197955. lajstromszámú szabadalom • Elektropneumatikus adapter gépjárművek tengelykapcsolójának automatikus működtetésére

197955 1 A találmány tárgya szerkezet, amely gép­járművek tengelykapcsolójának automatikus működtetésére való. Mint ismeretes, a gépjárművek vezetésekor általában három pedált, nevezetesen a gázpe­dált, a fékpedált és a tengelykapcsoló-pedált kell a vezetőnek működtetnie, manuális sebes­ségváltó esetében. Automata sebességváltók­nál a tengelykapcsoló-pedál elmarad, ami je­lentős ergonómiai és forgalombiztonsági elő­nyökkel jár, továbbá kíméli a járművet. (Ilyen automata sebességváltókat ismertet például Váradi — Dr.Komándi: „Traktorok, autók" c. könyve, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980). A gyakorlati tapasztalatok szerint az is­mert automata sebességváltók túlságosan drágák, átlagos műszaki felkészültség mel­lett nem javíthatók, továbbá csökkentik a jármű teljesítményét és gazdaságosságát. A fenti okok miatt az automata sebességvál­tók — az USA-t kivéve — korlátozott mérték­ben terjedtek el. A szakemberek részéről régóta folynak kísérletek arra, hogy a hagyományos súrló­­dó tengelykapcsoló automatikus működteté­sét megoldják. Egy sor ilyen javaslat ismert, azonban egyik sem tudott szélesebb körben elterjedni. Ennek oka nyilván abban van, hogy ezek különleges szerkezeti megoldása az üzemeltetésben és a javítóiparban speciá­lis ismereteket követel, továbbá kezelése is eltér a hagyományostól. így ismert például a DE-1 505 452 sz. köz­­rebocsátási iratból olyan automatikus tengely­kapcsoló-működtető szerkezet, amelynél a tengelykapcsolót állandóan változó nyomás­sal üzemelő pneumatikus membrán működ­teti. Ennek vezérlése a gázpedálról történik elektronikus vezérlőegység révén, mégpedig úgy, hogy a gázpedál állásától függően vál­tozó erősségű áramot állítanak elő, amely­ből azután egy járulékos folyamatszabályo­zó egység folyamatosan változó nyomást ál­lít elő, ami a kiemelő membránra hat. A mo­tor fordulatszám-jeladóval, a gázpedál és a sebességváltó kar pedig villamos érintkezővel van társítva, A fenti szerkezet elektronikus megoldá­sa túl bonyolult és drága, beépítése és szer­vizelése magasan képzett szakszemélyzetet igényel, így ez a gyakorlatban nem terjedt el. Továbbá ez a szerkezet a gépkocsiba gyá­rilag beépítendő, azaz szerves részét képe­zi, utólagos beépítése a gépkocsi főbb szer­kezeti részeinek megbontása és átalakítása nélkül nem lehetséges. További hiányossá­ga, hogy a tengelykapcsolót a sebességvál­tó kar akaratlan érintésére is oldja, ezzel pe­dig megszűnik a nyomatékátvitel (például a motorfék) és ez balesetveszélyt rejt magá­ban. Ergonómiailag is az lenne kívánatos, hogy a tengelykapcsolót a szerkezet csak ak­kor oldja, ha a vezető a sebességváltás va­lamennyi beidegzett műveletét egyidejűleg elvégzi. 2 2 A jelen találmánnyal célunk a fenti hiá­nyosságok kiküszöbölése, azaz olyan megol­dás létrehozása, amely viszonylag egysze rű és olcsó szerkezeti kialakítás mellett bár­mely gépkocsiba utólag is beépíthető a gép­kocsi eredeti szerkezeti elemeinek megváltoz­tatása, illetve megbontása nélkül, továbbá a vezetés során semmiféle, a szokásostól el­térő műveletet nem kíván, de ugyanakkor a vezető bonyolult érzékelő-vezérlő tevékeny­ségét oly módon automatizálja, hogy az egyi­dejűleg végzett egyéb szokásos műveletek elvégzésekor a tengelykapcsoló működteté­sét automatikusan elvégzi. A kitűzött feladat megoldásához olyan ismert tengelykapcsoló-működtető szerkezet­ből indultunk ki, amelynek pneumatikus mun­kaszerve, főleg membránja, ezzel együttmű­ködő vezérlőegysége, valamint a gázpedál­lal és a sebességváltó karral társított villamos érintkezője és adott esetben a motorfordulat­számmal arányos villamos jelet adójeladó egy­sége van. Ezt a találmány szerint azzal fej­lesztettük tovább, hogy a szerkezet a gépjár­műre utólag is felszerelhető adapterként van kialakítva, amelynél a vezérlőegységnek lega­lább két, egymással pneumatikusan sorba­­kapcsolt elektropneuitiatikus szelepe van, ezek közül az első szelep egyik csatlakozása lég­vezetékre, a másik csatlakozása pedig a memb­ránra csatlakozik, továbbá a második szelep két csatlakozása a külső légtérrel egy-egy fojtáson keresztül van kapcsolatban, továb­bá a gázpedál és a sebességváltó kar villamos érintkezői egymással sorbakötve csatlakoznak a vezérlőegységre. Célszerű továbbá az olyan kivitel, amely­nél legalább az egyik fojtás szabályozható működésű pneumatikus szelepként, és/vagy légtartályként van kialakítva. Különösen előnyös az olyan kivitel, amely­nél a jeladó-egység legalább két, előre meg­választható küszöbértékkel rendelkezik. Adott esetben akár két jeladó egységet is alkalmaz­hatunk, amelyek különböző küszöbértékűek. A találmányt részletesebben a csatolt raj­zok alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon: — az 1. ábra a találmány szerinti adap­ter elvi kapcsolási vázlata; — a 2. ábrán az 1. ábra szerinti adapter részletének metszete látha­tó viszonylag nagyobb lép­tékben. Az 1. ábrán a találmány szerinti tengely­kapcsoló-működtető adapter Otto-motoros személygépkocsiba utólag beépíthető példa­kénti kiviteli alakja látható, amely beépítés­hez a személygépkocsi eredeti szerkezeti egy­ségei, kezelőszervei változatlanok maradnak. A találmány szerinti 6 adapternek a 4 ten­gelykapcsolópedált működtető pneumatikus munkaszerve, a jelen esetben ismert 7 memb­ránja van, amelynek az 1. ábrán alaphelyze­tében szaggatott vonallal jelölt 8 membrán-5 10 15 2C 25 30 35 40 ■4*5 50 55 60 05

Next

/
Oldalképek
Tartalom