197931. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magas antitrombotikus aktivitású mukopoliszacharid kompozíciók előállítására
197931 Azt követően, hogy a depolimerizációs reakció — miután a salétromossav teljes mennyisége elfogyott — magától leállt, el lehet különíteni az olyan típusú mukopoliszacharid- keveréket, amejy szerves oldószerrel kicsapható. A salétromossavat in situ szabadítjuk fel egy salétromossav-származékhoz, közelebbről egy sóhoz, éter-sóhoz és különösen egy alkálifém- vagy földalkálifémsóhoz savat, előnyösen biológiailag elfogadható aniont tartalmazó savat, például sósavat vagy ecetsavat adva. A leginkább előnyösen használható nitritsó a nátrium-nitrit 0,03—0,05 molaritásban használva. Különösen előnyös 0,040—0,046 molaritású, különösen mintegy 0,043 molaritású nátrium-nitriteHartalmazó rendszerben dolgozni. A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagként használt mukopoliszacharid-kompoziciók a redukáló végüknél előnyösen 2,5- -anhidro-mannitból leszármaztatható szerkezetű egységet, különösen előnyösen 2,5-anhidro-mannonsav szerkezetű csoportokat tartalmaznak. Az egyes végcsoportokat, illetve egymásba való átalakulásukat illetően részletes ismertetést adunk a 188 657 számú magyar szabadalmi leírásunkban. A fentiekben megadott YW- és USP-titerü kiindulási mukopoliszacharid-kompozíciókat oldatba visszük 10 g/liter koncentrációban nátrium-kloridot tartalmazó vízzel, 5 vegyes% -os (m/v) oldatot képezve. A pH-érték 3,8-re történő beállítását követően ezeknek a mukopoliszacharidoknak a frakcionálását olyan szerves oldószerrel hajtjuk végre, amely, lehetővé teszi a legnagyobb molekulatömegű és/vagy a leginkább szulfatált láncú mukopoliszadíarid-láncok szelektív kicsapását. Előnyösen szerves oldószeres alkohol típusú oldószert, különösen előnyösen etanolt használunk. Az alacsony molekulatömegű és szulfáttartalmú mukopoliszacharid-láncok eltávolítása magasabb USP-titerü és gyakorlatilag azonos YW-titerű frakciókat eredményez. A kicsapáskor elkülöníthető mukopoliszacharid-kompozíciókra az jellemző, hogy lényegében (i) 4000—5000, különösen 4500 körüli átlagos molekulatömegűek; (ii) 180—23.0 egység/mg YW-titerüek; és (iii) YW/USP-titerjeik aránya kisebb, mint 10, közelebbről mintegy 3—6, különösen mintegy 4. Az említett tulajdonságokkal rendelkező kompozíciókat többségükben olyan láncok képezik, amelyek végcsoportként 2,5-anhidro-mannitból leszármaztatható szerkezetű egységeket tartalmaznak, ha a kiindulási kompozíciókat a heparin salétromsavval végzett depolimerizálása útján állítjuk elő. A találmány szerinti eljárással előállított mukopoliszacharid-kompozíciók biológiai ak3 tivitásukra tekintettel képesek specifikusan befolyásolni a véralvadás egyes lépéseit. így ezek a kompozíciók rendkívül értékesek olyan gyógyászati készítmények kifejlesztésében, amelyek elsősorban a trombózis és a szövetek elöregedésének megelőzésére használhatók. Ezeket a gyógyászati készítményeket a szokásos kikészítési formákban használjuk, az adott kórismétől függő koncentrációkban. A titereket Yin-Wessler egységekben adjuk meg. A találmány szerinti eljárással előállított mukopoliszacharid-kompozíciókat felhasználhatjuk laboratóriumi biológiai reagensek előállításában is, különösen olyan összehasonlító készítményként, amelyet más anyagok antikoaguláns aktivitásának, közelebbről az Xa-faktor gátlása szintjének megállapításánál használnak. Ami a frakcionáláshoz használt, szerves oldószerből és vízből álló elegyben oldódó termékeket illeti, ezek mentesek, illetve gyakorlatilag mentesek antitrombotikus aktivitástól. Ezeket a termékeket egyébként az oldható frakció gélszűrésével különíthetjük el. Ioncserélő kromatográfia alkalmazásával különböző oligoszacharidok különíthetők el, különösen olyan hexoszacharid-Iáncok, amelyeknek magas az aktivitása a neoangiogenezis gátlásában. Ezeknek az oligoszacharidoknak az elkülönítését az említett frakciókból, előnyösen például alkoholos kicsapással és liofilizálással végezhetjük. A találmány szerinti eljárás egyéb jellemzőit, illetve előnyeit a kiviteli példákból ismerhetjük meg. Az 1. és a 2. példa 4 körüli YW/ /USP titer-arányú mukopoliszacharid-kompozíciók előállítására vonatkozik, a 4. és 5. példában az 1., illetve 2. példa szerint előállított termékek aktivitását írjuk le, míg a 6. példa az antitrombotikus aktivitástól gyakorlatilag mentes, oldható frakciók elkülönítésére vonatkozik. A 3. példa a nitrites lebontás után nyert reakcióelegy tulajdonságainak meghatározására vonatkozik. A találmány szerinti eljárás fenti reakcióelegyéből indul ki. 1. példa Eljárás 4 körüli YW/USP titer-arányú mukopoliszacharid-kompoziciók előállítására 18°C-on 4500 ml ionmentesített vízben feloldunk 500 g injektálható minőségű heparint (2000 és 5000 dalton közötti molekulatömegű láncokat tartalmaz) nátriumsó formájában. A felhasznált heparin YW/USP titer-aránya 1 körüli, minthogy mindkét titer 160—170 értékű. A kapott oldatot először intenzíven keverni kezdjük, majd pH-értékéí 2,5-re csökkentjük tömény sósav adagolásával. Ezután hozzáadjuk 15 g nátrium-nitrit 300 ml vízzel készült oldatát. A reakcióelegy pH-értékét ismét beállítjuk 2,5-re tömény sósavval, majd az össztérfogatot 5000 ml-re növeljük. Ezután a re 4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
