197987. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ifoszfamid-liofilizátum előállítására

197987 1 A találmány tárgya eljárás javított sta­bilitású ifoszfamid előállítására. Az ifoszfamid kémiai neve 3- (2-klór-etil)­­-2- (2-klór-etil-amino) -tetrahidro-2H-l,3,2-oxa­­zafoszforin-2-oxid, és az (I) képletnek felel meg. Az ifoszfamid a ciklofoszfamidhoz hason­lóan az oxazafoszforinok kémiai csoportjába tartozik, és terápiásán tumor megbetegedé­sek kezelésére alkalmazzák. Az ifoszfamid fehér, kristályos por, olva­dáspontja 48°C—51 °C, és erősen higroszkó­­pos tulajdonságú. Az ifoszfamid már az ol­vadáspontja alatt zsugorodni kezd; ezért le­hetőség szerint alacsony hőmérsékleten (szo­bahőmérsékleten vagy az alatt) kell tárolni. Ezen kívül a levegő nedvességével való érint­kezést lehetőleg el kell kerülni. Az ifoszfamid kb. 10 tömeg%-ban oldó­dik vízben, vizes oldatokban azonban csak korlátozottan tartható el (legfeljebb 3—4 órán át 20°C—22°C-on, illetve 36 órán át 4°C— 6°C-on). Az ifoszfamidot kizárólag parenterálisan alkalmazzák. Az injekciósüvegek 200— 5000 mg ifoszfamidot tartalmaznak steril kristályos anyag formájában, amelyet alkalma­zás előtt vízben injekciós célra feloldunk úgy, hogy a 4%-os koncentrációt ne lépjük túl. Ez az oldat alkalmas intravénás injekcióra. Intra­vénás rövid infúzióra az ifoszfamid oldatot 500 ml Ringer-oldatban vagy hasonló infú­ziós folyadékokban oldjuk fel. Az infúzió idő­tartama kb. 30 perc, esetleg 1—2 óra. 24 órás infúzió esetén az ifoszfamid oldatot például összesen 3 liter 5%-os dextróz-konyhasó-ol­­datban oldjuk fel. Az ifoszfamid az előállítás és a feldolgo­zás során sokféle problémát okoz. A steri­len kristályosított ifoszfamid előállításakor változó fizikai minőségű termék keletkezik. A különböző ömleszthetőség különösen az adagolási pontosságot befolyásolja nagy mér­tékben a letöltés során. Az ifoszfamid feldolgozását nehezíti to­vábbá higroszkópossága és alacsony olva­dáspontja. Hosszabb tárolás esetén a steril kristályos termék szjnterelődik, és az oldó­dási sebesség csökken. Az ifoszfamid kezdő­dő szinterelődésével ugyancsak csökken a tisztán-oldhatósága és az oldat pH-értéke, egyidejű sárga elszíneződés mellett, terápi­ás alkalmazás ekkor már általában nem le­hetséges. A találmány feladata ebből következően az, hogy az ifoszfamidot javított tulajdonsá­gú formában, úgymint javított stabilitással, tárolhatósággal, adagolhatósággal és old­hatósággal előállítsuk, olyan formában, amely könnyebben alkalmazható, és különösen injek­tálható oldatok előállítására alkalmas. Meglepő módon azt találtuk, hogy az ifoszf­amid kezelése és tárolása folyamán fellépő eddigi hátrányok és nehézségek kiküszöböl­hetők egy meghatározott ifoszfamid liofili­­zátum alkalmazásával. Különösen meglepő, 2 hogy a találmány szerinti ifoszfamid liofi­­lizátumnak nagyobb a termostabilitása, mint az eddig alkalmazott szárazon letöltött ifoszf­­amidé. A szárazon töltött ifoszfamid 40°C-on már egy hónapos tárolási idő után megsötétedik; két hónap után az üveg tartalma szinterelő­­dik és sárgásán elszíneződik. 55°C-os táro­lási hőmérsékleten a szárazon töltött ifoszf­amid már 4 napon belül megolvad. Ezzel szemben a találmány szerint elő­állított ifoszfamid liofilizátumnál az előbbi­ekben megadott tárolási körülmények között sem az ifoszfamid elszíneződése, sem kon­zisztenciájának változása nem figyelhető meg. ^ Az ifoszfamid liofilizátum oldódási sebes­sége is egyértelműen megnő a szárazon töl­tött ifoszfamidéval szemben. Míg a liofili­zátum a tárolási időtartamtól függetlenül az oldószer hozzáadása után azonnal oldó­dik, a szárazon töltött terméket tartalmazó injekciós üvegeket az oldószer befecskende­zése után 1/2—3 percig erősen rázni kell. Ha ekkor az oldódás nem megy végbe mara­déktalanul, és ez fordul elő hoszabb ideig tá­rolt injekciós üvegek esetén, szükséges még, hogy az oldatot néhány percig állni hagyjuk. A preparátum alkalmazása a klinikumban ezáltal nehezebbé válik. Az ifoszfamid liofilizátum a sterilen kris­tályosított termékkel szemben még több éves tárolás után is optimális oldódási tulajdon­ságokat mutat. Ezen kívül a szárazon letöl­tött ifoszfamid (vagyis a tiszta kristályosí­tott ifoszfamid) sokkal érzékenyebb a leve­gő nedvességtartalmával szemben, mint a liofilizátum. így a szárazon töltött ifoszfamid már 75%-os relatív légnedvesség tartalom alatt cseppfolyóssá válik, míg a liofilizátum maga 100%-os relatív légnedvesség tartalom­nál bár nedvessé válik, megtartja azonban külső formáját. A sterilen kristályosított termék töltésé­nél továbbá jelentősen nagyobb mértékben lép fel partikuláris vagy mikrobiális szennye­ződés veszélye, mint a liofilizátumnál. Az ifoszfamid liofilizátum előállításánál az oldat sterilszűrését ezzel szemben csak közvetlenül az injekciós üvegekbe való töl­tés előtt végezzük. Ezáltal a sterilen kristá­lyosított termék töltésével szemben nagyobb a mikrobiológiai biztonság. A partikuláris szennyezések is, amelyek a szárazon töltött termék esetén alkalomadtán reklamáció alap­jául szolgálnak, az oldat szűrésével nagyobb biztonsággal elkerülhetők. Az ifoszfamid liofilizálása nemcsak ter­mékjavításhoz vezet, hanem az előállítási költ­ségek szempontjából is kedvezőbb mint a ste­rilen kristályosított termék töltése. Megmu­tatkozott, hogy a találmány szerinti eljárás csak egy hexit, mint például mannit, alkal­mazásával eredményez javított ifoszfamid liofilizátumot. Például konyhasó hozzáadá­sával, mint az más oxazafoszforinok szára-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom