197927. lajstromszámú szabadalom • Eljárás opiát receptor specifikus affinitás-jelölő omega-halogén-metil-tetrapeptid-származék előállítására
197927 A találmány tárgya eljárás omega-halogén-metil-tetra-peptid-származék előállítására, melyek opiát receptor specifikus affinitás-jelölő vegyületek. Az opiátok néven ismert természetes alkaloidák és alkaloida karakterű félszintetikus vagy szintetikus molekulák, valamint az opicid peptidek közös jellemzője, hogy kötődnek az idegszövetben általánosan előforduló, án. opiát receptorokhoz. Az opiát receptorok endogén ligandjainak biológiai funkciója feltehetően a szervezetet megterhelő ingerek, például fájdalomérzés csökkentése. Kívülről bevitt természetes és mesterséges ligandok fontos szerepe, a fájdalomcsillapítás, az analgetikum hatás. Mind farmakológiai, mind biokémiai.adatok igazolják az opiát receptorok heterogenitását. Közös tulajdonságuk a tolerancia és dependencia (drogfüggőség) kialakulása és a naloxonnal való antagonizálhatóság. Farmakológiai sajátságaik és kötési tulajdonságaik alapján legalább három receptor altípus különíthető el, ezek a mű- vagy morfintípusú receptor, a delta- vagy enkefalin-típusú receptor és a kappa- vagy benzomorfán-típusú receptor aszerint, hogy a kötőhelyhez melyik molekulatípus kötődik szelektíven. Ma még kutatások tárgya, hogy ezen kötőhelyek kémiai struktúrában vagy funkcionálisan elkülönülnek-e egymástól. Az opicid peptidek egyik csoportja az enkefalinok. Szerkezetük: H-Tyr-Gly - Gly - Phe-Met/Leu-, a Met-, illetve Leu-enkefalinnak megfelelően. Az enkefalinokkal végzett szerkezethatás kutatások eddigi eredményei szerint a delta jellegű hatáshoz elengedhetetlen a szabad C-terminális karboxilcsoport; a karboxilcsoport módosítása a hatás, illetve a delta-szelektivitás csökkenéséhez vezet. A dezMet/Leu enkefalin analógok (tetrapeptidek) is mutatnak még gyengített hatást az általánosan alkalmazott GPI (tengeri malac ileum) és MVD (egér vas deferens) tesztekben (mű-, illetve deltahatás-. mérése izolált szervi készítményeken). A glicin cseréje alaninra, illetve az utóbbinak D-konfigurációs izomerje a hatást nem csökkenti, sőt előnyként jelentkezik, hogy a molekula a szervezetben jelenlevő inaktiváló enzimekkel szemben védetté, tehát stabilabbá válik. A metilezett származékok vizsgálata azt az eredményt hozta, hogy a fenilalanin helyett N-metil-fenilalanin jelenléte a szelektivitást markánsan megváltoztatta, és az ezt tartalmazó enkefalin-származékot — más feltételek kielégítésével együtt — jellemzően mű-szelektív liganddá tette. A kiegészítő feltételek között szerepel a C-terminális vég poláros karakterének megszüntetése, a karboxilcsoport korábban említett cseréje vagy módosítása. A szerkezet és hatás összefüggését tárgyalja az Ann. Rev. Pharmacol. Toxcol., 20, 81 (1980) cikke, továbbá a 4 371 463 számú amerikai egyesült államokbeli, a 2 008 121 számú nagy-britanniai, valamint a 870 867 számú belga szabadalmi leírás. 1 2 A mesterséges analógok és származékok előállításának és vizsgálatának lényeges célkitűzése az egyes receptor altípusokra szelektív ligandok nyerése, a receptorszerkezet kutatás egyik alapvető feltételének megteremtésére. Kitüntetett érdeklődés fordul a műhely felé, amelynek eddigi ismeretek szerint megkülönböztetett szerepe van az analgetikus hatás kialakulásában. A receptorok működésének megértéséhez a receptorok sejtmembránból való felszabadítása és kémiai tisztítása szükséges. Az ismeretlen szerkezetű és minimális mennyiségben jelenlevő anyag (kb. 1 mól/mg fehérje) tisztítási célszerűen csak úgy kísérelhető meg, ha a tisztító műveletek során a keresett anyag biokémiai analízissel követhető. Hasonló feladatok megoldását kis mennyiségben is jól detel tálható, radioaktív vagy fluoreszkáló reagensek alkalmazása tette lehetővé. A kiválasztandó reagens alkalmasságának alapfeltétek szelektivitásán kívül irreverzibilis kötődése. Irreverzibilisen kötődő enkefalin-származékokat már korábban is szintetizáltak és vizsgáltak. Irreverzibilisen kötődő ligandok úgy jönnek létre, hogy a reverzibilisen kötődő ligándhoz reaktív funkciós csoportot kötnek. Enkefa linók esetében ennek egyetlen ismert módja halogén-metil-keton- vagy diazo-metil-keto i-származékok létrehozása. Az űn. HMK-enkefalinok (halogén-metil-keton) irreverzibilis kötődését ismerteti a Life Sciences 32, 2777 (1983) és JBC, 256, 1529 (1981) cikke, valamint a 4 305 872 számú amerikai egyesült állanok-beli szabadalmi leírás. A peptidek klórmetil-ketonjait széleskörűen haszrálják proteolitikus enzimek szelektív inhibitoraként. E vegyületek ugyanis mérsékelt reakt vitást mutatnak nukleofilekkel szemben, vagyis csak azokkal a nukleofií csoportokat tartalmazó aminosav-oldalláncokkal reagálnak, melyeket az enzimek kitüntetett és jól megh ítározott szerkezeti részlete, például az ún. aktív centrum különösen aktívvá tesz. Ilyen például a kimotripszin és tripszin egy-egy tisztidin-imidazol csoportja. Feltételezve, hogy ilyen reaktív oldalláncokat az opiátreceptorok is tartalmazhatnak, e receptorokat felismerő, opiáthatású enkefalinok klórmetil-ketonjaitól ugyanilyen szelektív reakció várható. E realccióban a receptor-fehérjéhez kovalensen kapcsolódik az affinitásjelölő reaktív ligand, ezzel jelentősen megváltoztatva — gátolva vagy éppen prolongálva — a ligand biológiai hatását. A műreceptoroknak szelektív, szintetikus ligandja a D-Ala2, MePhe4, Gly-ol5-enkefalin, rövidített nevén: DAGO [Eur. J. Pharmacol., 70,531 (1981)]. Mint látható, általában az opicid peptidekkel szamben állított alapvető követelmény az irreve'zibilitás, a nagy műreceptor szelektivitás, valamint a hidrolízissel szemben mutatott reziszenci . Az eddigiekben ismertetett vegyületek ezen ulajdonságok közül egyet, legfel2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65