197927. lajstromszámú szabadalom • Eljárás opiát receptor specifikus affinitás-jelölő omega-halogén-metil-tetrapeptid-származék előállítására
197927 jebb kettőt mutattak. Ezért a találmány célkitűzése olyan, javított hatású vegyületek előállítása, amelyek mindhárom, opiát receptor specifikus affinitásjelölő vegyülettel szemben támasztott követelményeknek megfelel. Meglepő módon úgy találtuk, hogy a találmány szerint előállított peptidszármazékok a fenti követelményeknek teljes mértékben eleget tesznek. A találmány tárgya tehát eljárás a H-Tyr-D-Ala-Gly-MePhe-CHjCl (I) képletű tetrapeptid-származék (DAMK), valamint 3H-Tyr jelzett származéka és ezen vegyületek savaddíciós sóinak előállítására. A találmány szerint úgy járunk el, hogy valamely, a peptidkémiában szokásosan használt védőcsoporttal vagy -csoportokkal védett, adott esetben 3H-Tyr csoportot tartalmazó (I) képletű vegyületről a védőcsoportot vagy védőcsoportokat önmagában ismert módszerrel lehasítjuk. A találmány szerinti eljárás során kiindulási anyagként használt védett peptid-származékokat a peptidkémiában önmagában ismert módszerekkel állíthatjuk elő. Az előállítás során célszerűen a megfelelő szabad karboxilcsoporttal rendelkező peptidek a kiindulási anyagok. A megfelelő karbonsavakból aktiválás, célszerűen vegyes anhidrid képzése útján diazometánnal nyerhető a diazometil-keton, melyből célszerűen vízmentes sósavval állítható elő az előnyös klórmetil-keton az A-reakcióvázlat szerint. A találmány szerint előállított (I) képletű vegyületek tirozín vegyületek fenolos hidroxilcsoportját a diazometán metilezi. Ez a mellékreakció a molekulát inaktiválja. A tirozint tartalmazó molekularészlet beépítése ezért célszerűen a már kialakított halogénmetil-keton csoportot tartalmazó molekularészhez való kapcsolás útján történik. A (II) képlettel jellemezhető mű-szelektív tetrapeptid-származék a megfelelő klórmetil-ketonnak nem közvetlen származéka, csak egy szerkezetileg közeli analógja lehet a szelektív ligandnak. A fenti vegyület szintéziséhez célszerűen áz N-metil-fenilalanin -klórmetil-ketonját állítjuk elő. Bár ezt a vegyületet ismerteti a J. Parct. Chem., 315, 1037 (1973) cikke, az irodalomban leírt szintézishez képest új, és lényegesen jobb termelésű színtézisutat is alkalmazhatunk. Az N-metil-fenilalanin terc-butiloxi-karbonil-származékát az aminosavból például terc-butil-pirokarbonáttal végzett acilezéssel készíthetjük el, majd az így védett aminosavból vegyes anhidrides aktiválás után diazometánnal állítjuk elő a diazometil-ketont. E vegyületből mólegyenértéknyi vízmentes sósavval állítható elő a védett klórmetil-keton, majd nagyobb felesleg sósavval a jól kristályosítható, aminocsoportján szabad N-metil-fenilalanin-klór-metil-keton-hidroklorid. A fenti kristályos klórmetil-ketont a Magy. Kém. folyóirat 89, 474—477 (1983) cikkében leírt Boc-Tyr-D-Ala-Gly-OH-tripeptiddel aci-3 lezzük, célszerűen vegyes anhidrides aktiválást alkalmazva, és a kapott védett pentapeptidet szilikagél oszlopon tisztítjuk. Az így nyert, védett vegyületről a védőcsoportot bármely ismert módszerrel lehasíthatjuk, például sósavval, hangyasavas oldatban. A savaddíciós sók előállítása szakember számára jól ismert módszerekkel, történik, például a szabad vegyületet mólegyenértéknyi mennyiségű savval reagáltatják. A receptorok kovalens jelzésére különösen előnyösen használhatók a^ok az affinitási reagensek, melyek egyidejűleg radioaktív izotópokat is tartalmaznak. Ezek ugyanis a receptor radioaktív jelzését teszik lehetővé, amely megkönnyíti a fehérje kémiai jellemzését, továbbá a receptor vagy jelzett részleteinek izolálását, nyomonkövetését. A találmány szerint a H3-Tyr-származékokat célszerűen a megfelelő H3-Tyr-védett származékok védőcsoport-lehasításával állítjuk elő. A kiindulási anyag előállítására célszerűen úgy járunk el, hogy az előzőekben leírt, triciált N-terminális tripeptidet, a Boc(3,5- -3H-Tyr)-D-Ala-Gly-OH-t kapcsoljuk az N-metil-fenilalanin-klórmetil-ketonnal. A találmány szerint előállított ligandok irreverzibilisen kötődnek, nagy mű-receptor szelektivitással rendelkeznek, és hidrolízissel szemben igen ellenállóak. A tríciummal jelölt molekulát jelölve az új, kiemelkedő tulajdonságú ligand lehetőséget nyújt, hogy a mű-receptor bármely módszerrel történő tisztítását érzékeny és specifikus analízissel kövessük, hordozóhoz kötött jelzett — vagy inaktív — ligand segítségével a receptort nagy hatásfokkal specifikusan tisztítsuk, illetve a receptort alkotó polipeptid-láncok egyes fizikai-kémiai jellemzőit, például molekulasúlyát tisztíiatlan rendszerben is meghatározzuk. A találmány szerinti eljárást azalábbiakbrn részletesen ismertetjük, anélkül, hogy a találmány oltalmi körét a példában megadottakra korlátoznánk. 1. példa N metil-fenilalanin-klór-metil-keton-hidroklorid előállítása a) Terc-butiloxikarbonil-N-metil-íenilalanii-diazometilketon (Boc-MePhe-CHN2) (Me- Phe=N-metil-fenilalanin, Boc=terc - butoxika rbonil-csoport) 1 g (3,58 mmól) terc-butiloxikarbonil-N-metil-fenilalanint feloldunk 15 ml éterben, — 20°C-ra hűtjük és hozzácsepegtetünk 0,44ml (4 mmól) N-metil-morfolint és 0,52 ml (4 mmól) klórhangyasav-izobutilésztert. 5 percig —20°C-on kevertetjük, majd 15 ml 5,25 mmól diazometánt tartalmazó étert öntünk hozzá, s még egy órát —10°C-on keverte'jük. Ezután egy éjszakán át 0°C-on tartjuk, majd 10 ml desztillált vízzel, kétszer 10 ml 10%-os nátrium-hidrogén-karbonát oldattal és 10 ml 30%-os nátrium-klorid oldattal extraháljuk. Az éteres fázist vízmentes magnézium-szulfáton megszárítjuk és bepároljuk. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 05
