198077. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált amino-alkanoil-amino-alkil-foszfonátok és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

3 198 077 4 valamilyen kondenzálószer segítségével, vagy a III általános képletíí aminosav aktivált formájával végez­zük. Az így kapott dimetil-észtert ezután nretilén­­dikloridban (trimetil-szilil)-bromiddal alakítjuk XV általános képletű foszfonsawá. A XVI általános képletű foszfonsav-diinetil-észte­­rek, amelyek képletében n értéke 1, XI általános kép­letű vegyülctből állíthatók elő, amelyet először diazo­­metánnal rcagáltatunk, majd hidrogénezéssel eltávo­lítjuk a benzil-oxi-karbonil-csoportot. Egy olyan XVI általános képletű vegyületet, amely­nek képletében n értéke 0, úgy állíthatunk elő, hogy egy IV általános képletű foszfmsavat nátrium-metaper jodáttal XVII általános képletű foszfonsawá oxidá­lunk, azt diazo-mctánnal dimetil-észterré alakítjuk és végül a védő benzil-oxi-karbonil-csoportot hidro­génezéssel eltávolítjuk. Egy V általános képletű hidroxi-alkanoil-amino­­savat előállíthatunk oly módon, hogy egy XIX álta­lános képletű karbonsavat reagáltatunk egy XX általá­nos képletű aminosav-észterrcl, amelynek képletében, illetve az X szimbólum meghatározására szolgáló általános képletben R6 jelentése egy könnyen eltávo­lítható védőcsoport, például benzilcsoport. Kedvező, ha a XX általános képletű aminosav hidroklorid sóját reagáltatjuk, és a reakciót trictil-amin és diciklohexil­­karbodiimicí jelenlétében végezzük. Azokat az I általános képletű vegyületeket, ame­lyek képletében RM egy R25-C0-0- általános kép­letű szubsztituenst szimbolizál, úgy állíthatjuk elő, hogy egy XXV általános képletű savat kapcsolunk egy II általános képletű foszfinil-származékhoz trietil­­amin jelenlétében. A kapcsolást végezhetjük konden­zálószer, például diciklohexil-karbodiimid vagy karbo­­nil-diimldazol jelenlétében, vagy eljárhatunk úgy, hogy a XXV általános képletű karbonsavat először valamilyen aktív származékká, például pivaloi-klorid­­dal vegyes anhidriddé, vagy p-nitro-fenollal aktív észterré, vagy csak egyszerűen savkloriddá alakítjuk. Az észteresítő csoportokat a szokásos módszerek valamelyikével eltávolítva, megkapjuk a kívánt I álta­lános képletű disavat. A felsorolt kémiai reakciókban résztvevő vegyü­­letekben a hidroxil- és aminocsoportokat a kapcsolási reakciók során védeni kell. Megfelelő védőcsoportok például a benzil-oxi-karbonil-, terc-butoxi-karbonil-, trifluor-acetil-, benzil-, benzhidril-, tritil-, ftalidil- és még számos más csoport. A védőcsoportok eltávolítása a reakció befejez­tével történhet hidrogénezéssel, savas hidrolízissel, vagy más általános ismert módszerrel. A molekula foszfornál részét tekintve, előnyös, ha a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek képletében Rí jelentése 1—4 szénatomos elágazó vagy elága­­zatlan láncú alkilcsoport, H2N-(CH2)i_4 kép­letű csoport; R2 jelentése 1—4 szénatomos elágazó vagy elága­­zatlan láncú alkilcsoport, bcnz.il-, fenetilcso­­port; R3 jelentése hidrogénatom; R4 jelentése 1-4 szénatomos elágazó vagy elága­z.atlan láncú alkilcsoport, ilh ve II2N-CH2)2_6 képletű csoport; R24 jelentése amino-, vagy (terc-butoxi-karbonil)­­amino-csoport, illetve R25-CO—NH— vagy R2S-C0-0- általános képletű csoport; R25 jelentése ciklopropil-, ciklobutil-, ciklopentil- és ciklohexilcsoportok bármelyike, illetve mor­­folinocsoport; A legjelentősebb vegyületek képletében n értéke 0; Rj jelentése metil- vagy 4-amino-butil-csoport; R2 jelentése metil-, n-butil- vagy benzilcsoport; R3 jelentése hidrogénatom, nátrium-, kálium-, kal­cium- vagy lítiumion; R4 jelentése metil-, n-butil-, 4-amino-butil-, 4-(ace­­til-amino)-butil-csoport; Rm jelentése amino-, ciklopropánkarbonil-amino-, ciklobutánkarbonil-amino-, ciklohexánkarbonil­­amino-, cikloheptánkarbonil-amino-, (morfolino­­karbonil)-amino-, (terc-butoxi-karbonil)-amino, illetve (morfolino-karbonil)-oxi-csoport lehet. Azok az. 1 általános képletű vegyületek, amelyek­nek képletében az R3 hidrogénatomot jelent, illetve X L-prolincsoport, szerves vagy szervetlen bázisokkal különböző sókat képeznek. A felhasználás szempont­jából előnyösek a gyógyszerkészítésben általánosan alkalmazott, nem toxikus sók, azonban a termék elkü­lönítése vagy tisztítása alkalmával más sók is számí­tásba jöhetnek. Így például gyógyszerkészítmények­ben használatos sók az alkálifémek sói: nátrium-, kálium- vagy lítiumsók, az alkáliföldfémek sói: kal­cium- vagy magnéziumsók, illetve az aminosavakkal, például argininnel vagy lizinnel képzett sók. A sókat úgy állítjuk elő, hogy a vegyület sav formáját ekvi­valens mennyiségű bázissal, amely a kívánt iont szol­­gáltatjat, vagy olyan közegben reagáltatjuk, amelyből a só kicsapódik, vagy vízben reagáltatjuk, és a termé­ket liofilizáljuk. Amint az az előzőekből kiderül, az I általános képletű vegyületek X szimbólummal jelölt aminosav­­észter része L-konfigurációjú. Azok az I általános képletű vegyületek, amelyekben R! és R4 hidrogén­­atomtól eltérő jelentésű, három aszimmetriacentru­mot tartalmaznak a molekula foszfonsav részében, amelyeket a képletben csillaggal jelöltünk. További aszimmctriacentrum található azokban a molekulák­ban, amelyek észterek. így tehát, egy 1 általános kép­letű vegyület előfordulhat diasztereomer vegyület formájában, vagy diasztereomerek keverékeként. Az előzőekben leírt eljárások során kiindulási vegyület­­ként ugyancsak alkalmazhatunk racemátokat, enantio­­merckct vagy diasztereomercket. Ila az előállított termék diasztereomer vegyületek keveréket, akkor azokat általánosan alkalmazott kromatográfiás mód­szerekkel, vagy frakcionált kristályosítással választ­hatjuk szét. Ha az I általános képletű vegyületek monoszubszti­­tuált gyűrűs aminosavszármazékot tartalmaznak, akkor cisz-transz izomériával is számolnunk kell. A végtermék konfigurációja minden esetben az. V álta­lános képletű kiindulási vegyületek konfigurációjától függ-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom