198118. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként azolil- metil- ciklopropil- karbinol-származékot tartalmazó növényi növekedésszabályozó- és fungicid készítmények és eljárás a vegyületek előálltására

9 198 118 10 például szőlő vagy gyapot esetén a gépi betakarítást ' megkönnyíthetjük vagy a növény által elpárologta- ; tott vízmennyiséget átültetés előtt csökkenthetjük. ' A növényi növekedést szabályozó szerekkel to­vábbá megakadályozhatjuk a korai gytímölcshullást, hogy az altcrnenciát megtörjük. Alternancián egyes gyümölcsfajták olyan tulajdonságát értjük,hogy évről­­évre igen eltérő termést hoznak endogén okoknál fogva. A gyümölcshullás növekedését azonban úgy is kihasználhatjuk,hogy a kezelést a betakarítás időpont­jában hajtjuk végre, így lehetővé tesszük a gépi be­takarítást, illetve mcgkönnyitjük a kézi betakarítást. A növényi növekedést szabályozó anyagokkal a gyümölcsérést mind gyorsíthatjuk, mind késleltethet­jük, a piaci szükségleteknek megfelelően. Egyes ese­tekben a gyümölcs színét is javíthatjuk. Ezenkívül azt is elérhetjük, hogy az érés egy szűkebb időszakaszba essék. így például dohány, paradicsom és kávé esetén a gépi vagy kézi betakarítás egyetlen művelettel végez­hető el. A növényi növekedést szabályozó szerekkel a mag­vak és bimbók nyugalmi állapotát befolyásolhatjuk, hogy a magvak, illetve növények, például ananász vagy kertészeti dísznövények olyan időpontban csíráznak, illetve hajtanak ki, amikor a csírázás kívánatos, azon­ban a mag önmagában nem mutat csírdzási készséget. A bimbók kihajtását, a mag csírázását azonban késlel­tethetjük is, hogy fagyveszélyeztetett területen a tavaszi fagyok által okozott károsodásokat elkerüljük. A növényi növekedés-szabályozókkal előidézhetjük az ciicnáilóképességct a növényekben faggyal, száraz­sággal vagy a talaj magas sótartalmával szemben. így olyan területek is megművelhetővé válnak, amelyek egyébként erre nem alkalmasak. A találmány szerint előállított hatóanyagok erős mikrobicid hatást mutatnak és ezért a nemkívánatos mikroorganizmusok ellen a gyakorlatban alkalmaz­hatók. A hatóanyagok tehát növényvédőszerként használhatók. Fungicid szerként használhatók a következő kár­tevők ellen: Plasmodiophoromycetes, Oomycetes, Chytridiomycetes, Zygomycetes, Ascomycetes, Basi­­diomycetes, Dueteromycetes. A hatóanyagokat a növények jól tűrik, és ezért a növényi betegségek ellen szükséges koncentrációban lehetővé válik a föld feletti növényi részek a vetőmag, és a talaj kezelése. A hatóanyagok sikeresen alkalmazhatók gabona- és rizsbetegségek és Venturia-fajok, például Venturia inacqualis ellen. Ezenkívül a hatóanyagok széles spektrumban jó in vitro fungicid hatást mutatnak. A hatóanyagokat a szokásos módon alakíthatjuk készítményekké, így oldatokká, emulziókká, szusz­penziókká, porrá, habbá, péppé, granulátummá, aeroszollá, polimer anyagban levő és vetőmag védő­­masszában levő finom-kapszulákká, valamint ULV- készítményekké. Ezeket a készítményeket ismert módon állíthatjuk elő, például olyan módon, hogy a hatóanyagokat a vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt levő cseppfolyósított gázokkal és/vagy szilárd hordozókkal összekeverjük, és adott esetben felületaktív szereket, tehát emülgeálószereket és/vagy d'szpergálószereket, és/vagy habképzőszere’r rt is alkal­mazunk. Amennyiben hordozóanyagkén' vizet alkal­mazunk, az elegyhez szerves segédoldó! ?ert is adha­tunk. Folyékony oldószerként például avulás vegyü- Ictckct, például xllolt, toiuolt vagy alkiii aftaiinokat, klórozott alifás szénhidrogéneket vagy aromás anyago­kat, például klór-benzolokat, klór-etilénó. .et,vagy me­­tilén-kloridot, alifás szénhidrogéneket, például ciklo­­hexánt vagy paraffinokat, például kőj;ajfrakciókat; alkoholokat, így butanolt vagy glikolí; valamint ezek étereit és észtereit, ketonokat, így acetont, metil-etil­­ketont, mctil-izobutil-ketont vagy cikiohexanont; erősen poláros oldószereket, így dimetilformamidot, dimctilszulfoxidot és vizet használhatunk fel. Csepp­folyós gáznemű vivő- vagy hordozóanyagokon olyan folyadékok értendők, .amelyek normális hőmérsék­leten és nyomáson gázhalmazállapotunk, így aeroszol lajtúgázok, például halogénszénltidrogénck, így freon vagy szénhidrogének, például propán, nitrogén vagy széndioxid, szilárd hordozóanyagként a természetes kőlisztek, így a kaolin, agyagföld, talkum, kréta, fvarc, attapulgit, montmorillonit, vagy’ diatomaföld fs szintetikus kőlisztek, például nagy diszperzitású 1 ovasav, alumíniumoxid és szilikátok jöhetnek szóba, szemcsékbe szilárd hordozóanyagként tört és frakció­nál természetes kőzetek, például kalcit, márvány, horzsakő, szepiolit, dolomit, alkalmazható, valamint előállíthatunk szintetikus szemcséket szervetlen vagy szerves lisztekből, és szemcséket előállíthatunk szerves anyagból, például falisztből, kókuszdióhéjból, kukoricacsutkából, és dohánys/átból, emuigeálós/cr­­ként és/vagy babképzőanyágként nem-ionogén és mionos emulgeáíorokat, például poli(oxi-etilén)­­zsírsav-ész tért, poli (oxi-etilén)-zsíralkohol-étert, pél­dául alkil-aril poliglikolétert, alkilszulfonátokat, alkil­­rzulfátokat, arii-szulfonátokat, valamint fehérje-hidro- Mzátumokat. Diszpergálószerként lignin-szulfit-szenny­­’úgot és metilcellulózt alkalmazhatunk. A készítményekben előfordulhatnak kötőanyagok is, amelyek a tapadást segítik elő. például karboxi­­metil-cellulóz, természetes és szintetikus poralakű szemcsés vagy látex-formájű polimerek, például gumi­­arábikuin, poli(vinU-alkohol), poli(vinii-acetát). Festékek, például szervetlen pigmenles, például vasoxid, titánoxid, ferrociánkék és szerves festékek, mint például alizarin-, azo-, íém-ftalo-cianin-színezé­­kek és nyomelemek, mint például vas, mangán, bór, réz, kobalt, molibdén és cink-sók is felhasználhatók. A készítmények általában 0,l--95 tömcg%, elő­nyösen 0,5—90 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerint előállított hatóanyagokat más ismert hatóanyagokkal kombinálva is formál­hatjuk például fungicidekkel, inszekticidekkel, akari­­cidekkel, herbicidekkel, növekedést serkentő anyag­gal és trágyával keverhetjük össze. A hatóanyagokat vagy a formált alakjukban, vagy a még tovább hígított felhasználási formájukban, mint felhasználásra kész oldatokban, ernulgeálható kon­­centrátumban, emulziókban, szuszpenziókban, hab­ban, permetporban, porokban, pasztákban, oldható porban, poro/.ószerbcn vagy granulátumokban alkal­mazzuk. Az alkalmazás a szokásos formában történik, locsolás, fecskéndezés, permetezés, szórás, habzás. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom