogéngázzal töltjük fel. Az így kapott preparátum "mTc-rnaI jelezhető; a jelzett preparátum kötött aktivitása 95%-nál nagyobb, rendszerint 98% körüli érték. A preparátum 6 hónapig változás nélkül eltartható. A Wl"Tc-mal jelzett preparátum eloszlását patkány szerveiben az I. táblázatban közöljük. I. táblázat Szerv I. v. dózid %-a az adott szervben Vér 47,4+1,2 Vesék 7,5±1,1 Máj 18,5±1,1 Gyomor- és béltraktus + béltartalom 6,3±0,5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
